20 éves kor körül milyen feltételek mellett vállalnál babát? (beszélgetés)

Én 27 vagyok, és még mindig nem ketyeg a biológiai órám. Volt olyan barátom is, akivel elképzelhető lett volna a gyermekáldás, mert minden körülmény adott volt, de most már egyáltalán nem bánom, sőt, örülök neki, hogy nem vágtam bele.

20 évesen (így utólag tudom) még nem olyan stabil az ember személyisége. Könnyen változik, főleg 25 éves korig sok mindent máshogy látsz, máshogy élsz meg.

Természetesen mindenki akkor szül, mikor ő szeretne, én csak azt szerettem volna lemondani, hogy én hogy látom. Személyszerint nem cseréltem volna el az elmúlt áévek tapasztalatait, élményeit egy kisbaba mosolyára. Inkább kiélvezem az életet, míg fiatal vagyok, a gyermek hatalmas kötöttség.

Nekem az a véleményem mindenki maga érzi mikor jön el az ideje. Lehet, hogy valaki jó anya lesz 20 évesen, más 30 évesen sem.

Az anyagi biztonság biztosan nem árt, de van rá esély, hogy pár év alatt jobb legyen. Szerintem fontos, hogy az ember valamennyire kiszórakozza, kiélje magát, mert utána már nem TE vagy hanem TI vagytok. Ami persze csodálatos dolog, de sokaknak gondot okoz, hogy a gyermekét maga elé kell hogy helyezze. Amíg valaki nem tudja feláldozni magát az anyaságnak, addig kár belevágni, mert nincs visszaút.

Én kb 25 éves korom körül szerettem volna szülni, de az élet nem úgy hozta. Mostanra 34 évesen jól megértem az anyaságra, számomra a kisfiam az életem értelme.

Szia!

Nagyon fontos a lakás, a megfelelő anyagi háttér, biztonság. Az sem árt, sőt(!), ha érzelmileg is rendben van minden közöttetek.

Gondold meg jól, még ráérsz, várj pár évet, nagyon korai ez még - úgy gondolom.

Ha a párommal nagyon szeretnénk, bíznék benne is..Ha azért van hová hazavinni, akkor vállalnám.

Mindig rá lehet fogni valamire, ami még előbb kell, de a gyerekeknek szeretetből kell a legtöbb. Az alapvető igényeiket és jogaikat pedig nyilván biztosítani kell.

szia

Én 18 évessen szültem a lányom lakásom volt a párom dolgozott. Nem éltünk luxusba de normál anyagi helyzetben. Tehát a véleményem az hogy nem baj ha nincs saját lakás ha tudtunk biztosítani magatoknak és a picinek biztos fedelet hosszutávra a fejetek fölé! Nem kell azt a kicsit luxusba nevelni de ne szenvedjen semmiből se hiányt. nekem ez a véleményem :) De természetessen az alap a babavállaláshoz egy stabil kapcsolat amiben magadat is biztonságban érzed és ugy érzed ő lehetne a gyermeked apja! :)

:)

Köszönöm

Szia!

Ez jó! :) Gratulálok! :)))

Szia,

Én júniusba leszek 21. Szeptember születik a babám. Párom nagyon szeretett volna már kisgyereket és mivel szeretem és megvan minden szükséges dolog (lakás, fix munkahely, normális családi viszonyok) így belementem. :)

Fontos, hogy saját lakás legyen már? Mennyire legyen stabil az anyagi háttér? Fontosabb az érzelmi stabilitás a párunkkal? ... Ilyenekre gondolok. Neked mi a véleményed erről?

(Nem vagyok ilyen helyzetben, nem várok babát. Viszont fiatalon szeretnék szülni, úgyhogy érdekelnek már az ilyen témák. :) )