1 éves kisfiam 1 órán keresztül üvöltött álmában. (tudásbázis kérdés)

A családtagok rendszerint halálra rémülnek, ha gyermeküknek lidércnyomása van, azt hiszik, hogy pszichiáterre, de még inkább ördögűzésre volna szükség. Pedig nincs komoly baj, csupán egy gyermekkori alvás-, pontosabban ébredészavarról van szó.

A kisgyermek sikoltva ébred éjszaka, felül az ágyában, sír, furcsa, eltorzult hangon beszél olyan dolgokról, amelyek sehogy sem illeszthetőek össze a valósággal, zihál, izzad, és a szülők semmiféle eszközzel nem tudják magához téríteni. Kevés ijesztőbb dolgot lehetne elképzelni.

Mi is a lidércnyomás?

A jelenség az éjszakai felriadás, latin nevén pavor nocturnus. Lidércnyomásnak is szokták nevezni (ám nem tévesztendő össze a lidérces álommal vagy rémálommal), mert a régiek hiedelme szerint ilyenkor lidérc ül a gyerek mellkasára. A valóság az, hogy ez egy gyermekkori alvászavar, pontosabban ébredési zavar, amely a mélyalvási szakaszban jelentkezik, mindig az éjszaka első felében, éjfél előtt.

Az éjszakai felriadás nagyon ijesztő a család számára, éppen azért, mert hangos, látványos, drámai megnyilvánulásokkal jár. Rendszerint éles sikolyt vagy kiáltást hallat a gyerek, fel is ül - ám nem ébred fel, nem tud a mélyalvásból éber állapotba kerülni, a kettő között reked valahol. A megnyilvánulások hátterében az áll, hogy a test és a tudat éberségi szintje külön válik, éppen úgy, ahogy az alvajárásnál.

Hogyan jelentkezik?

A legtöbb gyerek zihál, szívverése felgyorsul, izzad, remeg, és erősen sír, általában percekig, akár negyed óráig sem lehet megnyugtatni. Sokszor furcsán, "más hangon" beszél vagy sír, gyakran félrebeszél, de ettől nem kell megrémülni, ez amiatt van, hogy nincs éber állapotban.

Ne akarjuk felébreszteni a gyereket!

Mivel a mélyalvás ideje alatt nincs álomtevékenység, a gyerek akkor sem tudja elmondani, hogy mit álmodott, mi rémisztette meg ilyen nagyon, amikor valamennyire felébresztették a szülei. Ki lehet csikarni belőle valamiféle magyarázatot, de nem tud egy összefüggő álomképsort elmondani, mert nem ez volt a kiváltó ok. Nem is érdemes ezt firtatni, ahogy arra sem érdemes törekedni, hogy felébredjen. Miután megnyugodott, nyomban vissza tud aludni a kicsi, mély, nyugodt álomba merül, és másnap egyáltalán nem emlékszik a történtekre. Éppen ezért a pavor nocturnus nem nehezíti meg az elalvást, a gyerekben nincs félelem az éjszakától, az elalvástól.

Mi áll a jelenség hátterében?

A felriadás elsősorban testi jelenség, és megvan rá a fizikai magyarázat, genetikailag meghatározottnak tűnik, vagyis általában a felmenők között van, aki ezzel, vagy a másik ébredési zavarral, az alvajárással küzdött kisgyermekként, mégis állhatnak a háttérben lelki okok is. Hogyha a szülő úgy gondolja, hogy gyermeke szorong, esetleg van valami probléma, ami az érzelmei visszafogására készteti, és családon belül ezt nem tudják oldani, enyhíteni, akkor érdemes felkeresni egy pszichológust, aki ebben segít.

Mit lehet tenni a pavor nocturnus ellen?

Az első tanács az, hogy érdemes megnézetni a gyerek orrmanduláját. Kutatások bizonyították, hogy az éjszakai felriadást tapasztaló gyerekek zöménél megszűnt a jelenség, amikor kivették az orrmandulájukat, ezzel segítve az akadálytalan légzést éjszaka.

Érdemes odafigyelni a lefekvés, elalvás előtti időszakra: olvasson együtt a család, beszélgessenek csendesen szép, örömteli, megnyugtató dolgokról, énekeljenek altatódalt. Legyen békés, ellazító az elalvás előtti időszak! Az is fontos, hogy lefekvés előtt már ne csináljon olyasmit a kicsi, ami nagyon kifárasztja, kimeríti, mert ettől megnyúlik a mélyalvási szakasz, vagyis hosszabb időn át van esély a lidércnyomásra. Emiatt fontos az is, hogy időben lefeküdjön, még mielőtt túl fáradt lenne. Ezen kívül annyit tudnak tenni a szülők, hogy a felriadáskor a gyerek mellett vannak, és ölelik, amíg megnyugszik - elsősorban a saját lelkük megnyugtatására. De a legfontosabb, hogy megnyugodjanak: nincs semmi rémisztő, komoly baj, és ha kitartanak még néhány évig, serdülőkorra a pavor nocturnus rendszerint nyomtalanul eltűnik.

Sziasztok!

Pocsék éjszakánk volt. Nándi 1 órán keresztül üvöltött. Elaludt a mi ágyunkba ahogy szokott és mikor apája át akarta vinni a saját ágyába elkezdett üvölteni, úgy nézett ki, mint aki még alszik. Már azon voltunk, hogy bevisszük az ügyeletre. Pedig kapott Viburcul kúpot is. Aztán apájának nagy nehezen sikerült felébreszteni és mikor belevigyorgott a tükörbe úgy éreztem 1 nagy kő esik le a szívemről. Nálatok volt már ilyen, mitől lehetett??????