Szülőkkel együttélni (beszélgetős fórum)

felesleges vele vitazni, csak a buta emberek gondoljak, hogy a hitel az maga a satantol valo, es az minden baj forrasa

nem a hitel donti anyagi romba az embereket, hanem a butasag es tajekozatlansag. egy hitelintezo sem fogja mondani, hogy ne vegyel fel 10 milka hitelt, mert az anyagi helyzeted csak 5 milkara nyujt biztonsagot hosszu tavra. mindenre hitelt vesznek fel, jocskan tobbet, mint amennyit megengedhetnek maguknak, nem tartalekolnak olyan esetleges idoszakra, mikor epp kiesik a jovedelmuk, csak azt latjak, hogy most ennyit es annyit kaphatnak

Szarvas es Kazincbarcika kozott van nemi kulonbseg.

Neztem a Havanna lakotelepi lakaskat, es Békasmegyert is. Inkabb az utobbi mellett szavazok, mert az legalabb 70' vegen epult fel. Bizony az 55-57 m2 felujitas utan 18 M korul.

Mashol a 14-15. emeleti is akorul.

Tragedia.

Így van.

Egyébként egyetértek azzal, hogy a hitel se a legjobb megoldás, de az embernek egyszer el kell kezdene élni. Én ezért mondtam, hogy erre jó pár év külföld: az ember egyrészt önállóan élhet, másrészt, ha ügyes, tud félretenni egy lakásra. Nem kell sem otthon élni, sem hitel (vagy nem nagy hitel), és még csak azt sem lehet mondani, hogy egy évben egyszer találkoznánk az imserősökel.

Én minden nincstelen fiatal párnak azt mondanám most, hogy menjen külföldre pár évre. Mert az évek telnek.

onnan jönnek el az emberek, ide nyugatra. itt meg 15 milla egy béna panel.

arról meg egy szót se szóltam, h gyakran milyen környéken van az az 5 millás lakás. ott, ahova senki nem költözne.

nincs igazad. koltes szempontjabol mindegy, hogy te a bankba a sajat szamladra teszel felre X osszeget havonta, vagy azt az X osszeget szinten a bankba teszed, a hitelt torlesztve

a kulonbseg annyi, hogy hitelt torlesztve tobbet koltesz a kamattal a lakasra, cserebe viszont 10 evvel korabban lehet sajat otthonod, sajat eleted. es ez sokak szamara nem mindegy.

Figyelj, még egyszer kérdem, mert mindig kiugrasz a válaszadás elől: felfogtad, hogy a többség nem olyan helyen él, ahol 5 millió egy lakás? Azért, mert te igen, az ország nagy része nem. Egyszerűen újra és újra és újra elmondod, hogy úristen, senki ne vegyen fel hitelt, hanem maradjon otthon, de nem bírod felfogni, hogy a lakosság nagy része olyan helyeken lakik, ahol 40 éves koráig sem gyűjti össze a lakásra valót egyedül, önerőből.

Te teljesen vak vagy és csak abból indulsz ki, hogy neked van munkád és 5 millió egy panel, nem bírsz kilépni ebből az álomvilágból. Hány embernek nincs munkája ott, ahol élsz? És ismét kérdem: ahol én lakom, ott mit csináljon az ember, 50 éves koráig éljen otthon?

Vagy komolyan, most összejön egy pár 22 évesen, akkor még 10 évig össze se költözzenek, mert nincs még külön-külön lakásuk? Ezeket a kérdéseket teljesen figyelmen kívül hagyod, csak próbálod meggyőzni magad, hogy jól tetted, mert te 30 éves korodig otthon éltél azért, hogy egy kib*szott panelt vegyél. Az élet nem ennyi, nem lehet örökké jövőbeni eseményekre várni, a felnőtt élettel sajnos együtt járnak a kellemetlen helyzetek és a kockázat. A gyakorlati tapasztalat pedig továbbra is az, hogy a "spórolás" címszó alatt otthon élő ismerőseim tökre nem is spórolnak.

De tényleg, annyira kíváncsi lennék, már-már könyörgöm, hogy válaszolj: mindenki éljen otthon 30 éves koráig és ne költözzön addig össze senkivel, hogy tudjon saját lakásra spórolni? Azért igencsak ritka, hogy valakinek 30 éves koráig ne legyen egy komolyabb kapcsolata, a még furább, hogy valakinek 30 éves koráig igénye se legyen arra, hogy a párjával közösen felnőttként éljenek.

Feltalálták a tömegközlekedést, ja. Nincs is szebb, mint két kisgyerek mellett reggel-este ingázni 1,5-1,5 órát. A kölök meg üljön 10-12 órát az oviban, mire valaki érte tud menni.

Kedves kérdező ha lenne párod/baràtnőd akivel közösen tudnátok albérletbe menni akkor tudnál félre rakni :)

Mi a párommal csak 1 szobás kis házban vagyunk előtte éltünk náluk aztán mi nálunk de én nagyon besokkaltam az ő anyjából is és ezután az enyèmből is.

Kicsi házba vagyunk de sokkal jobb így külön.Senki nem szól bele semmibe azt főzök amit akarok :)

Szóval igen kicsit ciki hogy 30 évesen nincs párod és a szüleiddel élsz.

csak annyit mondanék, h 5 milláért nem lehet lakást venni. vagy ha igen, az olyan helyen van, ahol nincs munkalehetőség és elköltöznek onnan a népek, azért olcsó minden.

persze lehet naponta 100 km-t utazni, az igaz :)

Mi vaaaan? Mit képzelsz te magadról? Mi az, hogy én anyám nyakán hédereltem egy kis faluban? Mit tudsz te rólam?

Leírtam a véleményem, nem kell velem egyetérteni. Ha te inkább eladósítanál mindenkit, hogy aztán egy válás után egy link ex férjjel és két gyerekkel ne tudja fizetni a hitelt, akkor hajrá, osztogasd az észt, remélem, nem fogadják meg az agyament tanácsodat. Ez az álomvilág. Hányan mentek tönkre szerinted hitel miatt? Tájékozódni kéne, aztán írni ilyeneket. Melyik az álomvilág?

Az én városomban nem annyi egy panel, szerencsére.

Neked kellene felébredned, és nem ezt a baromságot szajkózni, meg lenézni azt, aki jajjj 30 évesen a szüleivel él. Te vagy a frankó, mert te nem. Legyél csak elégedett magaddal okoska.

A munkahelyre lehet utazni tudod? Feltalálták a tömegközlekedést. Vagy ez a szuper drága városodig nem jutott el????

És akkor szerinted az a megoldás, hogy mindenki éljen otthon a szüleivel, amíg nem gyűjti össze egy saját, önálló lakás árát? Az emberek ne házasodjanak, ne költözzenek össze, mert ki tudja, meddig maradnak együtt?

Mondom én, álomvilágban élsz. A te csodás elméletedhez három dolognak is teljesülnie kell: 1. Normális szülők 2. Olcsó lakások 3. Munkalelehetőség

Na most, az utolsó két pont ritkán jár együtt, a lakosság javarésze ráadásul Budapest agglomerációjában vagy a vidéki megyeszékhelyeken él, ahol egy patkánylyukat sem kapsz 5 millióért.

Elhiszem, hogy neked megfelelt valami vidéki faluban anyád nyakán héderelni 30 éves korodig, de az emberek nagyobb részének ez egyrészt nem valós alternatív, ráadásul a normális ember többre vágyik, mint hogy 27-28 évesen még úgy járjanak át egymáshoz "ottaludni" a párjával, mint a tinigyerekek.

Az én városomban és környékén kb. 10-12 millió a legalja panel, de ez tényleg a legalja és max 2 szobás. Na, szerinted pl. egy ápolónő meddig élhetne a szüleinél, hogy összegyűjtse ehhez a szükséges pénzt?

Ideje lenne kihúznod a fejed az álomvilágodból, és rájönni, hogy az emberek javarésze nem olyan helyen él, ahol 5 millió egy lakás, ahol pedig ennyibe kerül, ott nagyon kevés a munkalehetőség, ezért akinek nem jut, annak szintén nem alternatíva ott élni. Nem véletlen, hogy tömegek költöznek el a falvakból a városokba, abból, hogy egy évben három hónapig jut valami idénymunka nem lehet megélni.

Jelenleg nincs arról szó, hogy lenne egyik fél és másik fél. Van, aki egyedül él, nem mindenkinek van olyan párja, akiről azt gondolja, hogy együtt lesznek még úgyis 20 évig legalább és közösen törlesztgetnek. Meg kell nézni a válások számát. Egy fő egyedül. Mint írtabb valahol, minimális hitel, de nagyon minimális belefér, ha már van egy kezdőtőkéje, amit csak a szülőknél lakva tud összegyűjteni. Akinek van hitele, az tudja, mekkora stressz ez. A mai világ annál bizonytalanabb, hogy 1. valakivel tervezzek 10 - 20 évre kapcsolatot, biztos legyek benne, hogy együtt maradunk;

2. hogy fel merjek venni akkora hitelt, amit nyögnöm kell hosszú évekig.

Mindenki döntsön, ahogy akar, de ezeket a szempontokat vegye figyelembe. Sokan kerültek az utcára azért, mert elárverezték a lakását adósság miatt. Mert olyan helyzetbe került, hogy nem tudta fizetni. A rezsi sem olcsó, és egy tartalék mindenképpen kell, ami pluszt jelent.

Vege mar annak a szemleletnek, hogy legjobb dolog az allamnak tartozni.

Minimalis hitel persze belefer a keretbe, de azt is csak esszel.

Hiszen az mellett elni is kell, berendezni a lakast, stb.

Az, hogy bekoltozunk a keszbe es aztan kenyelmesen torlesztunk 20-25 evig, az az ido mar elmult 30 eve.

Ez kerem mar kokemeny kapitalizmus.

Ez is a szabadsag resze.

Dehogy akarok én oda menni, ahonnan te jössz! Gratulálok, hogy azon felsőbbrendűek közé tartozol, akik a hitel mellett voksolnak, aztán majd ezek miatt szívnak az embertársaik, ha az ilyenekre hallgatnak és esetleg munka nélkül maradnak betegség miatt és nem tudják fizetni a hitelt.

Igen, teljesen igazam van, és nem bírom, ha az ilyen ítélkezők miatt verik adósságba magukat azok, akik valamilyen oknál fogva csak úgy képesek dönteni, ha mások véleményét kikérik.

Nagyon felelőtlen döntésnek tartom a hitel felvételt a mai világban.

Teljesen igazad van, jó lenne, ha leszállnál a magas lóról, és nem ítélnéd el azokat az embereket, akik veled ellentétben már 30 éves koruk előtt képesek voltak megteremteni az önálló életet és felnőtt döntéseket hoznak, vállalva a felnőtt léttel járó kockázatokat. Elvégre, mint megjegyezted, a "normális ember" inkább a szüleivel él, és aki inkább hitelt vesz fel az gyerekes és felelőtlen. Miért ócsárolod ilyen szavakkal ezeket az embereket és miért "nem normális", aki inkább önállóan akar élni?

Én elhiszem, hogy Mucsajröcsögén 5 millióért lehet házat venni, aztán naponta 40 km-t ingázni és ezért megéri 30 éves korig félig gyerekként élni, de ettől függetlenül statisztikailag az a tény, hogy az emberek nagy többsége a főváros agglomerációjában és a vidéki megyeszékhelyeken él, ott pedig ez nem reális alternatíva. Ahonnan én jövök, ott 12-15 millió egy 70 nm-es panel, igencsak megnézem, hogy gyűjtenéd össze ezt az összeget - még akkor sem, ha havi 130 ezreket raksz félre.

Az emberek javarésze az életben nem jutna saját lakáshoz önerőből úgy, ha csak otthon ül 30 éves koráig, szóval igencsak különös megszólni azokat, akik úgy döntenek, szintet lépnek az életben, akár hitellel és nem ara várnak, hogy majd egyszer lesz lakásuk. A fórumindító most 30 éves, és még önereje sincs.

A helyi Szuperinfot is nézni kell, meg egyéb hirdetőújságokat. És sokszor akad egy - egy nagyon jó lehetőség. Tavaly 3.6 M-ért láttam egy panel lakást, másfél szobásat, kb. 500 ezret kellett volna költeni rá. És szép városban lakom, lehetőség a 20 km-re lévő nagy városban van.

És valóban nem csak 50 ezret lehet félretenni havonta, ha keres egy jó diplomával valaki minimum 150 ezret, és van egy mellékállása. 200 ezerből félretesz 100 - at, vagy 130 - at is havonta.

De kinek mi éri meg. Mindenki döntse el saját maga, nézegesse a lehetőségeket, gondolja át, mi a fontos számára, hogyan akar élni.

Viszont amit senki sem tehet, a döntése miatt lenézni a másikat, és ócsárolni. És ha egyszer az ilyen nagy arc kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja fizetni a hitelt és nem 30, hanem 40 évesen, esetleg már gyerekkel a szüleinél köt ki? Sosem tudhatja az ember, le kell szállni a magas lóról.

Polgár? Az a poén, hogy egy most diplomázott barátnőm ott él, és éppen azért költözött el Debrecenbe, mert azt mondta, sehova nem hívták vissza és jóformán semmi álláslehetőség a közelben, így az olcsó házakra sem tudnak gyűjteni.

Az a baj, hogy ha egy 50 ezer fős körben ezek a cégek foglalkoztatnak 20 ezer embert, attól még 30 ezer másik embernek nm lesz melója.

Ez csupán azokban a családokban hitelspirál, ahol valóban mindhárom generáció nyögi a hitelspirált.

Az én nagyszüleimnek jutott anno a családból egy telek, egy pici házzal. Na, szocializmus volt, nem kellett aggódni a munkahely miatt, hitelt vettek fel egy nagyobb ház építéséhez kalákában, de simán kicsengették, pedig átlagemberek voltak átlagfizuval. A gond inkább az, hogy most már teljesen le van pukkanva a ház, mert nem telik rá, hogy felújítsák. A a tipikus, lepukkant kockaház, amit ma már a kutya sem vesz meg.

A szüleim és testvéreik szintén a család által jutottak telekhez (a szoci miatt több telek volt parlagon vagy a házastárs családja részéről), a lagzit fizették a szülők, így a menyasszonytáncból és a kb. 20-22 éves korukra összespórolt házból elkezdhettek építkezni ( de ők szakmunkásképzőbe jártak és ezért már 16 éves koruktól dolgoztak). Ezek a házak viszont nem lettek befejezve teljesen, mert időközben elfogyott a pénz és detto ugyanaz a probléma, mint a nagyszüleimével: egyszerűen nem bírják felújítani, rosszak a nyílászárók, lefestve kb. az építkezés óta nem voltak kívülről. Romlik az értékük, csúnyák, zabálják a pénzt, de egyikük sem adna túl rajta. (A legfiatalabb, és évekkel később elköltöző tesó már kiesett a buliból, bár ők az élettársa részéről jutottak panelhez, de családi házat már nem tudtak venni).

A mi generációnk már nem kapott se telket, se pénzt, se lagzi nincs fizetve, bár az én velem egykorú rokonaim javarésze is otthon él, mondjuk nem is nagyon vannak terveik, miből fognak lakáshoz jutni. Semmiből vagy passz. Az egyiknek volt szerencséje, mert a barátnője kapott lakást a szüleitől, és oda tudtak költözni, de akkor már ő is majdnem 27 volt, és még otthon élt, saját lakás terve nélkül.

Szóval, úgy tűnik egyre lejjebb süllyednek a generációk, ha lakást akarnak szerezni, egyre szűkösebbek a lehetőségeik. Nem véletlen, hogy ezzel egyidőben viszont folyamatosan nő azok száma, akik 30 felett még mindig otthon élnek a szüleikkel.

Mi lesz az én generációm sorsa? Jó kérdés, de egyre nagyobb rétegben látom megjelenni azt, hogy a szülők inkább kevesebb gyereket vállalnak, de azoknak félretesznek valamennyi pénzt. Mi is ezt tervezzük, négy helyett legyen kettő, de annak legyen valami kiindulótőkéje, mert a népesség nő, a helyek fogynak, viszont tökre megérte, hogy 35 évesen családdal már nem velünk akar majd élni egy 3 szobás házban.

A maradék meg kimegy majd külfödlre.