Szülőkkel együttélni (beszélgetős fórum)
Bizony. :(
Egy szegény országban! Ez ráadásul röghöz is köt.
Akkora problémát tudtok kreálni abból, hogy ki hol lakik. Ha neki jó, akkor lakjon a szülőkkel, ha nem jó akkor költözzön el! Ennyi, a többi csak esti mese.
Azért megnéznék egy statisztikát, hogy a magyarországi 30 évesek hány százalékának van saját lakása.
Manapság, azt gondolom, hogy általában sokkal nehezebb a fiatalok helyzete.
Gyakorlatilag alig van bérlakás. Kevesek tudnak egy fizetésből lakást bérelni, venni meg pláne.
Ha ketten vannak, az már jobb.
van sok orszag, ahol sokkal rosszabb a helyzet. a sirankozas az elegge magyar sajatsag, pedig ha azt vennek eszre az emberek, hogy mijuk van, nem pedig azt, hogy mijuk nincs, sokkal boldogabbak lennenek es tobbre vinnek
nekem nem tudtak lakast venni a szuleim, de 20 eves korom elott mar kulon eltem, 23 evesen sajat lakasom volt. rengeteget dolgoztam suli mellett is, es meg bulizas is belefert. lett lakasom, pedig nem volt egy hu de jol fizeto munkam abban az idoben
mas meg azt mondja, nem is tud elkepzelni munkat az iskola mellett, mert annyira nincs ido ra. a forumindito meg 30 evesen gondolja ugy, hogy most inkabb sporol par evig, hogy majd lakast tudjon venni. kinek mi a prioritas es mit tesz erte ugye
Így igaz!
Hát ami rossz, azt meg kéne változtatni...
Magyarország a szegény lakástulajdonosok országa. Még a legszegényebbek közül is a legtöbben magánlakásban laknak, pedig egy megfizethető bérlakásra lennének rászorulva”
az lenne az idealis, ha rendes munkaval a fiatalok belathato idon belul tudnanak sajat lakast venni, vagy az alberletarak nem lennenek elszalltak (ami most szerintem a valsag utani idoszakra jellemzo, es ketlem, hogy olyan sokaig tarthatnak magukat ezek az arak). de ugye meg sok 40-50 evesnek is nehez megelnie
lehetne masokhoz, mas nepekhez is viszonyitani, akkor meg tiszta hawaii a magyarorszagi viszonylat, szoval azzal kell boldogulni, amivel lehetseges :D
Ha lehet, külön kéne élni a fiataloknak. Persze ez a körülményektől is függ. Nálunk nem mindig egyszerű ezt megoldani.
(A népszámlálásnál az otthon élő felnőtt, gyerek státuszt kapott...)
Kis érdekesség, ahol sokkal jobbak a lehetőségek:
Az ok, amiért inkább a családi fészekben maradnak, elsősorban a hosszabbra nyúlt tanulási periódusnak tudható be, de pszichológusok szerint a szülőknek is van ebben némi felelősségük, mert nem nevelik időben gyermekeiket az önállóságra.
A legönállóbbak az északi országok fiataljai: Norvégiában, Svédországban és Dániában átlagosan 80 százalékuk él önállóan.
A dán fiatalok hamarabb önállósodnak
Az egyik szembeötlő különbség az, hogy a gyerekek sokkal hamarabb önállóak lesznek és szakadnak el a szülői háztól, mint nálunk. Legfeljebb 18 éves korukban elhagyják a szülői fészket és onnan kezdve saját erőforrásaikra támaszkodnak. A gyerekeket céltudatosan készítik fel erre az időszakra.
A szülők csak minimális anyagi segítséget nyújtanak a gyerekeiknek
A dán állam havi kétszázezer forintnyi összeggel támogatja a felsőoktatásban tovább tanuló dán állampolgárságú diákokat. A szülők nagyjából az első külön lakás kialakításának néhány apró részletében segítenek be gyereküknek, például megveszik a hűtőszekrényt és az edényeket, azután a kapcsoltnak ezen anyagi jellege véget is ér. Bármilyen munkát is kap a fiatal felnőtt – még ha az diákmunka is –, abból lakhatását és önálló életének szükségleteit képes egymaga biztosítani. A családok ilyen módú működése magyarázható egymás önállóságának és autonómiájának maximális tiszteletben tartásával, a dán szocializációval és a szociális ellátórendszer csúcsfejlettségével és specializálódásaival is.
egyebken ez az egesz tema kabe olyan, mintha arrol vitaznank, idealis-e 50 evesen vallalni az elso gyereket. nem, nem idealis. es pont, nem vitathato. de attol meg elofordul, hogy sokaknak igy jon ossze, veletlenul vagy sok probalkozas utan
ugyanigy ez, hogy ciki-e 30 folott meg a szulokkel lakni. igen, ciki, de attol meg sokan igy elnek
Miért kellene szülőnek lennie egy 30-40 évesnek?
Manapság inkább 40 felett válnak szülővé az emberek, így simán ráérnek otthon élni 40 éves korukig...:S
a legtobb fiatal nem arra kenyszerul, hogy elhagyja a szuloi hazat, hanem o szeretne elmenni, es nem azert, mert utalja a szuleit, hanem mert onallo eletet akar elni
azok, akik itt irjak, hogy ok mar huszonevesen elkoltoztek, azok nem erkolcsi folenykent irjak ezt, hanem tenykent. ez nem egy plusz dicsoseg senkinek, ez az elet normal rendje. ha valaki 30, 40 evesen meg a szuleivel el a gyerekszobaban, az nem az elet normal rendje. (kabe mar neki is szulonek kene lennie)
Szerintem is ez lenne a normális, általában azok tartják ezt "cikinek", akiket nem segítettek a szüleik. Ha a szülő teheti, természetes, hogy segítse a gyerekét lakáshoz jutni.
Én laktam már kertes házban is, panelban is, és mindkettőnek meg volt az előnye és hátránya. Talán nekem a háznak annyival több az előnye, hogy nagyon szeretem az állatokat és ilyen szempontból a kertes ház jobb.
De miért gond az, hogy a szülők támogatják a gyerekeiket? Nem az a normális? Szerintem igen, és a nem normális, hogy a szülő kirakja a gyerekét 18 évesen otthonról és rá se néz soha többet.
Minket is támogattak a szüleink, semmi cikit nem érzek ennek kapcsán, sőt! Én már mindent úgy veszek, hogy a gyerekem nevére, és ha bármire szüksége van, akkor igyekszem én megvenni neki. Az én gyerekem, ha nem én támogatom, akkor ki fogja ezt megtenni? Ettől nem lesz önállótlan, csak nem kell vért izzadnia, hogy legyen valamije. Attól nem lesz senki különb, önálló, jobb ember, ha mindenért meg kell rokkannia...
Azért kíváncsi lennék rá, hogy mi a bajod a panel lakással. Azért, mert te nem azt akarsz venni, hanem családi házat, attól másnak még megfelelő.
Nem mindenki születik földművesnek. Én pl. nem is tudnék mit kezdeni egy kerttel, max. locsolgatnám, ráadásul semmi indíttatást nem érzek arra, hogy bármi ilyet megtanuljak, mert minek és mikor? Reggeltől estig dolgozunk, így nem vágyok arra, hogy a hétvégémet a kert gondozásával töltsem el, mert pihenni is kell valamikor. (nem panelban lakunk, de a tégla lakás is hasonló a panelhez....
A másik: a férjem 32 éves volt, amikor összeházasodtunk és 34 éves, amikor elköltöztünk a szülőktől, így azt gondolom, hogy az igen magasröptű eszmefuttatásod nem biztos, hogy megállja a helyét. Persze, előbb is költözhettünk volna, de nem éreztük szükségesnek, azaz ha valaki nem költözik el otthonról 30 éves koráig, az lehet, hogy később igen.
Ja, és nem albérletbe költöztünk, hanem a saját első lakásunkba, amit nem hitelből vettünk...
De ha külön bejáratos, miért nem adják ki? Nálunk a környéken pl ilyet simán ki lehet adni. itt nem keringőznek az idősek nagy házakban :) csak ha arra van igényük.
Nem nem vagyok vajdasági ;) Bodrogköz, de a teteje, közel felvidékhez
Na, én ma lestem nagyot; Skóciából 5 év után jött haza egy házaspár, költöztek anyukáékhoz,mert amit hoztak, az két gyerek.
Na, ez már gáz.
Hát az. De most anyósék is keringőznek a nagy házban, hogy eljöttünk. Kb. hat szobát nem használnak... ennek is baromi sok értelme van...
(Amúgy vajdasági vagy?) :)
nekem olyan ismerős is van, aki felnőtt korában magának alakította a külön lakrészt, amikor végül párra lelet, és elköltözött, jópár év múlva ugye, akkor lett egy kiadható különbejárat a szülőnek :) És ugye odaköltözött valaki és fizetett más szülőjének, aki szerint gáz szülővel együtt élni :D :D
így utólag nézve tök vicces az egész...
Én nem tudom, akiket én ismerek, és otthonmaradtak, mindenkinek külön lakrész volt. egyetlen egy embert tudok, aki szobában maradt otthon...
szóval akkor én meg mondjam azt az esetek többségében csak az marad aki külön lakrészben marad, mert az én környezetemben meg ez van?
képzeljünk már bele, hogy máshol meg más van ;)
Te, mint mondtad, teljesen külön lakrészben éltetek. Az esetek jelentős részében erről szó sincs, a fiatalnak csak a saját szobája jut.
Azt meg igencsak nehezen tudom elképzelni, hogy valakinek ne legyen egy idő után többre igénye, mint egy szobára.