"A lélek nyelve: betegség" (beszélgetős fórum)

Én pont az életem legzsúfoltabb időszakában kezdtem agykontrollozni,relaxálni,mert muszáj volt,tudtam,hogy ha nem leszek hatékonyabb,meggebedek..főleg az egyetem elvégzéséhez kellett.Volt,hogy ment a mesefilm a szobában,és ott tanultam,meg relaxáltam:nagyon fárasztó volt,kellett koncentrálni,de sikerült,működik.

Ezt nem azért írom,hogy én mekkora spíler vagyok,hanem hogy lásd:meg lehet csinálni,ha nekem sikerült,másnak is sikerülhet.De persze ne így kezdd:) Én is elvonulva-sokszor kinn a természetben-gyakoroltam be,meg segítséggel,kazettával.

Ejj már,Zelma..te nyaltad fényesre.De még ha továbbra is ezt szeretnéd tenni,este 8 után akkor is szabad vagy.Addigra már vacsoráztak(utána már úgysem egészséges enni),fürdeni meg egyedül is tudnak.

Nem akkora baj,ha nem eszenk.egyszercsak meg fognak éhezni.

Bődület volt egy ismerős családja..a fiú 21 éves volt már,szintén iylen fényesrenyalós anyukával..és nem volt képes egyedül kenyeret vágni,és kenni magának!! Ez akkora szánalom,hogy lehet mellette akadémikus,én akkor is hülyének,életképtelennek nézem.És elképzelem,hogy még mi mindent nem tudhat a kenyérvágáson kívül:(

Ha nem kicsi gyereed,este 8 után nyugodtan magadra zárhatod vmelyik helyiséget,hogy ne zavarjanak,mondjuk egy-két órán kerezsztül.

A meditáció nem 'semmitcsinálás':a saját gyógyulásodat csinálod vele,ingyen,és mérgek nélkül.

A csontkovácsnak mondtam el ezeket a panaszokat és a combcsont valószínűleg nem volt a helyén.

Helyre kellett tornáztatni és rendbe jött.

Ezen gyógyszer és lelki segély nem segít. :((

Igen, így van, mindebben igazat adok.

Valóban lehet, hogy gyenge pontomat érinti.

Ha látok egy felnőttet, amikor megver egy 3 éves gyereket, nem bírok a bennem felgyülemlő haraggal mit kezdeni. És nincs az a gondolkozás mely meggyőz, hogy ne legyen rám hatással.

Egyedül is sikerülhet, persze egy lelki problémákkal foglalkozó szakember segítségével könnyebb lenne, de akkor ajánlanék egy könyvet, ami sokat segíthet.

Louise L. Hay: Éld az életed!

Ha még nem olvastad, érdemes lenne, és gyakorlati tanácsok is vannak benne. Fent van a neten is pdf formátumban. :o))

Ha a gyerekkorodban történt vmi, ami kihat az önbizalmadra, önbecsülésedre azt pl. pszichológus vagy kineziológus segítségével helyre lehet tenni.

:o))

Azért ezt ki kéne vizsgáltatnod szakorvosilag is, mert csak akkor marad a lelki ok, ha nincs organikus eltérés :) szóval irány a Neurológia és az Érsebészet.

Ha ezek nagyjából ki vannak zárva, akkor elárulom, hogy a zsibbadást okozhatja tartós stressz, krónikus szorongás, feszültség is. Nekem is volt, csak a lábamba, s olyan durva dolog is lett tőle, hogy teljesen lezsibbadtam... nem kívánom senkinek.

Akkor koncentrálj az első bekezdésre,amit ott írtam.Legyél abban jó,amit te sokra becsülsz másokban.

(Én a gondolataimmal,az egyéniségemmel tűntem ki,az adott önbizalmat,hogy ha ennyien kíváncsiak rám-olyan emberek,akiket én is többre tartottam-akkor mégiscsak vagyok valaki.És persze még nem nő,hanem ember.

Igazán nő talán csak pár éve kezdtem el lenni,az újabbik kapcsolatomban. Nem azért,mert előtte nem kezeltek nőként,csak épp túl sok mindent kellett megcsinálni,amihez fel kellett ölteni a keményebb,férfiasabb jegyeket.)

A szerencse részét hanyagolhatjuk... Nem vagyok mázlista típus :)

Évekig ezen dolgoztam, eredmény nélkül. Vagy nagyon elbactam valamit, vagy kislánykoromban lett bibis a dolog. Az utóbbi egyre valószínűbb. Hogyan lehet azt helyre hozni?

jó,és nehéz kérdés,nehéz rá valódi ötletet adni:)mert nem mindenkinek működik ugyanaz.

Tán azt kell megkeresni,hogy TE mit tartasz értéknek általában az életben,és abban kitűnni a többiek közül.Ehhez elszántság,szorgalom,és kitartás kell.

És az is adhat önbizalmat,ha a korosztályodhoz képest jók a paramétereid:külsőben,életkedvben,életminőségben.De ehhez sokat kell dolgozni magadon,vagy nagyon szerencsésnek lenni.