"A lélek nyelve: betegség" (beszélgetős fórum)
Olvasgatlak ám titeket.
Pattanásokkal már én is szembesültem. Volt időszak mikor állandóan jöttek ezek az ici-pici kis pöttyök, aztán voltak időszakok mikor nem. Jó ideje nem igazán van, nem is érzem most annyira rosszul magam a bőrömben. Mindíg felcsesztem az agyam rajta, hogy kijöttek, aztán már sok mindenbe belesz...ok, már bocs. Nem rágom magam olyan sokáig problémákon. Persze rágódom, de nem annyit.
Azt mondjátok meg nekem, hogy köze van lelki dolognak ahhoz, hogy most 17 napra jött meg??? Ilyen még sosem volt, teljesen normális volt a menstruációm. Ezt nem tudom hová tenni.
Egészségügyisként Zelma, te is tudod, hogy az inflammation szó lobbanást jelent, ez a lélektan nyelvére lefordítva: egy megoldatlan konfliktus ismét fellobban. Előbb-utóbb a robbanás is bekövetkezik, s ezt nem csak a háborúkban, de a saját testünkön is megfigyelhetjük, amikor egy PATTANÁS, vagy tályog felfakad (és kiürül).
Egy ember is robbanthat érzelmileg. Amikor a konfliktusait nem hajlandó tudat szintjén kihordani, feldolgozni, a teste előbb-utóbb megoldást talál rá, vagyis konfliktusai itt is a testiség szintjére csúsznak és gyulladások formájában hívják fel magukra a figyelmünket.
Aki tehát nem nyitja meg az elméjét egy olyan konfliktus számára, mely azt felkavarná, a testét kell, hogy kinyissa a kórokozók előtt... pl. egy fájdalmas, gyulladt pattanás is tele lehet bacikkal például, amik létrehozzák a gyulladásos gócot. Testileg-lelkileg is érezzük a duzzanat feszítését, ami zavar. Még ha nem viszket is, vakarásra kényszeríthet. Pszichésen is nő a feszültség, minden gondolatunkat kitölti és szó szerint felpuffasztjuk a problémánkat is.
A krónikussá válás folyamatának pszichés területen a tartósan fennálló konfliktus felel meg. BÁRMI TÖRTÉNJÉK IS A TESTBEN, AZT MINDIG MEGÉLJÜK A TUDATUNK, VAGYIS PSZICHÉNK ÁLTAL IS.
AKI HAJLAMOS A GYULLADÁSOKRA, AZ MINDIG MEGPRÓBÁLJA ELKERÜLNI A KONFLIKTUSOKAT. Ez ugyanúgy rám is jellemző. Minden "Igen, de.." egyfajta elhárítás.
Igen. Eleinte van egy pivike gennyes góc, az viszket, utána meg a seb gyógyulna és azért viszket. Folyton piszkélom, a vége az, hogy lenyúzom a bőröm...
Ilyen pszichiáter kellene nekem is :) Akik itt a városban vannak gyógyszerpártiak, én meg nem akarok zombi lenni a bogyóktól...
Ja, és az is nagyon fontos, hogy egy igazán jó pszichiátert fogjál ki, aki felvállalja a te problémádat... tehát érzed, hogy segíteni akar. S onnantól el kell fogadnod, mégha negatívumot, vagy kritikát is mond, mert valszeg csak rá akar ébreszteni valamire.
A mi egyik pszichiáterünk pont ilyen. Ő nem vállal be mindenkit, mert elmondása szerint azért neki sem kell mindenki terhét magára vennie, még a munkájából kifolyólag sem, mert se nem box-zsák, se nem szemeteskuka...
De ha valakinél úgy dönt, hogy mélylélektant vezet be, akkor tuti, hogy ráébreszti, hogy mi is a probléma és hogyan mászhat ki belőle.
Ilyen tünetet produkál az egyik betegünk is, mármint, hogy véresre kaparja az arcát...
Neked viszket, azért kaparod?
Közben írnám a súlyfeleslegünkről: sokszor a belső beteljesülés hiányát próbálja kompenzálni, s a testet borító zsírpárna a belső beteljesedés jele.
A tudattalanba való elfojtás a betegség, mint úthoz vezet, de átalakulhat gyümölcsözővé is, mint egy utolsó lökésként afelé, hogy az ember végre a saját útját kezdje el járni.
A pszichoterápia az egyetlen olyan módszer, mellyel a testi tünetek valóban meggyógyíthatók (én hiszek benne, csak ez hosszadalmas folyamat azért, mondjuk, ha a páciens nem hisz benne, nem alakul ki benne bizalom a terapeuta iránt, akkor lőttek az egésznek, hisz nincs meg hozzá a valódi hite!), hiszen MINDEN TESTI JELENSÉGBEN ÉS TÜNETBEN PSZICHÉS TÖRTÉNÉSEK FEJEZŐDNEK KI, S ÍGY A TESTBEN LÁTHATÓVÁ VÁLT PROBLÉMÁKAT CSAK TUDATI FOLYAMATOK VÁLTHATJÁK MEG. Pszichoterápiával az ember segítséget kap abban, hogy árnyékvilága a napvilágra kerüljön :)
Hát hasonló a helyzet nálam is, 153 cm, 92-93 kg körül, próbálom csökkenteni, most meállapodott itt.
Nem a pattanással van a gond, hamen hogy vésre marom, hónapok óta csupa seb az állam. Állítólag a lelki problémát tükrözi az arc bőre.
Arra már nem emlékszem, de több helyen ezt olvastam. Évek óta kutatom az okokat... Más is van persze, nagytakarítás kellene a lelkemben :)
Nálunk délig van rendelés, ilyenkor már csak dokumentálok. Ma nálunk is viszonylag nyugis nap volt.
No, kezdjük az elején. Mennyire vagy elhízott?
Mondok egy példát, én eléggé, mert a 161 cm-hez jelenleg 104 kiló vagyok. Ennyi bajt sikerült magamra híznom az elmúlt 10-15 év alatt. S természetesen nem csak örökletes tényezők, de elsősorban lelki háttere van.
:) Én is munkaidőben vagyok :) félreértés ne essék!
2 hétig nincs a fő-főnök, így cincoghatunk, mert aztán újra beindul a szokásos haddelhadd- most elég nyugis az idő, ma is csak 8 beteg volt. Jobb szeretem szinte, amikor teltház van, mert akkor gyorsan telik az idő.
Vagy mondjuk dolgozik,délutános:)
Én jóindulatúnak érzem,nem hiszem,hogy itt hagy téged/minket válaszok nélkül.
Én is kíváncsian várom a válaszaidat:) Bár én úgy érzem,jól vagyok a bőrömben,de ki tudja,hátha mondasz újat.
(én sok mindenhez hozzá tudok szólni,de erre a kérdésre nem nagyon tudnék mit válaszolni,ha tőlem kérdeznék,az általánosságokon kívül)