Végrendelet esetén is jár a köteles rész a rokokonak? (beszélgetős fórum)

Ptk.607. § (1) Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke.

(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.

(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs vagy a bejegyzett élettárs örököl.

Ptk.608. § (1)534 Leszármazók, házastárs és bejegyzett élettárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben.

(2) Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek olyan módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói.

Eszerint ha nincs gyerek, vagy leszármazó (unoka) akkor előbb jön a házastárs, és utána, ha nincs házastárs, akkor jön a szülő, ha sem gyerek, sem annak leszármazója, sem házastárs, sem szülő nincs, akkor jön a szülő leszármazója, tehát a testvér.

Ez az új Ptkban megváltozik, mivel gyermekrészt fog örökölni a gyermekek mellett a házastárs azon, amint nem haszonélvezetet kap (közösen lakott lakás és berendezési tárgyai)

Leszármazó hiányában a házastárs örökli a közös lakást, és minden más felét, a másik fele a szülők közt megy szét, itt tehát kevesebbet kap tulajdonképp, de a kiesés növelheti az örökrészt.

Ha szülő nincs, akkor a ht egyedül fog örökölni.

Ha nincs leszármazó vagy ht, akkor jönnek a szülők, ha nincs szülő sem, akkor jönnek a tesók/leszármazóik.

Szóval a házastársat nem előzik meg a szülők és a testvérek.

Köszönöm a választ! :)

És mennyi a köteles rész, ha a teljes házat a nagyi az unokájára hagyja a végakaratban?

Nekem is van egy hasonló kérdésem:

Ha a nagyszülő az unokájára hagyja a házát végrendeletében, akkor a saját gyermeke (tehát az unoka szülője) igényt tarthat-e bármire?

A nagyszülő özvegy és egy gyermeke van.

Szerintem nem számít a végrendelet.

egyébként felháborítónak tartom, hogy a házastársat is megelőzik a szülők és testvérek.

Az örökségből történő kizárás szinte lehetetlen.

Bizonyítani kell az érdemtelenséget,melynek egyik kritériuma pld., ha az örökhagyó életére tört az örökös,stb, s ezt hitelesen bizonyítani is tudja. Elég bonyolult.

Bocsi,2014 Márciusában lép életbe az új jogszabály,

aszerint jár majd az egyharmad,addig meg a fele!

Ptk.665. § (1) Kötelesrész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

(2)556 Ha a házastársat vagy a bejegyzett élettársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Egyébként a házastársat vagy a bejegyzett élettársat kötelesrészül törvényes örökrészének fele illeti meg.

Ha lenne kötelesrészre jogosult, akkor a fele illetné a most hatályos Ptk. szerint.

A nagynéném három éve halt meg, nem volt gyereke, csak egy öccse és egy húga. Az öccse az én apám (aki már meghalt), a húga a másik nagynéném, aki viszont gondnokság alatt van. Így az ő gyerekeik örököltek, azaz én és az unokatestvérem. A nagynéném nem írt végrendeletet, így törvényesen csak minket kettőnket tekintettek örökösnek (az egy más kérdés,hogy ezek után az unokatestvérem törvénytelen módon kitúrt engem a teljes örökségből, de ez nem ide tartozik. :))

Szerintem ha a nagynéném végrendelkezett volna, egyikünk sem kapott volna semmit, ő dönthetett volna, kire hagyja a vagyonát, maximum megtámadhattuk volna.

Anyum rokonságában van egy idős nő, aki például kijelentette,hogy a végrendeletében egy alapítványt jelölt meg örököséül, nem pedig a saját egyetlen lányát és unokáját, ők semmit nem fognak kapni. Szóval szerintem az örökhagyó dönt teljes mértékben arról, kire mit hagy, akár idegenre is hagyhat mindent, ha a szellemi képességei birtokában teszi. Az más kérdés,hogy ezt a halála után a családtagok megtámadhatják.

Ptk.661. §553 Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, bejegyzett élettársát, továbbá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne.

(1959. évi IV törvény)

Így a testvérnek nem jár kötelesrész.

A kötelesrész a gyerekrész fele, tehát ha pl. végrendeleti öröklés van, akkor

Itt azt írják mivel nincs gyerek és szülő se az oldalági rokon a testvér az örökös

A törvényes öröklés általános rendje:

A törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek egyenlő arányban örököl. Ha valamelyik gyermek kiesik az öröklésből /pl. meghal/, helyette az ő gyermekei örökölnek.

Ha az örökhagyónak nincs leszármazója, a házastársa örökli az egész hagyatékot.

Ha sem leszármazója, sem házastársa nem volt az elhunytnak, akkor a szülei örökölnek.

Ha az örökhagyó szülei már nem élnek vagy más okból nem örökölnek, akkor az örökhagyó testvérei vagy a kiesett testvér leszármazói lesznek az örökösök.

Amennyiben a fent felsorolt rokonok egyike sem örököl, úgy a távolabbi leszármazók kapják meg a hagyatékot.

Ha távoli rokonok sincsenek, az állam örököl.

Nem; eleteben ugy rendelkezik, oszt-szoroz, ahogy neki tetszik; eltapsolhatja az utolso pesoig;

mivel nincs egyenesagi leszarmazottja, ill. tulelo hazastarsa; akar a pityipalkora is hagyhatja a vagyonat; a testver mar oldalag, nincs koteles resz!