Vajon jó döntés volt szakítanom? (beszélgetős fórum)

Sőt volt olyan, h megsütöttem a kedvenc sütijét, nem is evett belőle, hogy nem kívánja, de másnap se vitte el magával. Ott rohadt volna meg a hűtőben,ha nem eszem meg..

Vittem neki csokit, az volt a válasz,hogy kösz,de nem vagyok éhes, még csak annyi se, hogy aranyos vagy,hogy gondoltál rám..

De,ha meg hajnalban felhívom, ugrik egyből, ha kérek valamit, megcsinálja,nem esik nehezére.

Szóval olyan kettőség van benne, hogy már nem tudom ki is volt ő valójában.

Csak at hangoztatta végig,h nem tud olyan lenni,amilyen ő valójában.. Emiatt a csalódás miatt.... Amit én húztam ki belőle,mert erről sem beszélt velem,sem semmi más érzelmekről, sem magáról,sem rólam.. Csak a hobbijáról..

Kifogtál egy idiótát. Ennyi. Nem kell túllelkizned. Kényelmes voltál neki, túl sok érzelme nem volt feléd, kb mindegy neki, hogy leléptél.

Lépj tovább! Akadnak még rendes és normális pasik!

Egy érzelmileg teljesen zárkózott férfiről van szó ..

4 hónapja ismerem, 2 hónapja voltunk együtt.

Mikor randiztunk kaptam virágot, figyelmes volt, udvarias, kedves, bókolt, odavoltam érte. Mikor megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője és igent mondtam, akkor kezdődtek a gondok.

Elmúlt a kedvesség, felvette a nem törődöm stílust. Kérdeztem, h miért van velem,ha nem érdeklem, mert kedvel,ez volt a válasz..

Ennek akkor nem is tulajnonítottam nagy jelentőséget,de azóta egyre rosszabb lett a kapcsolatunk.

Minden lépésemben a hibát látta, mindenbe belekötött, nem volt felém egy kedves szava. Volt, hogy egész nap nem is keresett,csak este.. Még neki állt feljebb, hogy azt mondom, leszar, mert ez nem igaz.

Próbáltam vele beszélgetni,hogy milyen volt a napja, mesélni az enyémről,de ezek sem érdekelték, nem igazán reagált rájuk.. Átvezettem hozzá 30 km-t,de csak a tv-t nézte, semmit nem szólt szinte hozzám. Mire fel hazamentem és meg sem állított,hogy ne menjek el, csak írt egy üzenetet, hogy vezessek óvatosan és írjak,ha hazaértem. És,hogy mi bajom van..

Belátta, hogy elcseszte.

Őt az előző nője sok év után otthagyta egy másik pasiért, ráadásul a csaj meg is csalta. Mindez már több éves sztori.

Mondta, hogy emiatt olyan, amilyen, tudja, h elmar maga mellől mindenkit,de nem tud megváltozni.

Szerintetek még mindig az exe érdekli és velem akart vigasztalódni? Vagy az ilyen ember miért jön össze olyannal,aki nem is érdekli?

Még ekkor sem mondta azt,hogy hülye vagyok,ha ezt gondolom, érdekeltem, stb.. Én mondtam neki, hogy mennyire odavoltam érte eleinte, ő semmit. Teljesen úgy érzem magam, mint akit kihasználtak..

Bőgtem fél napot, szégyen, nem szégyen, mert nekem vannak érzéseim iránta.

Viszont vagyok annyira büszke is, hogy egy kapcsolat nem egy emberről szól, én is benne vagyok, ő nem törődött azzal, hogy nekem mi hogy esik.. Csak nekem kéne neki bizonygatom az exe botlása miatt, hogy nem mindenki akarja átbaszni? Mi értelme ennek, ha magától nem érzi? Felnőtt férfi, illene tovább lépni, én is estem pofára, mégsem ezekből indulok ki..

És annyira nem értem.Ha szükségem van rá meg ott van, segít, de érzelmileg nem kapok tőle semmit.. Bújik, puszilgat, de ezen kívül üres az egész...

Azóta nem is keres.

Én meg úgy érzem,hibás vagyok. Hogy nm voltam hozzá elég türelmes, de közben ott a másik oldal is, hogyha ő se törődik velem,nekem se kell vele.

Hogy nekem végig megerősíteni kellett volna mindenben őt és nem panaszkodni, hogy miért ilyen elutasító velem, hogy hátha akkor közelebb enged magához. De ezzel meg papucsnak érzem magam, mert én is vágyom nőként arra, hogy lássam a férfin,h érdeklem, teper értem, hogy akarjon meglepni, kedveskedjen, bókoljon, legyen rám büszke, akarjon engem...

Vagy ez csak a mesében létezik és túl nagyok az elvárásaim? Tényleg csak alku az összes kapcsolat?!