Mi volt életetek legrosszabb döntése? (beszélgetős fórum)
Nem tudok ilyet mondani. Biztos voltak helyzetek, amikor dönthettem volna másképp is, de hogy az jobb lett volna? Nem hiszem, de ez már nem is fog kiderülni.
Azt mondják, nincs rossz döntés, csak döntések vannak, amiket az akkori érzelmi, mentális, testi és egyéb adottságainknak megfelelően hozunk meg. Utólag könnyű okosnak lenni. :)
Volt, amit én is bántam hosszú évekig, de utólag visszanézve, nem csinálnám már másképp. Akkor, ott az tűnt helyesnek, senki nem lát a jövőbe.
Annyit azért érdemes tudatosítani, hogy mindig mi teremtjük meg a jövőnket, úgyhogy hibáztatni sem érdemes mást, vagy bármilyen erőket. Ok-okozat, semmi több.
Ugyanezt én is írhattam volna.
A gimi első napján feldobták a lehetőséget, hogy aki akar, átmehet a másik osztályba, mert túl sokan voltunk. Nem éltem vele. Nem akartam a másik nyelvet tanulni. Aztán utólag jól megbántam. Szuper osztályfőnökük volt, és valószínűleg barátaim is lehettek volna ott. Az eredeti osztályomról semmi jó emlékem nincs, semmi olyan, ami miatt megérte maradni. Még ennyi év(tized) távlatából sem. (Bár introvertált vagyok, azért nem vagyok teljesen antiszoc, mert mind az általános iskolában, mind az egyetemen jól éreztem magam, és vannak barátaim onnan azóta is.)
Sok olyan dolog van az életemben, amit félelmböl nem mertem megtenni, nem mertem kockáztattni. Igy utólag, bánom! Döbbenten nézem hogy repül az idő, multkor a jogositványomat voltam intézni, a kezembe akadt az elsősegély kartyám. 2003-ban vizsgáztam belőle. Olyan mint ha egy éve sem történt volna. Fiatal vagyok még, mindjárt 34 éves, de annyira szalad az idő, hogy pl 60 évesen vissza fogom sírni a mostani fiatalságom. Mit bánok? Nem mentem ki külföldre dolgozni amikor adott lett volna a lehetőség.
Az első komolyabb kapcsolatom.
De, ha másképp nézzük : Ha vele nem jövök össze, valószínűleg sosem megyek el évekkel később arra a koncertre és nem ismerem meg a férjem, akit imádok.
Hogy a gimiben nem mentem át egy màsik osztályba.
de amikor megtettem, nem tűnt rossznak
Nagyon szépen köszönöm!
Nagyon jól esik! ❤️
Drága Ghost!
A pozitív szemléleted az erőd elismerésre és irigylésre méltó:)
Nem emlékszem olyasmire, ami miatt szánom-bánom érzés hatalmasodna el rajtam. Minden akkor, és úgy történt, ahogyan kellett. Rajtam kívülálló eseményekért nem teszem magam felelőssé.
Amikor nem azonnal mentem Egyetemre,hanem jóval később ,amikor érett korba léptem.Ha lehetne,visszacsinálnám ezt,sokkal több energia kellett hozzá és az élettárs megértése...ami nem volt.
Ó, dehogy vagyok szerencsés csak képes vagyok carból várat építeni.
Minden nézőpont kérdése.
Ha ma úgy gondolod hogy rossz döntést hoztál aludj rá egyet esetleg kettőt. Látni fogod a másik oldalát is.
88-as vagy? 32 éves. Még előtted az élet. Hidd el még ha most úgy is érzed, hogy rossz, el fog múlni és leszel még boldog:)
Igazatok van! Minden rossz döntés egy tapasztalat, amit ha a másik oldalról nézel, már kevésbé rossz. Én úgy vagyok vele, hogy minden okkal történik! Jó látni, hogy vannak még pozitív emberek!
Igen ez biztos így van, minden rosszban van valami jó:)
Én meg azon gondolkodtam hogy lehetne ezt a fórumot "jóra" fordítani.Megoldottad:)))))))))))
Őszintén, mondom nem tudok ilyet. Aprók voltak amit most ennyi idősen máshogy látok, de akkor nem és ezért nem is minősül rossz döntésnek, jó így, ahogy van minden:)
Gondolkodtam, de minden rossz döntésemnek is köszönhetek valamit, így utólag nem mondhatom, hogy rossz döntés volt.
Szép estét! Amíg enyhül a migrénem gondoltam olvasgassunk kicsit. Új vagyok itt, de nagyon tetszik ez az oldal! Arra gondoltam, írjátok le, mi volt eddig életetek legrosszabb döntése! Csak őszintén! 😉
További ajánlott fórumok: