Tokofóbia-félelem a szüléstől (beszélgetős fórum)

Aki azt mondja, hogy a császár nem szülés, azzal vmi baj van belül... ez egy nagy marhaság+

Mivel én nem szültem császárral, ebbe nem tudok beleszólni, bár az első szülésem után sokkos állapotba kerültem. 1000-es skálán 1200-ra saccolnám a fájdalmat, kiszolgáltatott, öntudatlan, irányíthatatlan rettegés. A 2. szülésem kb 300-ra. Szóval egy nő szülései között is hehetetlenül nagy különbség van. Én úgy gondolom, hogy a császár nem fájhat annyira, mint nálam az első (utána 2 hónapig nem bírtam ülni, minden nagywc-nél sírtam a wc-n úgy fájt, 5 hét után kezdtek potyogni a gátvarratok, addig húzott, feszült...) komolyan azon gondolkoztam, épeszű-e aki önként bevállal egy másodikat, mert az első még ugye boldog tudatlanságban telik. A második összehasonlíthatatlan volt az elsővel, mégis rettegek a fájdalomtól most, hogy a 3.-at várom. Én több anyukával beszéltem, aki 0!!!! fájdalommal meg tudta szülni a gyerekét EDA mellett, én most erre szuggerálom magam.

A félelem mágnes...

Azért nem gondolom, hogy szabad annyira önzőnek lenni vagy hagyni, hogy a félelem uralja az embert, hogy a naptárból egyszerűen kibökjön egy időpontot, amikor a saját döntése szerint a gyanútlan, éretlen babát csak úgy "kikapják" belőle. Nem véletlen, hogy mikor indul el a szülés. Persze lehet mondani, hogy ennyi hetesen már érett, de ez csak fizikai értelemben igaz.

Épp egyik nap mesélte egy kineziológus, hogy kb. 8-10 évvel ezelőtt nagyon nagy divat volt ez a programozott császár, főleg mert a nőgyógyászoknak kényelmes volt. És ezeket a gyerekeket most őhozzá hordozzák oldásra a szülők, mert mindenféle súlyos problémákkal küszködnek. A születés az első élménye egy gyereknek ebben a világban, egyáltalán nem mindegy, hogy mi történik ott. Persze természetes úton születve, meg ha komplikációk vannak is egy csomó félelemet, fájdalmat, sokkot élhet meg a baba, de legalább az ő "döntése" és ne az anyuka kényelme legyen a legelső. Ha mással kapcsolatban nem is, de legalább az időpontnál.

Sosem értettem pl. hogy valaki azért indíttatja meg a szülését előtt, adat injekciót magának, hogy ne egy bizonyos állatövi jegyben szülessen meg a gyerek... Még meg sem született, az anyja máris megtervezi az életét és még a természetes igényeiben is helyette dönt. Agyrém szerintem.

Szia!

Én szívesen leírom neked,hogy a vajúdás alatt érzett fájdalom az olyan szar volt,és annyira borzalmas és még sorolhatnám,hogy ahhoz képest a császsármetszés utáni első három nap is egy álom volt.

Öt éve volt pedig,de még mindig élénken él bennem és visszatart a további gyerekvállalástól az a rettenetes élmény.És örülök,hogy császárral szültem,azt sajnálom csak,hogy itt nincsen lehetőség arra,hogy külön kínlódás nélkül,előzetesen megbeszélt időben csinálják.

Én nagyon féltem a szüléstől,a fájdalomtól és a kiszolgáltatottságtól,és bejött!!!:-)

"nem tudtad volna eldönteni ez alapján, hogy neked melyik lenne jobba vagy rosszabb."

Miből gondolod, hogy el akartam dönteni, nekem melyik lenne a jobb vagy a rosszabb? Javíts ki, ha tévedek, de ez nem egy kívánságműsor, hogy majd a Hoxa alapján eldöntöm, nekem mennyire fog majd fájni, aztán rendelek egy császárt, ha többen szavaznak arra, hogy ez nem annyira rossz.

Pusztán csak érdekelt ez az egész. És valóban van egy teóriám, hogy a császár nem fájhat annyira, mint a természetes szülés, de ez a teória sem arra a vitára alapul, amire sokan kiélezik ezt az egészet, miszerint a császáros nők le vannak nézve, mert ő nem teljes értékű anyák, mivel "nem szülnek". Ha idegesítő tulajdonságot kell a császárosokra felhozni, akkor a már általam említett nyafogást hoznám fel, de az is lelki eredetű nálunk, nem testi fájdalmakból adódik.

Azért húztam ezt a vitát végtelenségig, mert feltettem egy egyszerű kérdést, amire nem kaptam egyszerű, tiszta választ, és ez nem tetszett. Magam is sejtem, hogy nem egyforma a kettő, ehhez nem kell szülni vagy nagy észnek lenni, hogy kitaláljam, attól még az ember alkothat egy szubjektív, nem mindenre és mindenkire, csak saját tapasztalataira kiterjedő véleményt, hogy ő hogy élte meg, neki melyik volt a rosszabb. Az alma és a körte nem összehasonlítható, de mégis meg tudom mondani, hogy melyiket szeretem jobban, nem azt, melyik a finomabb, hanem azt, hogy nekem melyik ízlik jobban, ez a különbség a szubjektív vélemény és a realitás között. És szubjektív véleményt kértem, nem egy tudományos disszertációt, vagy statisztikai elemzést 10000 nő véleménye kapcsán, neki melyik fájt jobban, s ami alapján már lehetne arról beszélni, vagy lehetne csupán csak sejteni, melyik lehet kellemetlenebb. Ha választ is kapnék, sem változna semmi, mert mindenki úgy szül, ahogy a gép neki dobja.

Azért nem veszítesz végülis sokat azzal, ha valóban lezárod ezt a beszélgetést, mert igazából akkor sem lettél volna okosabb, ha senki nem "kertel", nem "hadovál", hanem minden egyes hozzászóló leírja, amit kértél. 50-50%-ban megoszlottak volna így is a "szavazatok", nem tudtad volna eldönteni ez alapján, hogy neked melyik lenne jobba vagy rosszabb.

Én úgy érzem a hozzászólásaidból, hogy erről neked már van egy elképzelésed - valószínűleg a császármetszést tartod kevésbé rossznak a kétféle fájdalom közül. Viszont van az a mondás, hogy az almát a körtével nem lehet összehasonlítani. Itt a többség szerintem eszerint válaszolt neked, te viszont nem így gondolod, simán összehasonlítanád a kettőt, mint ahogy a borsó és répafőzeléket. Szerintem az előbbi nem túlbonyolítás, csak másfajta mérlegelés.

Kicsit a modorodon lehet, hogy finomitani kellene?

Tegyel fel szavazasra egy eldontendo kerdest.

Melyik fajt jobban, a csaszaros vagy a spontan szules?

A. csaszar

B. spontan

es akkor megtudod.

(bar -ismet- en nem szultem csaszarral, de mivel altatasban/fajdalomcsillapitasban vagy, ezert nem tudom elkepzelni, hogy maga a szules faj. Utana esetleg. Amig a szules, amikor te magad nyomod ki magadbol a picurt, faj. Elotte is, kozben is.)

Édes Istenem, hogy nem lehet megérteni, mit kérdezek?

Neked, aki e sorokat olvassa, melyik fájt jobban, a császár vagy a természetes szülés? Mindent egybevetve...

Vagy tegyek fel egy másik kérdést? Neked, aki e sorokat olvassa, melyik ízlett jobban, a borsófőzelék vagy a répafőzleék? Akkor sem kezdtek el hadoválni, hogy az egyiket jobban szerettem volna enni, mint a másikat, de a másikban több a kalória és tovább tart elkészíteni, de össze sem lehet hasonlítani a kettőt, milyen hülye kérdés ez már.

Megsúgom, én mit mondanék: mindent egybevetve NEKEM a borsófőzelék ízlett jobban. Hogy lehet így túlbonyolítani egy egyszerű válaszadást?

Mindenki nagyon osztja a masikat.

Azon elgondolkodtatok, hogy a csaszar veszelyesebb? Ezt is szamba kell venni. Az egy mutet es az orvosok is csak akkor "vagnak", ha nagyon kell. Nekem nem volt es nem mondom, hogy nem faj. Lesz viszont seb a hasad alatt.

A spontan szules is veszelyes lehet. Itt nemcsak hogy akkor faj, de fajni fog -ha lesz- a gatsebed. Nem tudsz majd ulni! Es ha lesz, az aranyered is. Vagy a hugycso served se egy leanyalom.

Ha afajdalomtol fel valaki, akkor eloszor jarjon el kezeltetni magat, vagy ne szuljon. En is feltem, de nem akartam csaszart. Eldolt.

Fajdalomkoszob? Gondolom hallottatok rola, mindenkinek mas. Ha eltorik a kezed az is faj, ha beutod a fejed az is tud fajni. Mind mashogyan es mas mertekben. Mivel szerencses esetben nem volt komoly balesete a jonepnek, ezert a szuleshez hasonlitja a fajdalmat, mert az az eddigi legnagyobb, amit atelt.

A ferfiakat vedd alapul! Kihuzol egy szorszalat es o mar be is pisilt a fajdalomtol.

Nem lehet megállapítani konkrétan, hogy melyik rosszabb.

Ez olyan, mintha én azt kérdezném, melyik a fájdalmasabb: ha eltörik az egyik ujjad vagy ha begyullad az egyik fogad.

Mindkettő fájdalmas, de nem egyforma érzésekkel fáj!

Egyetértek Veled :)

Azért sem lehet különbséget tenni,mert teljesen más típusú fájdalom a kettő.

Másrészt valóban mindenki másképp éli meg.

Azért én próbáltam neki válaszolni.De ha próbálta,majd tudni fogja.

Reálisabb választ kaphatsz azoktól,akik szültek így is,úgy is.Baráti körömben mindenki,aki szült mindkét módon,azt mondta,inkább a természetes szülés.Saját tapasztalatomból annyit tudok hozzátenni,ha nem vajúdok 18 órát a császár előtt,akkor azt mondom,a császár kevésbé fájdalmas.Annak ellenére,hogy lehet közrejátszott a gyengeségemben,hőemelkedésemben az is,hogy visszakerültem a kórházba,mert palcenta darabokat hagytak bennem.Ha ezt nézem,akkor százszor inkább a sima szülés.De tudom,nem ez volt a kérdésed,mégis leírom,egyik fájdalom sem hasonlítható ahhoz a lelki fájdalomhoz,amit nap mint nap éreztem,látva,hogy a gyermekem fejébe kötve az infúzió,hogy mennyit szurkálják stb. Mindez megelőzhető lett volna,ha időben császároznak.Ehhez képest semmi volt a vajúdás és a császárseb.Én mindent nyikkanás nélkül tűrtem,az orvosom mondta is,hogy ritka az ilyen kismama.Megjegyzem nem kaptam edát. Magas a fájdalomküszöböm.

Mindannyian mások vagyunk.Pl. szült akkor egy kismama,aki kitépte magából a tűt,üvöltözött,pedig még kezdődő fájásai voltak.Az orvosa inkább megcsászározta,csak ne csinálja a cirkuszt.Mondjuk ez egy szélsőséges eset.Szóval nem vagyunk egyformák.

Szerintem olyasmit kérsz, amit nem kaphatsz meg itt. A fájdalom olyan szinten szubjektív dolog, hogy egyszerűen nem várhatod, hogy bárki, aki nem akar s***-et csinálni a szájából, kerek perec leírja neked, hogy melyik volt rosszabb.

Amúgy aki mindentől rosszul van: kórházszagtól, injekciótól, orvosi köpeny látványától, az egyértelműen pszichésen fokozza fel a saját baját, mert ezek nem fizikai indokok. Az ilyen nőnek minden jobban fáj, mert felhergeli magát, tiltakozik a fájdalom ellen, nem "működik vele együtt". Pedig akárhogy is nézzük, a menstruációs és a szülési fájdalom minden más fájdalommal nem veszélyt jelez, tehát akármennyire nem akarsz ilyesmiről hallani, igenis agyban, pszichésen dől el, hogy a megváltoztathatatlant hogyan vészeli át valaki.

Az ilyen nő ugyanúgy elesett lesz a császárseb okozta fájdalom miatt is, mert eleve kényesebb az ilyesmire, és ezt a kifejezést nem a kényeskedő értelemben használtam.

Szerintem ez biztos egyénfüggő is. Tutira fáj mind a kettő. Kinek ez fáj jobban, kinek az. Még egy ember 2 szülése (hüvelyi) sem egyformán fáj.(ez csak úgy lenne igazán összehasönlítható, ha uazt a szülést átélhetnéd így is meg úgy is, de hát ez ugye lehetetlen:D) Én abban bízom, hogy érzéstelenítéssel a szülés kevésbé fáj, mint a császár. A szülési fájdalom egy lüktető görcsös fájdalom, a másikat nem tudom, de én azt inkább konstans-inkább nyilallónak gondolom (javítsatok nyugodtan ki, saját tapasztalatom nincs császárban).

Én megértem mondjuk, ha valaki a császár mellett dönt, de sokan vannak, akik sajnos nem...pedig a lényeg mindkettőnél ugyanaz kellene hogy legyen...egészséges boldog anyuka és kisbaba...nem teljesítménytúra ez, a legfontosabb mindkettőnél, hogy új élet születik! Igen, a szülés árnyoldalairól nem szokás beszélni... mindenki letojja te hogyan élted meg! ja,szültél, gyereked van, nem vagy boldog, nem vagy elégedett? nem szállodaipar ez...mondják sokan...pedig szerintem sokunknak csak igazi emberi empátiára lenne szüksége. Elvárják tőled, hogy pozitív élményként nyilatkozz róla, ha meg bármi negatívat mersz mondani, akkor te vagy a hülye, csak benned lehet a hiba. Rám is úgy néznek sokan, mint aki nem normális, hogy miért pánikolok a 3.-nál be, hogy ez már rutin... na ez egy nagy hülyeség. Én, és leszólhat ezért bárki, 2x szültem mindenféle fájdalomcsillapítás nélkül, harmadszor nagyon bízom benne, hogy lesz EDA-ra idő...aki meg a császár ellen hadakozik...igen, műtét, de miért ne lehetne szabadon választható, ha egy olyan nemes a cél, mint egy kisbaba? Sokkal komolyabb műtétekre fekszenek önszántukból emberek pl plasztikai sebész kése alá...ne ítélkezzünk már mindig mások felett, nyilván nyomós oka van rá, aki ezt szeretné.