Tipikus férfi? (beszélgetős fórum)

Nem tűntem el, és rengetegszer megkaptam a kérdésemre a választ! Valamennyire azért megkönnyebbül az ember, hogy nem csak az ő közelében élő férfi ilyen, hanem az is igazolja, aki akár 15 éve él együtt egy hasonló férfival. Ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem válaszolok minden kommentárra, ám, ha hozzám irányulna csakis a kérdés, természetesen válaszolok! Szó, mi szó: nem tűntem el!

A második kérdésedre csak annyit tudnék válaszolni, hogy a nőknek valóban több igénye van e téren, de szerintem a férfiak többsége pedig az ágyban kapcsolatos momentumokért "nyafognak" többet. De!, kettőn áll a vásár mindkét részről. Ha a pasi megadja ami a nőnek kell, nem lesznek e téren igényei, mint ami a topic témája, ám ez fordítva is igaz az ágyban történésekről.

Köszöntem!

Dehogynem.Valószínűleg azért innen van megközelítve,mert sokkal több itt a nő,és sokmindent hánynak a ffinép szemére,ti ffiak meg sokszor belesodródtok itt abba,hogy megvéditek magatokat,vagy általában a ffinemet.

A ffiaknak is vannak igényeik:sok topik szól arról,hogy ez sajnos nem mindig talákozik a nők igényeivel.

Az egyik kérdésem: akik a cikkeket megírják, mindig eltűnnek és soha nem vesznek részt a topikban, amely azért nyílt, hogy remek tanácsokat kapjanak?

A másik kérdésem, amelyet mindig felteszek: miért van az, hogy a nőknek igényeik vannak, a férfiaknak pedig hibáik? Nem lehetne egyszer fordítva megvizsgálni a kérdést?

Sour:

Nem ismerem azt a személyt akiről beszélsz, de mint az előttem hozzá szóló írta: emberfüggő. Látod, neki bejött a megbeszéltek után, de az én emberem pl. nem ilyen, max. két hétig :) Mondjuk már az is pozitív, ha megpróbálja :)

Minden nő szokott játszani élete során sértődöttet, viszont a mértéket figyelni kell, ne húzd el túl sokáig, mert akkor már elmúlnak a kedélyek és nehezebb megbeszélni. 1-2 hét után már sem harag nincs, hogy esetleg fortyogva beszéljétek meg, sem semmi más, szinte beleszokik az ember ebbe az állapotba, és ezt nem szabad hagyni. A mondataidból úgy veszem észre, makacs vagy kezdeményezni, de ha már tényleg napok óta tart a sértődömség, inkább kezdeményezz, jobban megéri, mint visszagondolni majd, hogy milyen sokat nem beszéltetek erről. És utólag jobb lesz azt visszanézni, hogy megbeszéltétek, és később nem lesz már fontos, ki is kezdeményezett.

Mivel a remény hal meg utoljára, így csak annyit tudok tanácsolni, ne add fel, és próbálkozz, hátha változik érted. Viszont "ultimátumot" is adhatsz neki, miszerint neked ezek a kedvességek igenis kellenek, ha nem is mindig, és ha érted nem képes ezeket megtenni szívből, akkor el kell gondolkoznod a jövőtökön. Talán észhez tér :)

Most mondhatjátok páran, hogy amit erőltetnek, az nem igazi...de ez nem erőltetés, hanem megbeszélés. Ami mindig kell egy kapcsolatban. Valljuk be, mi nők sem úgy várjuk már akár 4 év után haza a pasinkat, mint a randik elején :)

Szóval néha meg kell tolni a feneküket, hogy jó fele induljanak :)

Sour, számolj majd be, mire jutottál! Sok sikert! Kitartást és sok örömöt! :)

Az én véleményem szerint....4 éve vagyok a barátommal.nekünk is volt egy ilyen egy éves idöszakunk...de megbeszéltünk vagy én már nem tudom de helyrejött és 4 év után mondja h szeretlek simogat átölel hiányzom neki.

Sztem ez teljesen ember függö.Ne magatokat hibáztassátok.

Az a baj egy idő után kihül a kapcsolat.Uj felsőt uj ruhát kell venni elkell menni moziba vagy sétálni.kell a változatosság.Mint régen

Igen messze,lekéstem róla....ohhh mért nem volt több eszem úgy 10 évvel ezelőtt:)))

Na nem dobálja,csak a szennyestartóra ejti.....nem is értem......mért nem lehet bele dobni?Na de senki nem tökéletes....belőlem is hiányzik a hiba!:DDD

Azt elhiszem, de Hollywood messze van. ;)

Bakker, én sem vagyok a pedantéria mintaképe, pl mososgatás terén, de zoknit vagy alsót eldobálni szerintem csúcs-igénytelenség.

Hát ez a baj,pedig bírnám!:))))

Zoknit???...Mindent!!!!:D

Két dolog amit megjegyeznék:

-az élet nem folyamatos rajongásból áll

-tényleg van olyan aki szanaszét dobálja a zoknikat a lakásban? Ezt még férfiként is nehéz elképzelnem. :)

Sziasztok!

Az első dolog ami az eszembe jutott a témával kapcsolatosan az, hogy mit tenne ez a férfi akkor ha megismerkedne egy másik nővel. Valószínüleg nem lenne probléma ismért elővenni az udvarlós oldalt. Tehát amit gondolok az az hogy igen, fiatal a barátnőd és igen váltani kell. Sajnos valami elmúlt, valami megváltozott és eröltetni nem lehet. Vagy létezik magától az ölelés, a kimondott szó, vagy nem. Nem feltétlenül kell szakítani, ott hagyni, de a fizikai távolság mindenképpen hasznos lehet a kapcsolatban. Az idő sok mindenre választ ad.

Sziasztok!

Kezdem az elején: Én indítottam el ezt a témát, ha jól emlékszem max. két hete fut az egész, és lám, mennyi hozzá szólás, míg én 15 napot folyamatosan 12 óráztam? :O Hát ezt nem gondoltam volna.

Először hezitáltam, megírjam e ezt a témát, mert féltem, hogy csak az én barátnőm, vagy én vagyok ilyen helyzetben, és le lesz tolva a fejem, hogy milyen téma ez már?...erre fel hány kedves sorstárs írt? Nagyon sokan válaszoltatok, amit ezerszer megköszönök Nektek!

A válaszaitokra:

Nagyon sokan azt tanácsolták nekem, s barátnőmnek itt, hogy a kommunikáció a legfontosabb, hogy beszéljük meg. Higgyétek el, ezzel kezdett a barátnőm, nem egyszer, nem tízszer... és ahogy írtam is, ment a dolog 3 hétig, és utána minden ugyanaz volt. Egy két válaszoló erre azt írta, azért azt is értékelni kell, hogy megerőltette magát. Ehhez annyit fűznék, hogy a barátnőm abba a 3 hétbe nagyon boldog volt és megbecsült minden percet, madarat lehetett volna vele fogatni, de ő is és én is tudtuk, nem fog sokáig tartani. Szóval az a 3 hét is meg van becsülve és szép dolog. értékelendő, hogy tenne az igényeiért a pasi, csak nem tudja tovább megerőltetni magát :)

Miután belefáradt abba, hogy megbeszéljék, és ezzel nyaggassa (ami a pasi szerint, hiszti, és ezt más is emlegette, hogy egyből ezzel vagyunk letudva)kérlelje, eldöntötte megy ő, és ő öleli meg, ő puszilja meg, stb. De idővel ez is olyan mintha az ember szinte magát puszilgatná, vagy mintha ki kellene kunyerálja a másiktól.

Aztán azzal is teljesen egyet értek, amit sokan mások is írtak ide, hogy ez a férfi azzal mutatja ki a szeretetét, hogy segít neki, támogatja, ha beteg ápolja, ha sír vigasztalja, stb. De az is tény kedves férfi hozzá szólók, hogy nőből vagyunk: ha 20 éves, ha 30, ha 40, stb., igényeljük néha a romantikát fél év kapcsolat után is!!

Nem kell minden nap mondani hogy szeretlek, nem, dehogy.... de néha egy meglepetésszerű csók?

Ha most megkérdezném barátnőm, mikor csókolóztak utoljára, lehet azt mondaná az első pár hétbe...

Na de az is a hozzászólók igazsága, hogy kettőn áll a vásár: ne csak a nő várjon a férfitól olyan dolgokat, amit régen megtett a kapcsolat fenntartása érdekében, hanem a nő is... várja néha szexisen, vagy hasonló, ami feldobja a kapcsolatot, és azzal se lehet leordítani most a fejem, hogy pénzbe kerül a példám.

Azt hiszem ennyit akartam leírni.

Minden esetre, ne haragudjatok, de valahol megnyugodtam, hogy nem egy és nem két férfi van ilyen, sajnálom de ez engem megnyugtat és biztosabbá tette barátnőmet is, hogy igenis ki kell tartani mellette és mindhalálig reménykednie,(sajnos), hogy talán egyszer olyan lesz mint rég, mint az elején. Végül is reménykedni lehet.... :))

Az a hozzászólás, meg hogy ott kell hagyni a fenébe, ha nem változik, szerintem nem megoldás. Ennyitől nem hagynám el a párom,... inkább fájdalmasan beletörődnék, hogy engem nem fog más előtt ölelni, szeretgetni, de ettől független minden más tökéletes, és erre kell koncentrálni, mindig a pozitív dolgokra.

Volt egy hozzá szóló, aki azt írta, hogy a férfi a nő tükörképe: (sajnos nem jegyeztem meg a nevét) nos,.... az igazság néha fáj, és ez fájt a barátnőmnek, mikor én is megemlítettem ezt neki. Mert amikor megismerkedtek ő nem értékelte úgy az udvarlását, hanem alap dolognak vette, és csak élvezte de nem viszonozta. most meg sír utána.

Azt mondják ez a karma, és az háromszor csap vissza...szóval ha ez igaz, és ha hisz az ember benne, akkor van még idő, hogy "bűnhődjön".

Mi ebből a tanulság a nőknek?: mindegy mikor, 1 hét, 1 év, 10 év után, de ha a férfi kedveskedne, fogadjuk el, csakis rá koncentrálódjunk és duplán köszönjük meg...lássa a csodaszép mosolyunkat és becsüljük meg, mert látni, hogy nem lesz ez így mindig.

Annak a férfinak pedig csak gratulálni tudok, aki bevallotta itt a hozzászólásai során, hogy igen, el tudnak kényelmesedni egy kapcsolatban.:) De erről meg annyit, hogy nem hinném, hogy a nők minden nap ki csinosítják még mai napig magukat úgy, mint a randik elején. Tehát a nők is "lustulnak".

A barátnőmnek, és szerintem nekem is, jó fej mosás volt ez a sok hozzá szólás, és sok tanulság és élettapasztalat is segített előrébb minket.

Köszönöm szépen, hogy megosztottátok velem, velünk a Ti véleményeteket, remélem továbbra is olvashatom érdekes hozzászólásaitokat, és ezer bocs a késői válaszért, de hulla voltam ennyi meló után.

Szép napot minden kedves Hölgynek és kitartást, ha van miért és kiért!!! :)

A kétélű pengét nagyon mesterien forgathatja mindkét nem. Aki szerelmes az egyből legyen szervdonor? És joggal várható el? :) Értem én mire utalsz, de akkor vágjunk oda-vissza. Egy férfinak is jólesik a bátorítás, az elismerő szavak, és a kedveskedő társ. Ez a cikk csak a férfiról szól, bár inkább fórumíze van. Szóval nincsenek leírva tartalmi tettek a hölgy részéről. Vagy elég ha a hölgy csak létezik a kapcsolatban? :)

A szerelemmel való önfeláldozásról pedig: miért várja a nő, hogy a férfi nap mint nap simogassa a hiúságát, hiszen mint írva vagyon amaz támogatja mindenben. Abban sem vagyok biztos, hogy nincsenek elismerő szavak, lehet, hogy a belső értékek is ki vannak emelve. Azok szerintem sokkal fontosabbak mint a mulandó külső.

Nem mindegy, hogy teszed fel a kerdest. Miert iszol? Csak. Mert szomjas vagyok.

Tudod dragam sokat gondolkodtam azon, hogy mit rontottam el, miert vagy ilyen boldogtalan, hogy az ivasba menekulsz? Zsembes voltam? Nem mutattam ki jol az irantad erzett szeretetemet? Lehet ha elmondanad meg tudnek valtozni.

Kerdes kepes vagyok-e meghallgatni a valaszt? Mert tukorbe nezni neha nehez.