Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Szülés közben meghalt a kisbabám... cikk

Szülés közben meghalt a kisbabám...


15 évig próbáltam teherbe esni, sajnos nem sikerült. Méhnyakrákom volt. 2 műtét után meggyógyultam. De a baba még mindig nem jött. 2 év után végre sikerült, életem legboldogabb időszaka volt. Azóta minden megváltozott. Szülés közben meghalt a Kislányom.:(


"Ne sírj, Anya, hisz én még most is Szeretlek!

Téged választottalak, várj rám, s újra megkereslek!

Siettem hozzád, de nekem más út rendeltetett,

Én magam vállaltam, de ott tartott szereteted!

Anya, nagyon szerettelek, s még most is szeretlek!

Bocsáss meg, de utam eddig tartott, nem lehetek veled!

Isten visszahívott, mert nem készültem még fel,

Ez neked nagyon fáj, szíved tele keserűséggel!

De ne sírj, Anya! Ugye érzed, hogy nem hagytalak el,

Szólíts bátran, keress! Szállj hozzám lelkeddel!

Letörlöm könnyed, vigyázok rád, magammal repítelek,

Hogy lásd, én itt boldog vagyok, és mennyire szeretlek!

Ne sírj Anya, ha hiányzom, csak hívj, hunyd le szemed,

Én szállok hozzád, s ontom beléd szeretetemet!

Hogy mindig érezd, míg vissza nem térek,

Ne sírj, Anya! Szeress! Csak erre kérlek!"

Szülés közben meghalt a kisbabám...

33 éves vagyok, sajnos sokáig nem sikerült teherbe esnem. Párommal 15 évig próbálkoztunk. Aztán kiderült, méhnyakrákom van. Kétszer megműtöttek, az első műtét nem sikerült, a második sikerült. Minden eredményem jó volt. Már lemondtunk a babáról, mikor kiderült, terhes vagyok. Életem legboldogabb napja volt. Minden rendben volt, eredmények, stb.

A kicsi szépen fejlődött. A 32. héttől a 36. hétig kórházba voltam, mert egyujjnyira nyitva voltam. 38. héten elfolyt a magzatvizem, kórházba siettünk. Minden rendben volt, babával is és velem is, csak sajnos éjszaka volt. :( Fogadott orvosom volt, akit azonnal hívtak is. Hamar odaért a kórházba. Majd megvizsgált, fájásom akkor még nem volt, NST vizsgálaton minden rendben volt. Majd lassan jöttek a fájások, csak sajnos az orvos álmos és türelmetlen volt. Az orvos hibát-hibára halmozott. Elment aludni, Ö is és a szülésznő is. Ketten maradtunk a férjemmel. Egy óra múlva visszajött. Én a férjemmel sétáltam a folyóson. Megvizsgált, de nem voltam kellően kitágulva. Így az orvos kézzel tágított, ami nagyon rossz érzés volt. Majd fájás elősegítőt kaptam, ami állandóan kicsúszott, mivel nem rögzítették a kezemhez. Nehezen tágultam, amit az orvos is elmondott.

Az előző műtétek miatt, amit ugyanez az orvos végzett. Gátmetszést hajtott végre nyugalmi állapotban. Fájás nélkül nyomatott, csapkodott, majd fogóval akarta a babát kihúzni. Pedig semmi toló fájásom nem volt... Könyörögtem, hogy császározzon meg, de csak kiabált velem, azt hajtogatta nem lehet, és hogy nem billen át. Mire a baba szíve lassult, és a műtőbe vittek. Altatással császármetszést hajtottak végre. Első szülésem volt, és az orvos nem hagyott vajúdni. Mikor felébredtem, ápolók vettek körül, és én a kislányomat akartam.

Kértem a nővért hozza be a lányomat, mire azt felelte: "mindjárt jön a doktor úr" kaptam egy injekciót, és közölte velem az orvos, hogy a kislányom meghalt! Azt mondta, rá volt csavarodva a köldökzsinór a derekára és a lábára. Nem tudtam nyugodni, feküdni tétlenül, látni akartam a lányomat, de nem engedték, Ébredés után egy órával talpon voltam, és vártam a férjemet, bár nem akarták, hogy látogató legyen, mondván, feküdni kell. De ezek után nem érdekelt, úgy éreztem, nem akarok élni. Mai napig bennem van ez az érzés.

Másnap láthattam az én kicsikémet, de csak üvegen keresztül, le volt takarva, és csak a kis fejét mutatták meg, el sem búcsúzhattam tőle. Aztán hazamentem, de előtte a rendőrségre.

Feljelentést tettem, és igazságügyi boncolást kértem. Egy hónapig tartott a vizsgálat, amiben az állt, hogy a kislányom (Kinga) halálát összetört koponya, agysérülés okozta. Nem akarták, hogy elhozzuk a babát. Mondván az ilyen babákat nem szokták elvinni, hanem ott hagyják a kórházban, és elhamvasszák őket. Én hazahoztam, nem tudtam volna ott hagyni, hát milyen anya az olyan? Eltemettük az én kis Angyalkámat, és várom a találkozást vele...

De nem adhatom fel, hiszen van egy kislányom, aki 6 éves. Őt örökbefogadtuk a férjemmel. Miatta érdemes élnem. Neki is nagyon hiányzik a húga.

Nem tudom feldolgozni a történteket, és nem hagyhatom ennyiben. Fogadott orvosom volt. Azóta eltelt 8 hónap, már nagy lenne a lányom, Szeretnénk babát, de sajnos most sem jön össze. Bár tudom, Ö nem Kinga lenne, de talán segítene lelkileg kicsit. Azt az éjszakát soha nem tudom elfelejteni. Azért írom le mindezt, és osztom meg veletek, mert higgyétek el, mindegy, hogy fogadott orvosod van, mindegy mennyit fizetsz neki, akkor sem figyel eléggé. Én több éve jártam ehhez az orvoshoz, bár ne tettem volna!

Az eset óta ügyvédet fogadtam, és intézi az ügyeinket, de gondolkodom rajta, hogy a médiához fordulok, hogy ez az orvos több családnak ne okozzon ekkora hatalmas fájdalmat, amit én kaptam. Fentről egy kis Angyal vigyáz ránk!




Írta: Buci1123, 2011. november 25. 09:23
Fórumozz a témáról: Szülés közben meghalt a kisbabám... fórum (eddig 298 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2018, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook