Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Szerintetek minden anyuka tudja szülés után mire "számíthat"? fórum

Szerintetek minden anyuka tudja szülés után mire "számíthat"? (tudásbázis kérdés)


1 2
48. winny (válaszként erre: 44. - Alexa77)
2008. nov. 3. 18:05

Szia

Azt nem mondom,hogy irigyellek,de nem tudok jobb fogalmat...

77-ben ami ugye más korszak volt a kislányom lábát megnéztem a kórteremben szoptatás közben a védőnő megszidott.Így!-Miből gondolja,hogy nincs lába? Látta nem??

Sose felejtem el.Mintha bűnt követtem volna el..

47. supin
2008. aug. 17. 07:18
Ugyan, Dehogy tudja! Legalább is az elsőnél.
2008. aug. 17. 06:19
nem, de szakorvosi vizsgálattal minden előremegállapítható. A születendő gyermek neme is a kromoszóma száok vizsgálata alapján.
45. 1eb84e4bad (válaszként erre: 44. - Alexa77)
2008. aug. 16. 22:33

Hát nagy szerencse hogy nem repedtél...

Igazából a kérdés kiírója szerintem a fizikai dolgokra gondolt. A többi tényleg megy magától. :-)

2008. aug. 15. 10:29

Nekem nem voltak gondjaim. Én itthon szültem (16 napja), már legelső este egyedül fürdettem a lányomat, öltöztetni nem is engedtem volna másnak, két nappal szülés után már takarítottam. :-) Egyedül főzni nem kellett, mert anyu mindig hozta a kaját. Simán megfőztem volna, ha kell, de nem hagyták, mindig visszaparancsoltak pihenni. Nálunk a szopival se volt gond soha még, remélem, nem is lesz.

Szerintem mindez köszönhető annak, hogy otthon szültem, gátmetszés és repedés nélkül, senki nem vette el tőlem a babát egy pillanatra sem, így ő is nyugodt és kiegyensúlyozott. Ezen kívül egyik barátnőm kisfiával rengeteget foglalkoztam, már pici korától, így a gyerekkel való tennivalók nem voltak újdonságok számomra. Amúgy is sokat babysitterkedtem a szomszédoknál és a rokonságban is, már 14 éves koromtól. Nálam egy peluscsere éppúgy nem okozott gondot, mint az, hogy mit tegyek, ha lázas a gyerek. Így valóban könnyű dolgom volt és van.:-)

43. 1eb84e4bad (válaszként erre: 42. - Gabcsyka)
2008. júl. 12. 08:59
Szerencsés vagy! :-) Szerencsére az én csládom is ilyen, sokat segítettek és most is segítenek.
2008. júl. 11. 23:05
Nem tudja igazán senki, hogy mire számíthat. Én császárral szültem 40 cm-es volt a vágás a hasamon, mert fennakadt a lányom, menni, lépni alig bírtam. Anyukám kapart össze mindig az ágyból, ha fürödni mentem.Tejem nem volt, majd megölt a lekismeretfurdalás, hogy tápszerezni kell a gyereket. A kislányom hasfájós volt, hajnal háromig ordított egyfolytában, én meg vele sírtam a tehetetlenségtől. De valamilyen szinten szerencsém volt, a szüleim velem vannak. Az apukám 67 évesen éjszaka fogta a karjába az unokáját és énekelgetett neki, engem meg elküldött aludni. A férjem felkelt 3-kor és ő dúdolászott tovább a kicsinek. Aztán anyukám jött a sorban...Nagyon nehéz így is, hát még annak akinek nincs segítsége, nagyon sajnálom az olyan anyukákat. A férjem egyébként minden házi mukát megcsinál, egyedül főzni nem tud.Egyáltalán nem cikis, ha neki kell kiporszívózni vagy ablakot mosni és függönyt visszarakni. Mostmár 14 hónapos elmúlt a lányom, jól elvagyunk kettesben is. Soha nem tudom eléggé megköszönni a családomank azt a sok segítséget amit kaptam-kapok (jelenleg is)!!!!!
41. alka10
2008. jún. 19. 09:03
nem csak sejtese lehet rola, de az nem ugyanaz meg akkor sem ha mar nem az elso gyereket varja ugyanis mindenik terhesseg es szules na meg ami utana kovetkezik mind mas es mas
2008. jún. 19. 08:55
Az én kisfiam, miután hazavittük, másnapig ugyanabban a ruhában volt, mert nem mertem átöltöztetni.Aztán jött a védőnő és ő segített.:-)Aztán 2 hétig csak sírtunk, mert én kimerült voltam, ha aludt azért sírtam, ha nem, akkor azért.Haragudtam mindenkire, hogy miért nem mondta ezt el nekem senki, hogy ilyen nehéz lesz és hogy mivel jár egy gyerek.Most 21 hónapos, mostanra már összeszoktunk, de azért még most is vannak "nehéz napok", amikor lázadok, hogy miért kell nekem reggeltől estig kiszolgálnom valakit, és hol maradnak az én igényeim?Szóval nehéz volt...de megérte.:-)
39. Sz.Csirke (válaszként erre: 2. - Ksmoni)
2008. jún. 18. 21:50

Igen!


Egyebkent nem, hiaba tud az ember mindent elmeletben, fogalma sem lehet arrol, hogy valojaban erzelmileg stb. milyen lesz.

38. sodrak
2008. máj. 2. 11:05
Nem. Főleg az első baba előtt. A másodiknál már van némi sejtése, de nincs két egyforma gyermek.
2008. máj. 1. 23:21
Szerintem ezt egy anyuka sem tudja! Hiszen akkönyvek max. a szülésig jutnak, de azt, hogy utána sokkal rosszabb lesz, egyik sem említi... Pedig lehet, hogy hasznos lenne.
36. tengericsillag (válaszként erre: 35. - Igynogy)
2007. júl. 26. 23:00
Nálunk 7 hónaposan ült elöször,aztán mikor jött a pisi,persze felfelé, úgy megijedt hogy sirva ugrott az ölembe.Mert anno mi is már mikor ülni tudtunk ott volt a bili a seggünk alatt,ez a követelmény!?Aztán 1szer elfutott az ideg és megjegyeztem hogy nem ok nélkül voltam olyan szorulásos gyerek hogy sirtam mikor menni kellett wcre,persze Anyu ezen csak megsértődött.Ja meg az is "jót tesz" a gyereknek mikor ugy dicséri meg valamiért: "látod milyen okos fiú vagy mindent tudsz,csak azt a kakilást nem tanulod meg soha".
35. igynogy (válaszként erre: 34. - Tengericsillag)
2007. júl. 26. 22:20
A szobatisztaság nálunk is kérdéses volt, mert anyósom 4! hónapos korától kezdte el ültetni a bilire a lányomat. Sokat volt vele, mert nekem egyéb ügyeimet kellett intéznem. Mindezt azért, mert az ő kisfia (az én párom) nagyon hamar bilibe csinálta a dolgát, és úgy volt vele, hogy a lányom is tiszta apja, miért ne? Hiába kértem, hogy még ne mert meg fogja utálni a bilit, nem hallgatott rám. Egy ideig nem is akart bilire ülni, amikor nagyobb lett. De elköltöztünk szerencsére és a lányomat én neveltem szobatisztaságra, 2 évesen már ágytiszta is volt. A kicsivel most szenvedek, de sokat. :(
34. tengericsillag (válaszként erre: 33. - Igynogy)
2007. júl. 23. 15:16

Jól is teszed,ne hallgass senki másra.Pláne olyanra aki csak kritizálni tud.Azzal teszel a legjobbat a babának is.

Fiam szerintem hamarabb szobatiszta lett volna ,(még éjszaka nem az,3éves)ha Anyu nem cseszegetett volna minket miatta,hiába mondtam -vesztünk össze,hogy hagyja békén s engem is,mert annál rosszabb.Pl. a tesóm lánya egy 2éves nincs pelusa.De neki nem ossza senki az észt!

2007. júl. 23. 12:43
Szerintem nem! Legalábbis én az első gyereknél teljesen kétségbe voltam esve, hasfájós volt, rossz alvó, legalábbis nappal, mert az éjszakát végigaludta. Anyósom kritizált, hogy nincs elég tejem, írassak fel tápit, nem jól fogom a gyereket, ezt nem jól csinálom stb.. Szóval még azt a csepp önbizalmamat is elvette ami volt! :( A másodiknál a kórházban szekáltak, hogy nem indult be a tejem, de akkor már megfogadtam, senkire sem hallgatok, csak saját magamra. :) Így sokkalta felszabadultabb, nyugodtabb voltam, mint az elsőnél! Remélhetőleg ha lesz 3. babám akkor is ki tudom majd iktatni a rossz tényezőket. :) Viszont azt tartom, hogy nem lehet tudni, mire lehet számítani, egyetértek az előttem szólóval minden gyermek más!! :)
2007. júl. 23. 09:19
Előre nem lehet dolgokkal "számolni", mert minden gyermek más:)
31. ec63a7fc29 (válaszként erre: 30. - Tengericsillag)
2007. júl. 23. 06:35

Főleg ha kapsz egy nem mindennapi gyerkőcöt, aki nem olvasta hogyan kell egy jövevénynek viselkednie. Nulla szakirodalom.


S új élethelyzet is: 3 gyerekhez beosztani az időt, energiát.

2007. júl. 22. 17:17
Az sem kizárt hogy a második,harmadik szülésnél s után is ugyanolyan kezdőnek,sokszor tehetetlennek érezzük magunkat. ?
2007. júl. 22. 16:58

Sajnos ezt senki sem tudhatja,hogy milyen lesz a kicsi.Én két gyereket szültem elég fiatalon.Az első a lányom olyan volt,mint ahol nincs baba.Aludt,evett,nézelődött.A második a fiam olyan hasfájós volt,hogy bármit csináltam vele,csak sírt.Sírt, az nem kifejezés,ordított!

Szülés után az anyai ösztönök lépnek életbe és azt teszi az anyuka amit a baba kíván.

2007. júl. 22. 10:41

Nem kell elfelejteni, hogy a kis jövevény önálló vérmérséklettel, génállománnyal érkezik.

Egy nyugodt, kiegyensúlyozott génekkel megáldott baba mellett lehet mintaanya az anyuka.

De ha beleválaszt egy klassz kis hiperaktív babába, aki még semmilyen szakkönyvet nem olvasott, hogyan kellene viselkednie, csak állandóan fent van, alig alszik, különösen viselkedik, amellett a baba mellett anya legyen a talpán, aki nyugodt is tud maradni és a környezetét is rendbe tudja tartani, ráadásul a napirendet is tudja tartani. S ott mindig történik is valami, ami felborítja az addig jól kigondolt napirendet...

27. tengericsillag (válaszként erre: 25. - Rosewood)
2007. júl. 21. 23:50

Én már első fürdés után bugyit vettem/vehettem,s egyszer sem néztek "be",csak a hasamat nyomkodták.Minden reggel lemostak ott langyos vizzel ami nekem jól esett.A vizsgálóban kettesben,tehát nem volt ciki.Viszont nem kaptam semmilyen méhösszehúzót,gondolták minek ha visszamegy annélkül is.Még a bokám is fájt a szoptatásnál.nem is gondoltam bele mi vár rám.teljes időzavarban voltam akkor szoptattam amikor a szomszéd,ő jobban képbe volt.Igazából fizikailag nem volt bajom,csak a szétszórtság, az éjszakai "ömlikrólamaviz"miatt még hónapokig nem aludtam rendesen.A fürdetésen kívül mindent nekünk kellett csinálni,ami fárasztó,de hasznos.Másodszorra csak egy dolgon változtatnék:Ne látogassanak!

Ezek ellenére szivesen gondolok ezekre a napokra,s lehet hűlyének néztek,de mikor hazajöttünk bőgtem,honvágyam volt,a kórházi szoba,a szobatársak jelentették közös életünk első napjait,otthonát,-kisem tudom fejezni magam.Azért ez elmúlt utánna azon bőgtem hogy ez a kis teremtés itt fog lakni velünk,új örökös családtag,ugyanaz lesz a lakcíme mint nekem.Ostobaságok ezek,de a szüléssel velejár az érzelmi labilitás is.

2007. júl. 21. 14:35
Nem.
2007. júl. 21. 13:11

Nem...azt hittem, a könyvek és a tanácsadók mindet elmodtak, de már eleve szörnyű volt az a mocskos, tisztátalan dolog, amit gyermekágyi folyásnak hívnak. Mindezt kharántlepedővel, sorban aládnézegetnek a vizitelő dokik... Én császáros vagyok, de erre nem voltam felkészülve.. Ahogy az oxytocin injekciókkal járó méhösszehúzódásra sem, arra sem,hogy a szoptatás mennyire fáj.. a mell, a has.

Nem is a maga gyermekágyi folyás volt a legrosszabb,hanem a vele járó kellemetlenségek, hogy a kórházban nem szabad betétet és bugyit használni, de azért közlekedni KELL! oldd meg... amikor alig tudsz menni a varratok miatt, kismillió látogató jön ( a nyavalyás végtelenített látogatási időben!!!), akikhez menj ki a'la natur, a lábad közé szorítva valami betétfélét...

Nem voltam felkészülve arra, hogy a rooming in szobában a rajtam kívüli két kismama babája is egyfolytában ordít, vagy egyszerre a sajátommal..nem voltam felkészülve arra, hogy delíriumhoz hasonló állapotban leszek a nemalvás miatt hónapokig..

És akkor ez mind megatívum volt, a sok öröm és boldogság mellett, nem vagyok megkeseredett. ha ezt tudtam volna sokkal jobb lett volna, mert fel tudok készülni lelkileg, legalábbis ezt gondolom így utólag.

Bocs, ha leendő anyukákat elijesztettem...

24. Krysty
2007. júl. 21. 08:08

Szerintem arra senki nincs felkészülve. Hiába kapsz elötte 1000 jó tanácsot, a nálatok úgyis minden más lesz, hiszen minden baba más.

És a szépségek mellett jön a nagy felelősség és a sok apró és nayobb gond is.

2007. júl. 20. 13:38
Nem, de majd rájön.
22. nicci
2007. júl. 1. 14:13
Nem egyáltalán nem lehet tudni.Én hiába jártam hónapokon keresztül szülés felkészítő tanfolyamra,utólag rákellet jönnöm,hogy csak idő pocsékolás volt.Szinte csak a természetes szülés merült fel mint lehetőség,a császármetszés lehetősége épp csak megemlítödött pár szóban.Persze én császárral szültem, és én nagyon becsapva éreztem magam,hogy nekem miért nem mondta senki,hogy ez ennyire fog fájni..Az álmatlan éjszakák és a sírások is mindennképp váratlanul és felkészületlenül érik az embert,mint ahogy meghülyült hormonok is!:O)
2007. jan. 21. 21:21

Szerintem nem. Amikor hazajöttünk a kórházból a kisfimmal teljesen kétségbe voltam esve, pici baba - nagy felelősség.Állandóan stresszben voltam, pörögtem ezerrel!

Fürdetni sem mertem vagy 3 hétig, nehogy elejtsem. A férjem fürdette. Kb 1 hónapos korára összeszoktunk, délutánonként a hasamra fektettem,átöleltem és úgy aludtunk jó nagyokat. Éjjel úgysem tudtunk,mert nagyon hasfájós baba volt.

A második kisfiamnál semmi "gondom" nem volt, én tudtam már vagy éreztem? -mire számíthatok.Ment minden mint a karikacsapás. :))))

20. ksmoni
2007. jan. 21. 12:00

Szilveszterkor szül.az ismerősömnek kislánya és épp tegnap hívott fel azzal,hogy ezt neki senki nem mondta/nem olvasta.Borzasztóan rossz alvó,hasfájós és csak sír,sír,sír...

Első gyerek.Azóta szegény anyuka csak tel-gat tanácsokért össze-vissza.

Hát nem igazán uaz,mint a baba-magazinok képein:sminkelt,csini,kipihent anyuka vidáman fekszik az alvó tündérke mellett...

De kitartás minden "kezdónek":összeszokás után enyhül a helyzet:)

19. dogiz
2006. okt. 18. 13:46

Biztos, hogy nem. A második gyerekemnél olyan problémáim voltak, hogy mit fogok vele kezdeni, egy fiúval másképp kell bánni! Nem fogom tudni úgy szeretni, babusgatni mint az elsőt, a kislányomat. Hogy lehet egyformán szeretni két "embert"...

Na de mondanom sem kell, problémám nem volt miután megszületett, épp úgy megtanultam vele bánni mint az elsőnél... mert persze 4 év után újra meg kell tanulni, etetést, fürdetést, egyszóval majdnem mindent előlről kell kezdeni.

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook