Szerinted mi az élet értelme? (beszélgetős fórum)
Mindig is bírtam Csernust!:))
Szerintem fogadd meg a tanácsát.
"Viszont mosolyt nem nagyon fogsz látni olyan idős ember arcán, aki nem tudja mi vár rá, de közeledik a vég.
A te gondolkodásodban érze, hogy tényleg kiegyensúlyoz, de ez ritkán van így."
Én úgy gondolom,senki sem tudja igazán mi vár rá.A halál is ,és ami utána következik,"Isten " reszortja ,én átadom magam neki,legyen úgy ahogy lennie kell.
Max meglepődöm és majd azt gondolom,jé,nem volt igazam,mehetek az elosztóba!:))
Erről eszembe jutott a "drága jó" Csernus doktor,aki adott nekem egy telefonszámot és egy nevet,a hospice alapítvány telefonszámát és egy ott dolgozó ápolóét. De nem azért,hogy menjek oda dolgozni! Hanem azért,hogy menjek oda és nézzem meg az ott haldokló embereket,nézzek a szemükbe és a tekintetükből látni fogom,milyen sors vár rám!
Mert méltóan csak az arra ÉRDEMES emberek halnak meg,akik úgy élik az életüket,hogy mernek változtatni és megkeresik az életük értelmét! Én megdögleni fogok!
Én már nem akarom keresni az élet értelmét,mert egyre inkább csak belebonyolódok..:((
Egyszer érdemes lenne megnézned egy haldoklót az utolsó pillanataiban.
Akkor beszél a fenttlévőkkel mert már látja őket.
A lassú halálnál finom az átmenet és itt is egyre nyugodtabb az ember, mert látja, hogy jó helyre kerül.
Az igaz, hogy az idősek általában egyre nyugodtabban várják, de elvileg azért mert egyre kevesebb energiájuk van és egyre kevesebb motivációjuk az életre.
Viszont mosolyt nem nagyon fogsz látni olyan idős ember arcán, aki nem tudja mi vár rá, de közeledik a vég.
A te gondolkodásodban érze, hogy tényleg kiegyensúlyoz, de ez ritkán van így.
Inkább beletörődnek, mert nincs erejük már igazán félni.
Ezt nem tudom miért gondolod így?
Szerintem az öreg emberek egyre nyugodtabbak a halállal kapcsolatba,hisz az életük részévé válik,mert egyre több temetésre kell járniuk egy idő után,ugye:)
Egyre többször beszélnek a halálról ,szinte önmagukat készítik fel a "nagy utazásra".
Én még nem láttam kétségbe esett öreget ,aki félt volna a haláltól.
"A másik hátrány, hogy jobban félhet az ilyen ember a mindennapos veszélyektől."
Akik félnek a haláltól,félnek mindentől,kapcsolatoktól,csalódásoktól,az élettől is.
Nehezen hiszem el. Ahogy közeledik az időpont, szerintem az optimizmus romolhat. Amíg meszzinek érzi, addig olyan, mintha nem is lenne.
A másik hátrány, hogy jobban félhet az ilyen ember a mindennapos veszélyektől.
Persze lehet bagatelizálni, de előbb-utóbb kitört szerintem az érzés.
A veszteséggel elvileg magunkat sajnáljuk. Nem így vagy vele? (zizisicc)
Én az elhunytakat érzem és érzem, hogy nem vesztettem el semmit. Nekik ennyi volt itt, most ott megy minden tovább.
Nekem itt van még mit tennem. Ennyi.
Persze,biztosan:)
Valószínűleg bármiben való hit ,könnyebben átvezet a gyász időszakán ,ebben biztos vagyok.
De biza.
Nem egy ember lett kiegyensúlyozott, mert átlátta a lélekfejlődés rendszerét.
Persze van, akinek ez annyira idegen, hogy nála tényleg nem használ. Meg olyanis, aki szeretné hinni, de túl racionális ezért mégsem hiszi, csak azt mondja.
Értem.
De ez még akkor is így van,ha hisznek a reinkarnációban,vagy a mennyországban,akkor is.
Szóval a haláltól való félelem,nem függ össze a hittel igazán...
Teljes mértékig:))
Szeretnék hinni a reinkarnációban,és abban is ,hogy 20 -szor inkarnálódtam már,végig éltem korokat ,sok-sok embert ismertem már életeim során,klassz elképzelni mindezt,de valahogy nem megy a hit,csak azért ,hogy könnyebben elviseljem a halál tényét.Vagyis nincs is igazán szükségem arra,hogy megnyugtassam magam,vagy jobb érzéssel tekintsek az életem végére,mert abszolút megnyugvással tölt el az elmúlás ténye,és fura ,de gyönyörűnek látom ezt az egész folyamatot,a születést,az életet ,és a halált is.