Szerinted alacsony vagy magas nőnek jobb lenni? Miért? (beszélgetés)

aha, azok vagyunk! :)) hihi

felemel, ha puszit akar adni!:)

szerintem akkor nincs okod panaszra!:))

én 152 cm vagyok, és én is a magas pasikat imádom!!

apjuk 180cm körül van !:))

írtam alant.

160-163 között valahol félúton. :)

:))))

a magasságunkra gondoltam !! :)))

és ide írtam be. :))

amíg zavart, hogy kicsi vagyok, akkor biztattak ezzel,hogy jóból kicsit adnak ! :)

engem anno kicsit zavart.

+8/10 céemet még el tudtam volna viselni.

mára már nem izgat. elfogadtam. sőt! tán már ha lehetne változtatni ezen, se akarnék...

az ágyban meg pláne nem számít, hogy ki mekkora...

de te nyalván másra gondolsz, kis huncut! :)

amúgy erről a következő a véleményem:

bár még nem tapasztaltam, hogy milyen egy jóval az átlagos alatti méretűvel a dolog, de azt szokták volt mondani, hogy az is lehet játékos, és tán még jobban is élveznéd...

extrém nagy se jó. semmi kunszt nincs abban, mikor a 22-es az emberlánya méhét szakítja lefele, naívan.

ugyehogy?

nacsakmert tök jó érzés, amikor hozzábújsz, és fejed még csak a mellkason. jó is pipiskedni mellettük.

monnyuk annyira nem vagyok tökcsősz. 160, néha 163. időjárásfüggő! :)

alacsony. egyértelmű! :P

"jóból kicsit adnak" alapon.

viszont alacsony nőhöz magas pasi dukál. 20 centi különbség alap.

de lehet akár 30 is. :)

kedves, ahogy tipeg egy törékeny kis szépség a nagy zsiráfkantározó hímegyed mellett.

tegnap én is éjfélig ébren voltam, s 4-kor keltem!

a szemeim össze voltak gyógyulva !!! :))

1 mondatban:

Jobb lenne, ha elolvasnád a pasi könyvét.

:-)

OK.

Eric Berne alaposan összeállított téziseiben ”játszadozhatunk” órákon át, melyből már a kezdet kezdetén elkönyvelhető, hogy akármilyen legyen is a társas érintkezés, biológiailag mindenképpen előnyösebb, mint ha nincs érintkezés. Ennek alátámasztásaként az idő strukturálását bogozza ki, vagyis az ember birkózik a külső valósággal, közben viszontagságok érik, amelynek forrása az anyagi programozás. Ezt a programot kiegészíti a társadalmi programozás: rituális érintkezés, köznyelvben ez a “ jó modor”, és az egyéni programozás: két ember közelebbről megismeri egymást, s ennek a sorozatát nevezi játszmáknak: családi élet, házasélet stb. tartalommal. Összességében mindezen játszmák a magány és az unalom elleni időtöltések. Mert a játszmák és az intimitás a legtöbb örömforrást nyújtó társas formák életünkben.

Továbblépve képet kapunk a JÁTSZMAELEMZÉSekről, azon belül is a Strukturális értelmezésről, Tranzakcionális elemzésről, Eljárások és rituálékról, az Időtöltésekről, a Játszmákról, melyből jó ha tudjuk, hogy kiegészítő, rejtett tranzakciók folyamatos sorozata, amely pontosan meghatározott, előre látható kimenetel felé halad.

Csapdás vagy “trükkös lépések” sorozata.

Ismertetőjegyei:

rejtett jelleg

nyereség.

Meg kell különböztetni a társas cselekvés műveleteitől, mert azok nyíltak, tiszták, míg a játszmák felszínesek, manőverizáltak!

S mindezek után nem elegendő elégszer tudomásul is venni, hogy a játszmák keletkezése a gyermekneveléssel kezdődik, ez az alap, mint képzési folyamat.

Későbbiek folyamán a játszmák funkcionálisan már megteremti a helyzetet a nyeréshez, és kielégítően strukturálják az időt.

Az írás második részében találkozunk a talán nagyon is ismert JÁTSZMATÁRral, melyben felsorakoznak az Életjátszmák, a Házassági játszmák, a Társasági játszmák, a Szexuális játszmák, az Alvilági játszmák, Játszmák a rendelőben, és azok a Jó játszmák, mely meghatározásban a következőt takarják: olyan játszma, amelynek pozitív társadalmi kihatása többet nyom a latba, mint indítékainak bonyolultsága. Vagyis: jó játszma az, amely hozzájárul mind a többi játékos jó közérzetéhez, mind pedig annak a személyiségnek a kibontakozásához, aki az “alany”. Hmmm.

A harmadik rész TÚL A JÁTSZMÁKON címével és az azt tartalmazó fejezetekkel gazdagítják tudásunkat.

Itt emelném ki a játszmák jelentőségét.

A játszmák nemzedékről nemzedékre szállnak. Kedvenc játszmák visszavezethetők a szülőkig vagy a nagyszülőkig. Történetien beágyazottá válik.

A gyermekek “nevelése” elsősorban abban áll, hogy megtanítják nekik, milyen játszmákat játsszanak. Ez kulturális jelentőségű.

Amikor meg akarnak szabadulni az időtöltések unalmától, anélkül, hogy kitennék magukat az intimitás veszélyének, a játszmákban találják meg a kompromisszumot – ebben áll a játszmák társadalmi jelentősége.

Olyan embert, személyeket választunk barátnak, társnak, aki(k) ugyanolyan játszmákat játszik. Ebben áll a játszmák személyi jelentősége.

Számos játszmát a lelkileg zavart emberek játsszák legintenzívebben; minél zavartabbak, annál keményebben játszanak. A mindennapi életben kétféle típus játszik vagy meggyőződéssel játszmákat: a duzzogó és a nyárspolgár.

Aki kíváncsi részletes elemzésükre, valamint szívesen játszana végig az oldalakon, ajánlom figyelmébe eme művet, s még egy tanulságot.

A játszmázást az élet bármely szakaszában abbahagyhatjuk. A döntés a miénk. Csak élni kell vele.