Szeretitek az anyósotokat? (beszélgetős fórum)

Én igazán szeretem az anyósomat, nagyon sokat segítenek, a gyerekek is nagyon imádják őket. Néha azért én is felhúzom magam hülyeségeken, noha ő fennen hangoztatja, hogy nem szól bele semmibe, mégis úgy érzem néha, hogy kezébe veszi az irányítást. Én nem szólok bele, hogyha náluk vannak a gyerekek, mit esznek,mit játszanak, mit csinálnak, ő se akarja hátulról megszervezni, hogy mi mit, hogyan csináljunk itthon. Persze hozzáteszem mindezt jó szándékkal teszi, de én mégis felidegsítem magam ezen,kicsit minden kritikának veszek. Eddig még mindig lenyeltem a mérgemet, de mostanában, gondolkozom, hogy finoman megpróbálom leállítani. szerintem meg is értené, van elég jó fej hozzá. Szerintetek?

még mindig nem

Addig jó, amíg messze lakik!

nincs anyósom

Me vagyok vele,de szerencse,hogy külön lakunk.

N-E-M

kijövök vele

Pfffff... Szeretem, ha nem látom...

én úgy szeretem hogy gyűlölöm.....

Nem látni:-))Már egy éve sikerül őt tőlem távolt tartani:-))

NEM!!!

Tisztelem, mint embert, de nem szeretem mert ő sem szeret engem. Addig jó voltam neki míg be jártam a beteg édesanyjához a kórházba látogatni, meg mostam rá. Erre sem volt hajlandó mert undorodott a piszkos ruháitól még a kezét sem fogta meg a saját anyjának mert sebes volt és félt, hogy elkap valamit.

Lányaként szeret, és én mint az anyámat, még annál is jobban.

Felnevelte azt a férfit akit gyermekeim apjának választottam. Ha többet nem tett volna, akkor tisztelném. De mama remek asszony, sokat tanultam tőle és is Ő tőlem. Az unokák nagyon szeretik én is szeretem mint férjem édesanyját, a gyerekek nagymamáját és mint embert.

soha nem lesz a kedvencem, ezt garantálom.

Eleinte voltak problémáink,mert mind a ketten makacsok vagyunk.De most már minden rendben.Szeretem és ő is engem.

Miért kéne szeretnem ha ő sem szeret engem? Nagyon jól megvagyok nélküle. Jó messze lakik így még össze sem futhatunk.

Elfogadom.

Mondjuk úgy, meg vagyok a társasága nélkül is.

én kedvelem, de nem laknék vele, az már veszélyes lenne a kölcsönös békére :))

Igen.

Még mindig utálom!Egyre jobban:-)

igen nagyon és ez kölcsönös :-)

Utálom, mert nem érdeklődik az unokája iránt.

Szeretem. Ő is engem.

Próbálkozom erőteljesen,de nem könnyíti meg a dolgom...

Még mindig nem,és nem is fog változni szerintem!Ő bunkó volt,hát én akkor milyen legyek???????