Szerelmes versek, idézetek (beszélgetés)

"Várni rád rád olyan nehéz egy éjen át

Várni rád szívem a kétség járja át

Várni rád

oly nehéz egy éjen át

Várni rád

átkozott ki sírni lát

Várni rád oly nehéz egy éjen át..."

Már sose bújsz hozzám, úgy, mint régen,

És az aki voltál, eltünt érzem.

De szívem ez az őrült, még is rád vár,

És tudom ez mindig így lesz már.

Ha belehalok százszor is, hogy elveszítlek téged,

Vagy gyötör is a félelem, mert más is érdekel,

És ha százszor visszajár még, a múltadból egy árnyék,

Nem számít más, szeretlek én.

Olyan régen az életem lettél,

Olyan régen már több vagy mindennél,

Nekem sohase kellett más,

Örökké várnék rád.

Ha egy nap mégis elhagysz,

Szívem mindig visszavár,

Bolond szívem rád vár.

"Nekem te vagy a világ csak bízz bennem,

hogy a tiéd a tűz a szívemben.

Csak a gyönyör ami hív és nincs más.

A vágy érzem oly erős.

Nekem te vagy a világ csak higgy bennem

Hisz ott ég a tűz a szívedbe bárhogy tagadod,

hogy vársz és kívánsz az érzés tudom legyőz."

„Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,

Amikor tudod, hogy kár volt, mégse bánod,

Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szived,

Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,

Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,

Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,

Amikor vágyod hangját és szavait,

Amikor néznéd mosolyát és két szemét,

Amikor néznéd ahogy nyujtaja két kezét,

Amikor nem birod már kibuggyannak a könnyek,

Amikor nem birod már türtőztetni magad,

Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,

Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,

Amikor megijedsz mert rossz lenne nélküle,

Amikor már aludnál és ébrednél mellette,

Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,

Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,

Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,

Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,

Amikor világossá válik, hogy megteszed,

Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!”

Úgy érzem, ha nem ismernélek, hiányoznál...!!

„Szónál szebbet súgsz,

kezdete és vége nincs,

ölelsz, ölellek.”

"..Egy ilyen szép szerelem csak egyszer adódik az életben.

Ha elfordulsz, megtagadsz, akkor is az egyetlen maradsz.

Nem kérek túl sokat csak, perceket és édes mosolyodat.

Várlak...

Nem bánom mi volt, s van...

Csak bújnék hozzád, némán boldogan.."

"Voltam magamnak,

vagyok Neked!

Kerestem álmokat,

találtam Veled!

Most vagyunk Ketten!

Neked, Nekem!"

"Mosolyom mögé néztél,

és bánatot láttál;

én benned magamra leltem,

én a tiéd vagyok, mert rám találtál."

(Ákos)

Sírok ha sírsz,ragyogok ha ragyogsz.

Néma barátod,rabszolgád vagyok.

Alázatos és bizalmas barát,

aki nem kér semmit csak néz és imád.

És nem akar lenni csak általad,

csak az árnyéka annak ami vagy!

Félek bevallani, félek leírni a nagy titkot,

Hogy nélküled fogoly vagyok!

Fogoly a lelkem,

Mert nem vagy mellettem!

Akkor lennék újra szabad,

Ha mellettem töltenéd minden napodat!

Kérlek értsd meg, szükségem van Rád,

Szükségem van Rád, mert SZERETLEK!!!!

"A szerelem okozta kínok közül az a legnagyobb , mikor gyűlölni akarjuk azt ,

akit a világon a legjobban szeretünk."

Apostol: Nem tudok élni nélküled

1. Átéltem a kínok kínját, elhagytak az álmok,

Rájöttem nincs remény, semmit érek én, nem is vagyok.

2. Nem várom, hogy megbocsássad azt, hogy elköszöntem,

És mégis kérlek én, újra légy enyém, maradj velem!

R. Nem tudok élni nélküled, engedd, hogy élhessek veled!

Nem tudok mással élni már, emléked úgy börtönbe zár.

Nem tudok élni nélküled, engedd, hogy élhessek veled!

Esküszöm, mindent megteszek, hogy ezt soha ne bánd te meg.

3. Próbáltam én elfeledni minden szép emléket,

Rájöttem nem lehet, mert a képzelet hozzád vezet.

"Egy régi emlék még mindig fáj,

de jön még hidd el a télre új nyár.

És ez az emlék hidd el, hogy tovaszáll,

szívem újra szerelmet talál.

Éreztem, hogy csak te rád vártam,

a végzetemet már megtaláltam.

Most ne mondj semmit, egy hang neked szól,

a lelkemben egy ritmus érted tombol."

Vágyom rád minden éjjelen

Helyemet sehol sem lelem

Szívemben minden megfagyott

Nélküled egyedül vagyok

Ne mond hogy ennyi volt

Mentsd meg ezt a süllyedõ hajót

Álmodom, vagy tényleg szenvedek

Talán majd egyszer felébredek

Örökké a tiéd,

örökké az enyém,

örökké a miénk.

Itt maradok veled. Hallak. Rád figyelek, de még

szégyenkezve és kissé tartózkodóan,

mint a virág, mely a februári nap simogatására nem mer

egészen kinyílni.

Reménytelen ábránd volt csak,

Májusi múló nap.

Az álmaim mégis felkavartak,

S a szívemet elloptad.

"Kérlek értsd meg, nem érdekel a fájdalom, Érted megszokom,

Megszököm a gondok elől, és Neked mondom,

Kérlek védj meg, mert elveszek a világban,

Kérlek óvj meg, mert meghalok a világban."