Sokszor irigy vagyok más emberekre, mert van családjuk és... (beszélgetés)
Ez a fórum egy anonim vallomáshoz nyílt.
Nem is tudom...
Én meg nonstop azt hallom, -amikor beszélgetni próbálok valakivel, de a gyerekeimtől nem lehet- hogy "nem irigyellek, mindig így pörögnek?" 😂🙄
Persze, ma már sok minden más, u.n. belső tulajdonság is kell, hogy egy igen komoly és hosszan tartó kapcsolat létrejöjjön.
Nem csak a nők igényei nőttek azáltal hogy időközben önálló munkahellyel, keresettel rendelkeznek, öntudatosabbak lettek. Többet várnak már el a férfiaktól, mint anno a "kalocsai mintás falvédők" időszakában.
De ugyanez igaz a férfiakra is. Nem elégednek meg azzal (legalábbis egyre több férfi esetében), hogy a nő annál több legyen, mint nagyanyáink korában. És ez így van jól.
De azért az még ma is igaz, amit egy idősebb hölgy mondott: boldog házasság a hálószobában, hosszú házasság a konyhában születik.
A 100 éves falvédő feliratok jutottak eszembe.😁
Nagy, népi bölcsességek...
Remélem, sok kapcsolatban nem pusztán ez a két tényező (megragadni a farkánál + a hasánál) az alap!
Hát nem tudom...
Én annak idején nem a hasával tartottam magam mellett a férjemet és most sem ezzel teszem.
Lehet, hogy sok férfira igaz, de szerintem ez már régi lemez és semmi valóság alapja nincs, max. azoknál a férfiaknál, akik a klasszikus nőtársat keresik, azaz a kiszolgáló személyzetet.
A fiamat sem tudná a hasával megfogni egy nő sem, és azzal sem, hogy egész nap a konyhában sertepertél. Ez manapság már igen kevés egy kapcsolathoz...
Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel. Én sok emberen észreveszem ezt. És azt is, amit a 2. hozzászólásban írt Egnisz, azaz azt, hogy sokan azt gondolják, hogy csak látszat.
Sajnos, aki irigy, az mindig az marad. Nem tudsz ellene tenni. Most erre vagy irigy, de ha meg lenne mind az, amire most irigykedsz, akkor találnál mást, amiért érezhetnéd az irigységet.
Fogalmam sincs hány éves vagy, de az életed az irigységről fog szólni, mert nem magaddal foglalkozol, hanem másokkal.
Mondanám, hogy legyél elégedett azzal amid van, és tegyél lépéseket abban az irányba, ami megteremteni neked azt, amiért hiányérzeted van. De tapasztalom, hogy az irigy emberek képtelenek visszatekinteni és örülni annak amit elértek, csak azért picsognak, amit valamiért nem tudtak még összehozni...
És megoldódik a problémád az irígséggel?
Férjet még szerezhetsz, még nyugdíjas korban is, nem egy példa van erre. A szüleinket nem hozhatjuk vissza, ezt jobb elfogadni..
Azt, hogy kire számíthatsz az életben, nem feltétlenül a családi kötelék szabja meg. Sokszor pont rájuk nem számíthatsz. De ha neked úgy érzed, senkid nincs, neked kellene változnod, nyitnod.
Ne irígy legyél, hanem az, akire lehet számítani. Aki önmagában is kiegyensúlyozott. Így lesz több esélyed hasonló emberekkel kapcsolatot kialakítani. Egy irigykedő, rosszkedvű, zárkózott ember csak elriasztja a többieket.
Hány éves vagy?
Ha már elmúltál - mondjuk - 50, akkor kezdhetsz aggódni, hogy (saját) gyereked már nem lesz. Társad, családod azonban még így is lehet...
Ne irigykedj, az nem vezet semmire!
Az irigy mindig valaminek a hiányára koncentrál. Ha inkább arra koncentrálnál amid van, enyhülne, elmúlna a keserűséged.
Ha megpróbálnád jól érezni magad egyedül is, csillapodna ez a lelket nyomorító érzés benned. Persze ettől még hiányozni fognak akiket szerettél és elveszítettél, de hidd el társ nélkül és gyerek nélkül is lehetsz derűs, sőt boldog is.
Ha nekem megy ez a "van-ra koncentrálás", mondhatom súlyos hiányok mellett, menne neked is. Sőt már az is hoz némi beletörődést, megnyugvást, ha tudjuk hogy az adott helyzet megváltoztathatatlan.
Ne irigykedj, változtass, cselekedj!
Élvezd az életet, mert rövid!
Férfit megfogni a köldök alatt 15-20 cm-rel tudsz. Ha még esetleg nem tudtad volna.
Megtartani viszont csak a hasán keresztül. Ezért nem árt, ha tudsz főzni, és főleg a kedvenceit sütöd-főzöd ugyanúgy, mint ahogy azt a kedves mamája csinálta.
Aztán majd igyekezzél egy-két gyerkőcöt is megszülni, hogy ők se hiányozzanak az életedből.
Mindezek kizárólag rajtad múlnak.
Azt, hogy szüleid már elmentek, és nem tudsz rájuk támaszkodni: ne irígyeld a többi embert, ezen mindenki átesik.
Csak mások nem a támasz elvesztését, hanem a szeretett szülőt siratják.
Néha én is hasonlóan érzek,
Én is egyedül,...
További ajánlott fórumok:
- Csokifüggő vagyok, napi minimum egy tábla, de sokszor annál is több. Nem tudom abba hagyni. Mit tegyek?
- A párom sok szemétséget csinált régebben, én még nem vagyok túl ezen, így sokszor kiakadok. Mit tegyek?
- Allergiás vagyok a háziporra, sokszor elég vacakul vagyok, az orvos mégsem írt fel gyógyszert, miért?
- Sokszor vagyok magammal szemben negatív!!!!
- 4 éves kislányommal sajnos sokszor nagyon türelmetle vagyok, kiabálok vele
- Felnőtt férfi miért viselkedik így? Velem sokszor rideg, a kolléganőmmel, ha beszél én vagyok a téma