Párom szerint túlreagálom, hogy császárom lesz (beszélgetés)

Mármint engem kísérték tusolni.

Akik nem tudtak ülni, ők nem császáros anyukák

Itt az a gond, és minden kérdésnél általában, hogy egyik oldalát látjuk csak.

Lehet a férfi nem akarta a babát, és már idegesíti maga a téma is.

Azt sem tudhatjuk mikor fog születni a baba, ismerősnek is császárra gondoltak, és hogyan tornászta át magát a gyerek, de a 38. héten megfordult. 39. héten megszületett 3600 grammos baba.

Előre tényleg felesleges hergelni magát bárkinek.

Még ami szóba jön nálam, miért gondolja a kismama, hogy olyan eget rengetően baj, hogy császárral hozza világra a babáját?

A kettőjük érdeke.

Biztos nem leszek népszerű, de előfordulhat, hogy túlparázod.

Egyébként ez legyen a legnagyobb bajod, hogy császárral születik a lányod.

Nekem is császárom volt, ennek ellenére fél éves koráig kizárólag anyatejes baba volt. Szóval semmiben nem kell, hogy hátrányt jelentsen. Én is felépültem a vágásból. A barátnőm meg ülni nem tudott rendesen hetekig, a másik meg hónapokig, mert szakadt a gát.

Legyetek egészségesek, ez a lgfontosabb

Hát... én nem a rinyálás szó miatt gondolkodnék el...

Inkább az a rész zavarna, hogy "különben is Te vállaltad a terhességet"!

De ezzel kapcsolatban inkább nem feltételeznék semmit!

Egyébként ne aggódj, mindkét szülési fajtánál meg kell szenvedni az embernek a magáét! Vagy a gyermek napvilágra kerülése előtt - vagy utána!

És Te máris fel vagy mentve a legrosszabbtól! Amikor fél nap tágulás után közlik, hogy akkor mégis császár!

Szóval fel a fejjel!

Nem lesz az olyan borzasztó!!!

És most inkább erről a variációról olvass könyveket!

Sok boldogságot és jó egészséget a kicsi lányhoz!!!!

Honnan a bánatból tudná egy férfi,,de úgy kb.még egy nő is hogy készen áll e.

Készen állhatnak anyagilag,fejben,,korban,,aztán jön a valóság,,amin még soha nem estek át.

Honnan, tudod, mi megy náluk otthon? Lehet, hogy csóri pasi ezt a nyavajgást hallgatja 8 hónapja. Persze, hogy tele a pohár.

De lehet, hogy nem így van. Mi nem tudjuk.

Nem akarom a fickót minősíteni, mert vakon ellene hergelni FI-t most nagy hülyeség.

Szerintem te nagyon össze kevered a szezont a fazonnal. Lehet anya vagy, de nagyon összeboronálod a dolgokat. Ennyire érzéketlen azért ne legyél, és mindenkinek joga van a fájdalma vagy kételye kimutatására, főleg ha az a párja. Itt nem sajnáltatásról volt szó mint néhány minta anyánál, hanem komoly beszélgetésről. Amire nem volt vevő a párja. Csak ha már itt ez van mi lesz később? Ez baljós dolog már így az elején.

Kérdező: miből gondoltad, hogy készen áll a gyerekre?

Kemény szavak ezek.

Persze van olyan fiatal kismama ismerős,,hogy ha a férje kibírja akkor le a kalappal.

Én félóra után agyf.szt kaptam.

Nincs baj a császárral,,nyugalom,türelem.

Mi a gondod a császárral?

Én sem arra készültem. Nem volt programozott, menet közben javasolta a doki. Megváltás volt, nem bírtam a fájásokat. Pikk-pakk felépültem, mintha semmi sem történt volna. 2-3 napig volt nehéz felülni, 4. napon simán lassan leguggoltam, ha leesett vmi. 6 év távlatából semmi hátrányát sem érzem azóta sem sem magamra, sem a gyerekre nézve.

Jobb lenne egy oxigénhiányos baba?

Ne haragudj, hogy ezt írom, tudom, hogy már késő, de lehet, h nem a megfelelő embernek szülsz.

Tesóm férje kb. így állt hozzá és inkább nem részletezném, hogy hol tartanak most mint család...

Mert ő azt rohadtul tudja.

"..egyik nő se áll így hozzá ahogyan én" mert hány nő terhes tőle, hogy ennyire tudja, hogy a többiek mit éreznek, mit mondanak?

Ő unja?! Vállaltad a terhességet? Szegény, majd ha ráérek sajnálom. Ritka tahó pasi. Nem, nem szidalmazom a véleményemet írtam. Még, hogy fogja unni mikor éjszakánkét fel kell kelnie mert sír, tisztába tenni, fürdetni, stb. Kösse fel a gatyáját. Apa lesz ha akarja, ha nem.

A császártól pedig ne félj, túl leszel rajta és rendben lesz minden.

Én leszek a fura.

Mi a gondod a császárral? Mit nem terveztél így? Szerinted jobb egy természetes szülés, ahol szétreped mindened és kínlódsz órákon át?

Pont egy faros gyerekkel? Azt is nehéz kinyomni, ami fejjel előre van, egy farost képtelenség.

A helyedben örülnék, hogy így a 21. században van erre lehetőség és nem kell belehalni a szülésbe, illetve annak is, hogy egy pici vágással a hasadon, "könnyedén" a világra hozod a gyereket.

Ha szegény férjednek 8 hónapja csak a terhességgel kell/lehet foglalkoznia, akkor teljesen megértem, hogy türelmetlen. Nő létemre az lennék. A fene sem kíváncsi állandóan erről beszélni. Ez után jön az, hogy másról sem szól az élet, csak az etetésről (szoptatás), pelenkázásról, kakiról, hányásról, bukásról. Na, erre sem lennék kíváncsi napi 24 órában. Amikor terhes voltam, mindig hamar eltereltem a beszélgetést az állapotomról, és nagy ívben kerültem a szintén kis gyerekes anyukákat, mert pont elég volt otthon a fent felsoroltakkal foglalkozni, nem voltam rá kíváncsi, amikor kikapcsolódni mentem le a gyerekkel.

Nem reagálod túl !

"különben is én vállaltam a terhességet," Mert ő vállalta volna ??? Neked köszönheti, hogy lesz egy gyereke! Értékelje ! Már elejétől aggódunk, hogy egészséges legyen a baba, és nekünk se legyen semmi bajunk !

"Kicsit kezdi unni is a várandóságom". Ő ??? Milyen apa lesz belőle, ha semmi együttérzés nincs benne feléd ?

Minden erről szól ? Igen ! Aztán pedig az újszülött babátokról !

Hányadik hónapban vagy ?

Faros a kislányom, és progam császárra jegyeztek elő. Nem erre készültem, félek és csalódott is vagyok. Egyszer miután megtudtam kiöntöttem neki a lelkem, ő pedig megjegyezte, hogy túlrinyálom, túl sokat olvasok róla milyen lesz, le kellene szarnom, és csak bemenni majd csinálni amit mondanak, egyik nő se áll így hozzá ahogyan én, különben is én vállatam a terhességet, örüljek, hogy elsőre megfogantam és a kicsi egészséges (ami persze nekem is a legfontosabb). Kicsit kezdi unni is a várandóságom, és, hogy minden erről szól.

Nem szidalmaztatni akarom! Nagyon jól megvagyunk ez csak egy ilyen eset, így a vége felé feszültek vagyunk mind a ketten ez is igaz.

Férfiak véleményére is kíváncsi lennék!

Nagyon is.