Óvónő váltás jövő év elejétől - máshol hogyan zajlik? (beszélgetős fórum)

Ebben igazad van, szerintem sem oké ott minden.

Nem most kezdtem a pályát, láttam már sokféle gyereket meg szülőt is, de ahogyan akkor a B. apuka beszélt velem, az minősíthetetlen volt. Az tette be nálam végleg a kaput. És R. néni egy szót sem szólt, úgy volt vele, hogy nem az ő dolga. Hihetetlen.:((((

Szegény D.néni, pedig ő aztán a légynek sem ártott sosem!

Sok zűrös família volt ott... állandóan fúrtak valakit, utánad Karina anyuka vezetésével Diát... De úgy hallom ő is épp most jött el (Dia), pénteken már Luca is az új oviban volt, gondolom Rózsa miket mond most rólunk is... De nem számít, amúgy sem éreztem hogy annyira érdekelte volna Luca...

Én úgy látom, ahol ekkora a vándorlás, ott valami nagyon nem oké...

Persze természetes, hogy nem láttok bele a dolgokba és az is, hogy az ember a legjobbat akarja a gyerekének.

Én lehet, hogy túlságosan szabad stílusú vagyok, de nem bírtam, hogy ott vigyázban kellett állni egész nap, wc-re is alig tudtam kimenni, na meg a ne használjuk a mobilunkat egész nap azért egy kicsit durva volt.

Hát meg azért a Barnuska apukájától is sokkot kaptam, ez is benne volt a pakliban mikor úgy döntöttem, hogy eljövök.

Szerintem az természetes, hogy a szülők nem látnak bele igazán az óvónők életébe. Egy idő után viszont óhatatlanul kirajzolódik egy kép, még ha konkrétumok nem is...

Én úgy gondolom, hogy a baj nem az én hozzáállásommal van, én csak szeretném a gyerekemnek a lehetőségekhez képest a legjobbat biztosítani.

Most úgy érzem, jókor váltottunk, végülis nem akkora tragédia ez, erről a változásról legalább mi döntöttünk és nem a fejünk fölött mások... Amennyire látom nagy kő esett le Luca szívéről is, eleinte bizalmatlan volt az új helyen, de már alig várja hogy holnap mehessen...

A dobban gondolom nem fognak egyetérteni a döntéssel, de nem nagyon érdekel...

Tudtak róla, nehéz lett volna eltitkolni, mivel ugye ott is jött a "és van már baba?" című kérdés. R. néni meg már az első találkozásunk alkalmával (az interjún) közölte is, hogy na ez is elmegy akkor hamarosan szülni!!! (idéztem tőle)

Most egy olyan helyen dolgozom ahol teljesen más a légkör, az első pillanattól kezdve nagyon jól érzem magamat, pedig itt is egy idősebb kolléganő mellé kerültem. Ez 3. hetem amit ott töltök, de reggelente várom, hogy mehessek.

Sok dolog volt ott a dob-ban amit ti szülők nem láttatok, nem is láthattátok az óvónénik ottani életét. Gyakorlatilag levegőt venni is alig lehetett.

Mikor eljöttem onnan gondolkoztam rajta, hogy elhagyom a pályát főleg amiatt amit ott tapasztaltam és amit ott R. nénitől kaptam. Megrendült a bizalmam magamban. Tényleg nekem való ez? Tényleg ennyire rossz óvónéni lennék?

De most így utólag örülök, hogy így döntöttem, nem volt nekem való. R.nénit nagyon jó óvónőnek tartom, de a stílusa borzasztó.

Örülök, hogy sikerült új ovit találnotok, nagyon remélem, hogy itt most már minden rendben lesz és nagyon jól fogja érezni magát Luca. :)))

Kértem segítséget és kaptam is, ami jó volt, de egy idő után tudatosult bennem, hogy ezzel helyzettel "egyedül" kell megbírkóznom.

De akkor is úgy gondolom, hogy a magánéletem részletei nem tartoznak másra. Egyébként a vezető és R. néni is tudta ezt a dolgot, de tudod ebben a tekintetben kétféle ember van: az egyik akinek elég 1 mondatot mondanod és tudja, hogy nem kérdez többet és diszkréten és empatikusan kezeli a dolgot, a másik pedig aki részletekig belemenően kérdezget.

Számomra a legfőbb probléma nem a lelkiállapotom és a tragédiám volt akkor a legrosszabb, hanem az, hogy abban a közegben kifejezetten rosszul éreztem magamat, nem partnerként és egy már több éves tapasztalattal rendelkező óvónéniként kezeltek. Nagyon sokáig gondolkodtam azon, hogy felmondjak-e, de végül úgy döntöttem, hogy van még rengeteg ovi, ahol biztosan sokkal jobban fogom érezni magamat és meg is fognak becsülni.

Lehet, hogy rosszul tettem, hogy amikor felmondtam a vezetőnek nem a valódi okokat mondtam el, de nem akartam a R. néninek kellemetlenséget okozni. Talán rosszul tettem! :(((

Én tényleg nagyon sajnálom ami veletek történt, és el tudom képzelni mennyire nehéz volt ezek után gyerekek közé menni. De azt gondolom, ha egy ilyen eset után valaki óvónőként helyezkedik el, a leendő kollégáira igenis tartozik, hogy tudják milyen nehézségek várhatóak.

Valóban én emlékeztem rosszul, visszaolvastam a naplómat, októberben és novemberben voltál több-kevesebb megszakítással. Kb. 5-6 hét lehetett amit ténylegesen bent voltál, elnézést a tévedésért, kevésnek tűnt.

A kolléganőről (aki jelenleg is a lányom óvónője) nekem is van véleményem, és igen, én is úgy gondolom hogy ez az egész az ő összeférhetetlenségének is köszönhető. Szerintem ő is azok közé tartozik akik ilyen-olyan ok miatt háttérbe helyezik a gyerekek érdekét. Mert az is jó lenne a gyerekeknek ugye, hogy legyen két óvónője a csoportnak, még akkor is ha R. néninek jól esik az egyelten megfelelő óvónő szerepében tetszelegni.

De azt is gondolom, hogy egy gyerek elvesztése, főleg ha ennyire friss a történet, megkérdőjelezi, hogy aki ilyet átél, hosszabb távon segítség nélkül alkalmas-e arra, hogy gyerekekkel foglalkozzon, különösen olyan helyzetben ahol a kolléganő sem egyszerű, a gyerekek nagy része pedig kifejezetten problémás. Szerintem az óvodavezetőnek igenis kellett volna tudnia róla.

Gondolom márciusban annak a gyesről visszajövő kolléganőnek a kedvéért tettek volna ki, aki most lépett le...

Az anyagi részhez nem tudok hozzászólni, gondolom az elején is tudtad, mennyiért vesznek fel...

Én tényleg sajnáltam, hogy elmentél, Luca szeretett és én is elégedett voltam a munkáddal. Sajnos azóta ezt nem nagyon tudom elmondani az oviról, elég nehéz most is az évkezdés, R.néni épp ma közölte velem, hogy nem megfelelő a hozzáállásom... Gondolkozom, hogy mit tehetnék, az oviváltás is megfordult a fejemben, csak sajnos nem tudhatom előre hogy az új ovi nem lesz-e ennél is rosszabb.

Akkor játszunk nyílt lapokkal!

Először is nem 3 hetet töltöttem ott, de mindegy.

Amikor jelentkeztem az oviba és behívtak állásinterjúra nagyon örültem és még jobban amikor felvettek. Úgy gondoltam jó lesz. Sajnos nem volt választásom, sem anyagi sem egyéb más okokból nem tudtam azt megtenni, hogy ne dolgozzam.

Úgy gondolom, hogy az, hogy meghalt a kislányom nem tartozik senkire, legfőképpen nem egy olyanra akit életemben először látok és interjúztat.

Nem terveztem előre, hogy ilyen rövid idő után felmondok, de úgy éreztem, hogy az a környezet nem a megfelelő számomra. Elég nehéz volt visszamennem dolgozni 3 HÓNAP után gyerekek közé!!!

De egyébként nem csak ez volt a baj, de ezt hosszú lenne most itt kifejtenem, aki nem élt még át ilyet úgysem értheti!

A kedves kolléganőm meg azért elárulom a nagy titkot nem a legkedvesebb és legsegítőkészebb volt abban, hogy be tudjak illeszkedni és felvegyem a csoport ritmusát.

Gyomorideggel mentem minden nap dolgozni, vártam, hogy na akkor a mai napon vajon mibe fog belekötni! A végén már mesét sem tudtam jól olvasni, mert túl HANGOSAN olvasok! Na és még sorolhatnám!

Szóval ez a probléma elég összetett volt a részemről. Persze azt is megértem, hogy a gyerekeknek állandóságra lenne szükségük, de azért elárulom azt is, hogy mint utólag kiderült márciusban lapátra kerültem volna.

Sziasztok! :)

Jó rég nem írt ide senki... Nem gondoltam volna, de nálunk gyakorlatilag folyamatosan aktuális az óvónőváltás...

Tavaly novemberben végül jött az új óvónéni, aki 3 hétig bírta. Nem hibáztatom, súlyos problémái voltak - bár mielőtt felvették azért ezt lehetett volna tisztázni. Szóval mire a lányom megszerette már ott sem volt, sajnáltuk, a kislányom sokáig emlegette. Ezek után egy óvónővel ment végig a csoport szinte egész évben, ami jó volt, hiszen egy stabil ember volt velük (8-4-ig, a fennmaradó időben szétosztották a gyerekeketa többi csoportba, és sok helyettesítés is volt). Áprilisban megérkezett a következő óvónő, aki gyesről jött vissza, 15 éve dolgozik az oviban, fel sem merült bennem, hogy nem lesz tartós... A gyerekek nagyon megszerették, én is örültem. A napokban tudtuk meg, szeptembertől már nem jön, másik óvodába megy. Mindkét eset elkerülhető lett volna, ha valaki legalább részben figyelembe veszi a gyerkek érdekét is... Most hirdetik az állást, keresnek embert, ha sikerül valakit felvenni, akkor lesz második óvónő, ha nem akkor marad a tavalyi rendszer... és ki tudja hogy még hányszor fog ez megtörténni - nekünk még 2 év van hátra az oviból, ebben az oviban most kapjuk az 5. óvónőt...

Mi négy óvónénit "fogyasztottunk" el az ovis évek alatt. Az első kettő, akik miatt választottuk az óvodát, ígéretük ellenére idő előtt nyugdíjba mentek. (Mellettük szól, hogy akkor változtatták a nyugdíj törvényt, és így jártak jól) Én is féltem, hogy mi lesz, de a kislányom simábban vette az akadályt, mint én. Általában a gyerekek jobban tolerálják a változásokat, mint mi felnőttek. Persze vannak kivételek..

Remélem nálatok nem lesz gond! :-)

Nálunk végülis az lesz a megoldás, hogy a másik óvónénink lesz 8-tól 4-ig, reggel 6-tól 8-ig úgyis ügyelet van és délután 5 után is. 5-től 6-ig pedig az ő csoportjuk már átmegy az ügyeletes csoportba. Az óvónő azt mondta, Ő kérte ezt a vezetőnőtől, anynira szét van zilálva a csoport, nem hiányzik nekik még hogy hetente más legyen velük. Ráadásul a szomszéd csoportban is váltás lesz, elbocsájtották azt az óvónőt akivel nekünk is konfliktusunk volt a nyáron.

Végülis megnyugtató ez így, stabilan a saját óvónénijük lesz velük, amíg nem lehet végleges megoldást találni. Az óvónő azt mondja, neki is jobb ez így mintha állandóan változik minden.

Természetesen nem hibáztatom, már túl vagyok a naív korszakomon hogy azt gondoljam 24 gyerek érdeke előrrébbvaló mint egy emberé :)

Szerencsére a másik óvónőnk szuper, remélem megbírkózik a dologgal. Ez az állandó délelőttös dolog nem lenne rossz nekünk, általában alvás után nemsokkal már el tudom hozni a lányomat, neki a délelőtt a fontos, 1/2 7-re járunk.

Talán nem is minket érint ez legrosszabbul, hanem az iskolába készülőket. Remélem ennyivel megússzuk most már a végéig éls nem várnak ránk további váltások.

Megértem, hogy kedvezőtlen időben jött a váltás, és megértem, hogy "inkorrektnek" tartod a várandós óvónénit.

De neki is vannak szempontjai: pl. státusz, fizetés, biztos hely, ahova visszajön. Nem mehet világgá, mikor észreveszi, hogy terhes!! És ezt kiszámítani se lehet. Lehet, hogy még nem tudta, mikor felvették az oviba. De ha tudta, akkor ahhoz is joga van, hogy 3 hónapig ne szóljon róla. (általában ennyit várni is szoktak a nők a bejelentéssel)

Felvette a munkát szeptemberben még pár hétre, mert kell a teljes fizetése, minden fillér számíthat. Én megértem. A gyerekek szempontjából nem a legelőnyösebb húzás, ez igaz!

Több lehetősége van a vezetőnek:

csak egy óvónénivel megy a csoport és állandóan "hosszúzik" -bár itt van valamilyen határ, amit nem lehet átlépni túlórában.

Vagy GYESest vesz vissza, vagy teljesen új óvónénit -szerződéssel, míg valaki vissza nem jön a státuszába.

Az is lehet, hogy a csoport óvónője állandó délelőttös lesz, s altatáshoz+délutánra mindig valaki más áll be helyettesíteni a többi csoport óvónői közül.

A szülőin valószínűleg kiderül, vagy érdeklődj a vezetőnél! De könnyen lehet, hogy még ők sem döntötték el, milyen formában oldják meg a problémát.

Köszi :)

Örökbefogadás témában - remélem - elég felkészültek vagyunk, csak ez most épp egy érzékeny időszak ilyen szempontból.

Megnéztem az ovi honlapján, 4 óvónő van jelenleg gyesen. Kicsit nézelődtem közösségi oldalakon, hármójukat meg is találtam. Közülük egynél van akkora gyerek, aki 2.5 körül lesz januárban, talán Ő esélyes hogy visszajön. A másik kettőnél még nincs 1 éves a legkisebb gyerek.

Én is ezt sajnálom, hogy most pár hétig még dolgozik és utána egy óvónőre marad a csoport. Egyébként számításaim szerint már akkor terhes volt, amikor mi ebbe a csoportba jöttünk, de persze nem szóltak.

Általában felvesznek egy új, helyettesítő óvónénit, amíg GYES-en van, vagy ha valaki visszajön őt rakják be. Kicsi a valószínűsége, hogy ezért szétszedik a másik csoport óvónő párját, nyugodj meg. A vezetőnő dönt arról (és ha megkérdezik akkor az egyedül maradó óvónő), hogy mi legyen év közben vesznek fel új óvónőt vagy majd az új tanévben. (Halkan jegyzem meg korrektebb lett volna a terhes óvónénitől, ha erre a tanévre már egyáltalán nem jön vissza)A gyerekek szempontjából szerintem rossz ha decembertől júniusig egy óvónővel vannak, az embertelen, nem fog tudni az óvónő ilyen megterhelés ellett ugyanolyan színvonalon teljesíteni.

Az örökbefogadási kérdésben ne okoskodnék, biztos jobban beleástad magad a témában, de figyelmedbe ajánlanám ezt a könyvet:

[link]

valószínűleg újonnan felvett óvónénit kaptok majd decemberben

az szomszéd csoport óvónénijét nemigen szokás pakolgatni, mert akkor az ő helyére is kell valaki

Most kezdte a kislányom a középsőt (kis-középsőt) vegyes csoportban, ahová májusban kerüt át egy másik oviból. Nagyon megszerette Ő is, mi is az óvónőket. Ma a fiatalabbik "megsúgta" hogy decemberben szülni fog, állítólag hivatalosan a szülőin jelentik be. Nem tudni meddig marad, utána év végéig valószínűleg egy óvónénivel lesznek, és vagy nem tudta, vagy nem akartaq megmondani hogy ki lesz helyette.

Létezik hogy tavasztól mostanáig nem tudják mi lesz?

Hogy zajlik ez egyáltalán?

Eléggé kiborít, éppcsak áétvészeltük az oviváltást, a nyári zűrzavart, azt hittem lesz egy kis nyugalom erre jön ez... félek hogy a tavalyi után ez is egy zaklatott év lesz.

Ráadásul egyetlen óvónő van az oviban akitől szó szerint retteg a kislányom (egyébként a többiekkel jól kijön), Ő a szomszéd csoportban van. Ugye az nem fordulhat elő, hogy a másik csoport óvónénijét átteszik hozzánk? Reménykedem hogy azok közül jön vissza valaki, akigyesen van most, mert Ők szimpatikusak.

(Azt már csak félve emlíŧem, hogy a kislányommal amúgy sem lesz ez könnyű menet, most lesz 4 éves, 5 hetesen fogadtuk örökbe, mostanában kezdi érteni mélyebben hogy ez mivel jár. Már most kérdezgeti, hogy miért lehet Eszti néni babája a pocakjában, és Ő miért másnak a pocakjában volt... nem jön ez túl jókor, úgy látszik nincs szerencsénk ovi-ügyben...)