Öngyilkosságon gondolkodom.......... (beszélgetős fórum)

Brigi! Gondolj arra mit jelent a Te halálod a szeretteid számára, a volt barátod számára! Légy erős, és keress új értelmet az életednek, akard, hogy legyen új célod, és ne tedd tönkre a magad és mások életét!!!

Tedd széppé, boldoggá az életedet! Nem a körülmények határozzák meg az életünket, hanem mi alkotjuk meg ezeket a körülményeket! Ne sírj, ha nevethetnél is!

egy ismerősöm szokta mondani: amikor az egyik ajtó bezárul, egy másik megnyílik. Fel a fejjel. Engedj el mindent, amiről úgy érzed meghalad téged. És nyílj ki a lehetőségek számára.

Esetleg olvass bele a társfüggőség témájába.

És tudd úgy vagy jól, ahogy vagy, és minden úgy van jól ahogy van. :)

NEM SZABAD!!!!!!!

Annyira fiatal vagy, de ha 80 éves öreganyó lennél, akkor sem. S

Szép az élet! - - igaz kicsit "döröncös" - de attól lesz izgalmas, nem szabad elkeseredni.

Tavaly január óta tudom, hogy a munkám meg fog szűnni. 12 hónapig, fél fizetésért dolgoztam, ugyanazt a munkát amit előző 7 évig. Januárban mikor visszamentem szabiról beadtam a felmondásom, az egész hónapot le kellett töltsem, és mikor eljöttem 2,5 havi fizetésemmel, 18 nap szabival meg 4 havi üzemanyag elszámolással maradt a cég adós, egyszóval, november óta most kaptam először pénzt egy hete. (az is passzív táppénz)

De nem szabad elkeseredni, lesz ez még jobb is.

Tényleg öngyilkosságon gondolkodsz vagy csak szomorú vagy?

Én valóban azon gondolkodom, ha te is és már tudod a módot, adhatnál biztos tippet.

Ha mindenki öngyilkos lenne szakítás után, vagy ha nem talál munkát, akkor nem sok ember lenne már a földön. Én sokkal nagyobb fájdalmon mentem keresztül, és még nagyon sokan elmondhatják ezt magukról. Mindenkinek fáj a szakítás, mindenki borzalmasan éli meg, de gondolkozz el azon, ha ilyen miatt öngyilkosságon gondolkodsz, akkor mi lesz ha ennél nagyobb dolgok fognak történni veled. Isten őrizzen ettől, soha ne érjen bánat, szerencsétlenség, félre ne érts, nem azért mondom. De tudod az élet nem habos torta.

Az energiádat, gondolataidat inkább fordíts arra, hogy érdeklődj munka után, járj utána, ne add fel. És csak saját magadon tudsz segíteni. Amúgy vannak szüleid, vannak testvéreid, vannak akik szeretnek téged? Akkor gondolkozz el azon, nekik mekkora fájdalmat okoznál ezzel, és már csak a gondolatával is.

"Nem az az erős ember, aki soha nem bukik el, hanem aki mindannyiszor talpraáll!!!!"

Kapaszkodj meg a jó dolgokban:)

Ismered a gondolat erejét? Ha folyton a rosszon rágódsz tuti hogy csak rossz dolgok történnek veled.

Szia Brigi!

Nem tudom mennyire hiszel a reinkarnációban, meg hasonló dolgokban, és hiszek. És azt mondják azért születünk le a földre, mert feladataink vannak, melyekkel meg kell birkóznunk. És ha vki öngyilkos lesz azt jelenti következő életében ugyanezzel a dologgal fog szembesülni, mert a jelenlegi életében ezt nem akarta megoldani. Te ezt akarod? Nézz szembe vele most, éld át a fájdalmat, majd legyél túl rajta. Tudom nem könnyű most neked, de ha nem harcolt érted a barátod nem is szeretett eléggé, és biztos lesz majd olyan társad, akinek igenis te leszel a legfontosabb a világon, mert különleges vagy és egyedi!!!

Öngyilkosnak lenni másrészt nagyon önző dolog, szerinted hogy érezné magát utána a családod? Gondolj azért rájuk is!

Nem akarsz az lenni, Te is tudod! Ez csak segélykiáltás! Kezdetnek talán jó, de nem tökéletes megoldás.

Sírd ki magad, nyalogasd a sebeidet, aztán állj fel, és menj tovább! Tapasztalatból mondom!

Sokan szakítottak már, mégis túlélték. Sokaknak nem volt állása, aztán egyszer csak lett.

Most fáj a szakítás, de be fog gyógyulni a seb. Ne dobd el az életed, annyit egy pasi sem ér. Fel a fejjel, nemsokára kitavaszodik minden a Te szívedben / lelkedben is.

Szerintem sokan gondolkodtak már ilyenen.

Csalódtál.

Szép is tud lenni az élet, úgyhogy légyszi ne gondolkozz ezen!

Most még... de tudod a közhelyet, az idő mindent begyógyít... hagyd hogy segítsen.

Mártózz meg a fájdalomban, de aztán engedd el... had gyógyuljon be a sebed.

Brigitta2121! Együtt érzek veled! Nekem is sokszor vannak ilyen gondolataim, amikor padlót fogok. De a remény mindig visszahúz. A remény, hogy egyszer jobb lesz, elmúlik minden fájdalom, és boldog leszek. Ajánlom neked a következő számot. Én mindig ebből meritek erőt:

[link]

Kitartás!

akkor nem is egy munkahelyen dolgoztatok és képes voltált felmondani?

Mit dolgoztál?

Ha tényleg az akarsz lenni, tedd meg, de ha mással is megosztod, akkor valójában nem akarsz az lenni, csak így próbálod a világ figyelmét magadra vonni (hogy segítsenek)

Azért mondom ezt, mert ismerem az érzést.

Hidd el, bármilyen rossz is az életed, bármennyire kilátástalan, gondolj arra, hogy ez a gödör alja, innen már csak felfele vezet az út. Ráadásul fiatal vagy mint én:) előtted az élet, ne akarj meghalni! Ki tudja milyen klassz dolgot hagysz ki így!

Igen is hasznos ember vagy, mindenki az, ne mások mércéjével értékeld magad! Ne másoktól függjön a boldogságod! Mert akkor mindig csalódni fogsz!

Biztos van olyan dolog amit szeretsz csinálni, kezdj el azzal foglalkozni, ha olyan az a dolog kezdd el tanulni...

Remélem tudtam valami hasznosat mondani és nem bántottalak meg!

Ha szereted az ilyen lélekkel foglalkozó könyveket, szívesen ajánlok, nekem rengeteget segítettek:)

Szívből remélem hogy helyre jössz, nekem sikerült pedig nagyon nehéz volt, főleg, hogy maradandó hegek vannak rajtam, amik örökké emlékeztetnek arra a szörnyű időszakra:(

Bár mostanság erőt adnak... tudom hogy ha ezt túléltem már mindenre képes vagyok:)