Önbizalomhiány fejlesztése avagy hogyan segíthetünk önmagunkon? (beszélgetős fórum)
ez csak a leröviditett megfogalmazásom, a lényeg
Lényeg a lényeg,aki olyan kapcsolatban van ,ahol nem is szeretik,az éppúgy érdekből van a másik féllel,és a következményeket is viselnie kell.
Mellesleg,ha én szeretek egy pasit,biztosan nem avval bizonyítom,hogy 20 évig mostam a koszos gatyáját.......na ezen jót vigyorogtam!:))))
"Csak meg kell találni azt a pasit ,aki VALÓBAN szeret."....és viszont,természetesen!:)))
Nem ő volt az igazi,ennyi:))
hidd el, hogy nem. nekem volt olyan barátom, akinél képtelen voltam eldönteni, hogy szeret e. Szeretett a maga módján, de az nekem kevés volt, de attól még szeretett. Csak én éreztem úgy hogy nem, de közben csak ennyit tudott. Mások az igényeink. van ami nekem kevés, és azt mondom, hogy számomra az még nem elég ahhoz, hogí érezzem szeretnek. Miközben ő úgy érzi a lelkét kiteszi vagy forditva.
"ez az állandó szeretben élés csak egy mitosz, kevés pasi van aki ezt nyújtani tudja."
Dehogy az.
Csak meg kell találni azt a pasit ,aki VALÓBAN szeret.
ha valaki egyik nap ilyen, a másik nap olyan, akkor nehéz eldönteni, hogy szeret csak rossz napja volt, vagy sose szeretett csak sikerült eljátszania. Ha a pasik szexelni akarnak, tudnak olyanok lenni, mintha szerelmesek lennének, de csak ideig óráig.. ez az állandó szeretben élés csak egy mitosz, kevés pasi van aki ezt nyújtani tudja.
Hát, pont ezt mondjuk, hogy lehet érezni, hogy szeret vagy nem ..... az más kérdés, hogy vagy homokba dugja valaki a fejét, vagy megelégszik a kevéssel ....
szerintem pedig el lehet játszani. Hányszol hallunk olyat, akár a médiában, hogy a pasinak párhuzamosan két nője is van, és egyik se vette észre. Nem egy pasi meséli nekem, hogy évek óta együttél a nőjével és nem szereti. Sokan megelégszenek kevéssel is, csak nem kelljen egyedül maradni. Elfogadják, hogy ez a szeretet.
Szerintem ez nem így van:))
Minden ember más,másképp mutatja ki a szeretetét ,érzéseit,ez tiszta sor.DE MINDEN EGYES EMBER KIMUTATJA ,érezhetően.
Szerintem a nő éppúgy nem szerette igazán a férjét,és kényelmi szempontból voltak együtt,megszokásból,tudomisén'.
Szeretettel nem lehet átverni senkit,annak ,még ha nincsenek is különösebb jelei,de érezhető.
Atyaég!
vannak azért olyan pasik, akik nem tudják kimutatni az érzéseiket, nem is kevés. ilyen esetben nem egyértelmű a helyzet. nem lehet eldönteni, hogy szeret e vagy csak egyszerűen ilyen
Egyrészt igaza van Fatának, ha nő igazán őszinte magához, akkor tudja, hogy ennek voltak jelei, vagy voltak sejtései, csak nem akart tudomást venni róluk, másrészt nem azt mondtam, hogy nem esik rosszul az ilyen. Persze, hogy rosszul esik, csak nem mindegy, hogy hónapokra, évekre lesz zombi tőle, és veti vissza az önbizalmát, vagy az első sokk után képes a saját belső erejére támaszkodni, az önmagába vetett hitére, és kimondani, hogy "és akkor mi van?"
Gondolod ,hogy a nő nem vett részt ebben a játékban pontosan 20 évig?
no persze. Épp tanúja voltam amikor a nő kijelentette, hogy szereti a férjét, hisz 20 éve mossa a gatyáját, erre a férfi közölte, sose szerette, csak kényelemből élt vele. Gondolod, hogy a nő reakciója csak ennyi: no és akkor mi van....
ez azért szarul esik bárkinek is
Némi tudatosságot ..... de attól még érezheted sebezhetőnek magad, pláne ha beüt vmi. Szóval, jobb ha teljes a tudatosság .... hirtelen felindulás esetén is, mert csak akkor tudod azt mondani: "Na, és akkor mi van?" :o))
Ha kimutatsz ,elmondasz ,cselekszel és őszintén,úgy ahogy a szíved diktálja ,akkor az bármely esetben feltételez némi tudatosságot,még ha hirtelen felindulásból történik,akkor is:))
Nem mindig esik egybe a kettő .... :o)
Csak akkor, ha nem csak kimutatod, hanem tudatosan fel is vállalod ...... és a végén ki tudod mondani, hogy: "És akkor mi van?"
"Az érzések kimutatása sebezhetővé és kiszolgáltatottá tesznek."
Ez nem igaz:)
Pont attól válsz sebezhetetlenné,szerintem:)
A párkapcsolatokba,pedig nem árt belevinni ,egy kis huncutságot,játékosságot,ettől még nem válsz őszintétlenné,csupán a merevség tűnik el :))
Hogy nem taktikázom. ha szeretek valakit, akkor szeretem és nem teszek úgy, mintha nem. Nem szivatom a másikat. Az érzések kimutatása sebezhetővé és kiszolgáltatottá tesznek. Sokan visszaélnek vele. Ha egy férfinak biztos a nő érzéseiben, akkor nem aggódik, nem fut a másik után. Ha kimutatod, hogy nem érdekel, rögtön pitizni kezd. Utálom ezeket a játszmákat!
Én mindig önmagamat adom. Az első pillanattól fogva. barátaim ezt becsülik bennem a legjobban, az őszinteségemet, amiben persze van némi önirónia is. Sosem taktikázom, utálom az ilyen játékokat. Mégis, néha úgy érzem talán éppen ez lehet a baj.
Én nem így gondolom.
Egy rakás párkapcsolatba megy bele az ember úgy ,hogy csupán a legjobb arcát,vagy épp álarcot mutat,és csalódás lesz a vége.
De ha élből önmagunkat merjük adni ,akkor vagy lesz belőle valami ,vagy nem,de ha lesz ,akkor az valóság lesz,nem két ember pirospacsi játéka.:))
sziasztok
én nem bírok nemet mondani és sajnos nagy bajom is volt már ebből
Sziasztok! Sajnos én is önbizalomhiányban szenvedek, van bennem egy nagyfokú félelem is a világ felé. Az agyamat soha nem tudom kikapcsolni, egész éjjel beszélek, szinte minden éjszaka, amire persze nem emlékszem.
Ez így igaz. De mi van akkor, ha a párkapcsolatok terén sorozatos kudarcot vall az ember? A sok visszautasitástól megrendüleht az önbizalom.
További ajánlott fórumok: