Nem tudom már tisztelni a férfiakat (beszélgetős fórum)

Azért nem mentünk messzire (azaz én):D.

Átment a vita abba, hogy Lindus írta, hogy tudja a férjét finoman, óvatosan befolyásolni. Erre az ellendrukker pedig úgy ragált (Hadd ne nézzem vissza!), hogy ez, hű de milyen dolog, zsarnokság, mittudomén. Meglátásom szerint a helyzet nem ilyen súlyos. Szerencsés az aki képes a döntéseket a maga szája íze szerint alakítani úgy, hogy ezt a férj is az ő saját döntésének érzi. Ez nyilván azért ven, mert az ötlet a férjnek is tetszik, legfeljebb egy kicsit mozdítani, billenteni kell egy kicsit. Biztosan megvan a férjnek is az a területe, ahol ő tud ezer százalékosan érvényesülni. Meg kellene kérdezni a férjet, ő hogyan érzi magát a párkapcsolatban. Sokat kell engednie a feleség szeszélyeinek, vagy néha így, néha úgy? Szerintem ő jól érezheti magát, úgy vélem.

Írtam, hogy nekem sokban kell engednem. Régen nem így volt, de ide alakult. A feleségem keresi a több pénzt, olyan az állása. Több a gondja, baja, ezért nekem kell többet engednem. Józan ésszel elfogadom, de nem mindíg könnyű elviselni, pláne amikor tudom, érzem, hogy most semmiképpen sincs igaza. Azt mondom, nőkkel vitatkozni nem érdemes. 23 éve vagyunk házasok, egyikünk sem olyan már mint a házasságkötéskor. (Írtam tovább is, de személyes problémámat írtam. Töröltem.)

Helyes, a többit velem kapcsolatban nyugodtan megtarthatod magadnak :D

Szép napot kívánok Neked.

"Csupa düh vagy és annyit lehet kiolvasni a soraid közül"

ha ezt olvastad ki a soraimból-akkor bizony, el kell, hogy mondjam: nagyot tévedsz.

Pusztán szerettem volna pár dologra rávilágitani, de én meg úgy veszem észre, hogy mintha nem jutna el az info hozzád...

Nem célom a megbántásod-abszolút-mire fel akarnálak én megbántani? hisz nem is ismerjük egymást. Pusztán az én meglátásomat mondtam el.

Én beszélgetek, te folyamatosan minősítesz engem és vitázol. Olvasd vissza. Én tisztelettel beszélek veled, Te egész másként velem. Csupa düh vagy és annyit lehet kiolvasni a soraid közül, hogy mindenképpen célod a megbántásom.00 Elmondtam százszor, hogy szeretem a férjem, jó a házasságom (nem vagyok féltékeny, nem egy megcsalós típus), de te azt szajkózod, hogy nem így van.

Elmentek a pasik a fórumról, pedig én az ő véleményükre kiváncsi lettem volna.

Egyébként miért vitázol, amikor én beszélgetni szerettem volna? Miért minősítesz, mielőtt esetleg próbálnál megérteni vagy kérdezni?

egy valódi jól működő kapcsolatban ketten vezetnek-és nem egy ember.

A kapcsolaton belüli bizonyos részeknél vannak a felosztások-de a valóságban ketten kell, hogy vezessék azt a kapcsolatot.Ahhoz, hogy valóban jól működő, lelkileg fizikailag szellemileg épitő, jó közösséget alkosson.

Fogdd fel-ahol valódi, mély érzelmek vannak-ott nincs ez a játék amit irtál. Nincs. Érted?

Én nem akarok vitázni Veled-de egyszerűen, amit irsz-az önmagáért beszél.

Te egy olyan tipus vagy, aki -ez valószinűleg egyébként otthonról hozott dolog-aki azt hiszi, hogy ez a helyes, ha különböző háttérjátékokkal az orránál fogva vezeted a társad-akivel a legegyenesebbnek kéne lenni.

Holott az egész egy zsarnoki leuralós kapcsolatnak nevezett valami-ami nem kapcsolat.

Nos, az ilyen embereknél van olyan, amikor elkezd féltékenykedni a másik-ellenőriz-számonkér-parancsol stb.

Számomra ez nem kapcsolat-ez egy leuralós, egyfedél alatti anyagi és egyéb érdekkapcsolat.Láttam ilyet, tudom miről van szó-ismerek hasonló embert mint te vagy. Én semmiképpen sem tenném azt, amit te teszel.

Szeretném a vitát ezúton befejezni, mert beszélgetés a cél, és nem vita.

Ketten nem lehet vezetni. Együtt igen, egymást segítve, de ketten nem. Te csak hiszed ezt.

Nem korrigáltam semmit, esetleg kiegészítettem.

Egyébként mi az én házasságomban a színjáték? Szeretem és tisztelem a férjem, neki megfelelő otthont teremtek, gyerkőcöket szültem. Ezek komoly dolgok. Nem tudom, mire gondolsz.

Neked jól működő házasságod van? Mert az egyenrangúságon kívül nem említettél valami sok dolgot :D

Engem ez nem bánt, hiszen nem ismersz. Valahogy a mondandómat saját sémádra próbálod meg terelni és kicsit félreértelmezed emiatt.

Két gyerkőccel és egy most induló vállalkozással az életemben nem játszhatok. De...

Nem tudom, Te hogyan gondolod, én úgy, hogy az életet ésszel is kell élni, okosan, mint ahogy szeretni is okosan kell. Az ösztönök, a vágy és mindaz amit érzek a férjem iránt, valódiak, különben nem lennék vele. Egyenesség, megbecsülés, tisztelet... honnan veszed, hogy nekem nem szívből jönnek? Azért, mert én viszek egy kis tudatosságot is a kapcsolatunkba?

Én nem hiszem egyébként, hogy bármilyen érzés is érne valamit, ha a férfi/nő nem érzi jól magát a kapcsolatban. Az én férjem jól érzi magát, kiegyensúlyozott, ezért tud több dolgot is csinálni a családja mellett (főállás, alkalmi munkák, és indít egy vállalkozást, ami egyben a hobbija is). Szívesen jön haza, szereti a családi programokat, jó vele és neki a házasélet és Te azt mondod, hogy mindez mégsem jó? Azért, mert nem vakítanak az érzések? Mit érnek azok, ha a kapcsolat ész nélkül, túlfűtötten hamar kihűl, aztán marad, ami marad és mindenki megy a dolgára? 12éve, 18 éves korunktól vagyunk együtt, megéltünk már száz dolgot, amiről azt hittük, majd szétválaszt, mind erősebbé tette a szövetségünket. Én nem azt mondtam, hogy nem voltak problémáink. De látod, tiszteltem és szerettem őt annyira, hogy adtam új esélyt magunknak és neki szültem gyerekeket....

Amiről te "jó kapcsolatként" irsz, az nem más mint egy egoista ember zsarnoksága-szép papirba-ugy mond-becsomagolva.

Egy stabil-jó valódi kapcsolat az teljesen másként működik.

"A párkapcsolat lelke a legtöbbször a nő. A nő okosságán, intelligenciáján is múlik, milyen hosszú időt él meg egy kapcsolat."

Nem igaz egy párkapcsolat két emberen és két ember szövetségén,tiszteletén és nem utolsó sorban döntésein és akaratán múlik.Ha az egyik nem akarja megfeszülhet az intelligens nő akár férfi...nem fog működni:)

"Magánvéleményem az, hogy egy férfit sem könnyű kiismerni, hiszen szinészkedhet is az illető. "

Így igaz,és ezt férfiként írva még hitelesebb.

Én rengeteget változtam tudom magamról...amit nem tettem meg 23 évesen most 30 évesen simán megteszem.Vannak alapértékeim is amit máshogy gondolok..szerintem az ember egy élete során sokat tud változni.Bizonyos helyzetek olyan tulajdonságokat hoznak ki,amiről álmodni sem mertünk akár jó akár rossz értelemben.

Aki úgy érzi nem változik az nem is fejlődik.

bocs, de egy szavadat sme hiszem...

Játszol-még pedig nagyban. Egy szeretettel telt kapcsolatban nincs szükség játékra, mert szivből jönnek az érzések, a tisztelet, a megbecsülés-és az egyenesség.

de az orránál fogva vezeted-csak most próbálod korrigálni az irásodat-ennyit erről.

Egy jól működő kapcsolatban ketten vezetnek-egyenranguan, minden képmutatástól irányitástól szinjátéktól mentesen.

"Magánvéleményem az, hogy egy férfit sem könnyű kiismerni, hiszen szinészkedhet is az illető"

pontosan.

"Az ügyes nő a háttérből irányít és amíg a férfi azt gondolja, hogy ő az abszolút döntéshozó"

bocs, de ez számomra képmutató, sunyi, alattomosság-a másik megveztésével.

Nálam ez nem fér bele egy kapcsolatban.

[link]

Az 1760. hozzászólásban jelen topik nyitója ad egy magyarázatot, igaz, ez csak egy férfire vonatkozik, de jelen topik első hozzászólásában is írja, hohgy nem akar általánosítani. Erős benne most a keserűség, azért ír így.

Nem vitatom, tényleg nehéz lehet megtalálni az igazit, lehet, hogy csak a 20. után sikerül, ami nem kicsi szám, hiszen egy embert megismerni nem kevés időre van szükség. Egy nő mondta nekem, hogy a férfiakat hamar, egy nőt viszont egy életen át sem lehet kiismerni. Magánvéleményem az, hogy egy férfit sem könnyű kiismerni, hiszen szinészkedhet is az illető. Való igaz, hogy a férfiakat ilyen sommásan megítélni és mellőzni a társaságukat, sok csalódástól megkímélheti az embert.

Háááááááááát, ebben nem értek egyet.

A férjem egy igazán erős akaratú, vezető egyéniség. Határozott célokkal, elképzelésekkel. Mégis tudom befolyásolni, igaz, ő nem tud róla konkrétan... :D

Az ügyes nő a háttérből irányít és amíg a férfi azt gondolja, hogy ő az abszolút döntéshozó, tulajdonképpen azt teszi, amit a nő szeretne. Persze ezt kifinomultan kell csinálni, úgy, hogy a férfinak méltósága, önbecsülése megmaradjon... akkor tudat alatt partner ebben.

"Szerintem a férfiakat formálja a párkapcsolat minősége, a nő is. "

nem a párkapcsolat, hanem egy nő-főleg akkor ha az a férfi gyenge és befolyásolható.

Olyankor csak a nőn múlik, hogy milyenné válik a férfi-milyen befolyások érik. Ez alól kivétel az ha mondjuk a a pasinak van egy szeretője és a szerető nem ippeg tisztességesen "mozgatja" a dolgokat a háttérben.