Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek! (beszélgetős fórum)

Az első szerelmedre te hogy gondolsz?

Az első szerelem sztem, mindenki számára nagy élmény!

de nem magyarázkodok, mert nincs miért?

Sajnálom, hogy így jött le, pedig a múlt le van zárva, de persze ahogy írtam e cikket eszembe jutott pár szép pillanat a múltból.

Sokan úgy vannak vele, ha valaminek vége, akkor soha nem kell gondolni a másikra, én nem így vagyok ezzel ő az életem egy szakaszában igen meghatározó volt számomra, akitől sok jót kaptam.

A jelenlegi életemben lévő kapcsolatom sokkal jobb, érzem, hogy szeret a párom én is őt, már 6 éve élünk együtt, így remélem, hogy ezzel kicsit alátámasztottam, hogy bizony én ezen régen túl vagyok.

Igaz sokat kínlódtam...de örülök, hogy feldogoztam, aztán rájöttem, hogy így volt ez a legjobb, ő is boldog én is...

Neki is már régóta komoly kapcsolata van...nem láttam kb 9 éve...

Sokat tanultam, amikor a sebeimet nyalogattam anno:)))

Sziasztok!

Most láttam, hogy megjelent ez a kis cikkem, már rég megírtam csak cikinek éreztem ennyire ki írni a múltamat, de végül elküldtem.

Nagyon örömmel írtam, hátha olvassák olyanok, akik esetleg erőt merítenek ebből.

Hisz tudjuk az első nagy csalódás nem jó, de utólag rájön az ember, hogy szép volt jó volt...még ha rövid is volt...egy életre szóló önbizalmat kaptam ettől a kapcsolattól, így mégis csak megérte:))

[link]

"Hogy ha nem mondhatom senkinek, most tudja meg a világ.."

ma ezt hallgattam a kocsiba és eszembe jutott hasonlít a fórumcímedhez a szám..

Te jó ég... Olvasom a kommenteket... Kedves cikkíró, nagyon nagy türelmed kell, hogy legyen, hogy felvállaltad megírni ezt a történetet! Kívülről mindenki olyan okos tud lenni :) Hát, nem vagyunk egyformák :) Én például úgy értelmeztem a története, hogy van olyan ember is a vilában, aki így él meg egy szerelmet. De evvel mi is a gond? Nem születünk tökéletesen kidolgozott problémamegoldó stratégiákkal :)

Kívánom, hogy megtaláld a boldogságod ;)

Ereszd el ezt az emléket, érzést, vágyálmot. Ami régen volt (sajnos) nem hozható vissza.

Hidd el könnyebb lesz, ha lezárod magadban a múltat.

Sok érzés csak abban adott pillanatban tökéletes. Később hiába akarjuk átplántálni egy másik helyzetbe.... nem az igazi. És ilyenkor csalódunk! Pedig nem kéne!!

Fel kell ismerni, hogy az ott és akkor volt tökéletes és hálásnak kell lenni a sorsnak, hogy az, ott és akkor megadatott.

És ennyi!

5 éve másik párkapcsolatban élsz. Keresd meg abban a csodát!

az elengedéshez le kell zárni a dolgokat...

ez sajnos így van.. ha nincs valami rendesen kimondva, megbeszélve, hogy vége, és miért, akkor szinte lehetetlen rendesen elengedni... persze kisebb érzelmek esetén ez nem olyan gáz, és lehet következő kapcsolatba belemenni, de olyankor is mindig marad az ember lelkén valami nyoma...

évek múltán már röhejes dolog valakit ilyesmivel zaklatni, hiszen a Te fejedben kell rendet rakni, amihez neki már semmi köze... de erre is van mód, pszichológus, családállítás stb...

sajnállak emiatt ez egész miatt... de számomra nagyon fura, hogy hogyan tudott azóta egyáltalán bármilyen "komoly" vagy hosszabb távú kapcsolatod kialakulni? nekem az a fura, hogy nekem ha lezáratlan szerelmem van, akkor semmi új nem jön, amíg nem sikerül lezárnom... mert ami jön, amiben nem tudnak az érzelmek elmélyülni... anélkül tuti nem tart túl sokáig.. ha meg el tudnak, akkor az segít a régi lezárásában, és az ember elengedi...

En felkeresnem, mar csak a bizonytalansag miatt is. Igy folyton O jar a fejedben, nem? Igy hgy lehetsz masik emberrel boldog?

Gondolsz ra mindennap?

Én sem értem miért nem kérdezted meg, hogy mi volt az ok. Én biztos addig nem engedtem volna el amíg nem válaszol. Írod, hogy volt oka annak, hogy megismertétek egymást. De önbizalmat kaptál tőle, de azt, hogy valakit szeress és úgy gondold Ő a nagy Ő, azt elvette tőled. A "Mi lett volna, ha" a legrosszabb. Ne töprengj azon, hogy mi történt volna, milyen lehetett volna....

Talán azért nem volt köztetek testi kapcsolat, hogy ne hagyjon el, ha "azt" már elérte nálad? Bár 2 év alatt (ha jól emlékszem ennyi volt), ha ez rendes szerelmi kapcsolat volt, és nem csak egy baráti kapcsolat a részéről (ami kényelmes volt, mert kapott törődést, de nem kellett elköteleződnie) akkor számomra sem érthető, hogy ha már családot terveztetek akkor miért nem történt meg? Nem kezdeményezett? Két év alatt nem kérdezte meg, hogy Téged mi tart vissza? Ne haragudj, de jó volt olvasni az elején, de aztán egyre elgondolkodtatóbb volt. 14 év az életedből és azóta sem tudtad elfelejteni, sem új életet kezdeni. Mert "Ő" fontos még Neked és a jelenlegi párod mellett sem tud eltörpülni az emléke.... :(

????

A mai napig nem tudod, miért szakított veled? Ugyan már. Ilyen a világon nincs. Ő azt mondja, vége, te meg meg se kérdezed, miért? Vagy megkérdezed, de őtökéletessége arra se méltat, hogy megindokolja? Vagy megindokolta, csak nem mered leírni...?

Szép dolog a szerelem, szép dolog az álmodozás.

5 éve boldog kapcsolat - a párodnak is azzal szoktál bókolni, hogy bár nem ő a "nagyő", azért elég jó vele...?

Nem akarlak lelombozni, de annak mindig oka van, ha ennyi ido alatt meg mindig nem sikerult testileg is egymasei lennetek. Nekem ez inkabb ugy tunik, hogy leirsz egy baratsagot, akibe te ennyi ideje szerelmes vagy/voltal, viszonzasul csak baratsag volt.

Az onbecsulesedet is ez a baratsag adta vissza, szoval jo is van benne, vagy csak sajat magad nottel fel egy kicsit:)

Tényleg!

Ezt én sem értem.

Örülök,h nem én vagyok az egyetlen,akinek nem az jutott eszébe,h milyen szép történet!

Szerintem beteg dolog egy plátói szerelmet a valóság elé helyezni! Állítom ezt úgy,h nekem is volt ilyesmiben részem,de az az első pillanattól az utolsóig 2 hét alatt lecsengett,és bizony elásnám magam,ha a "boldog kapcsolatomban" egy másik fickóról ábrándoznék!

Amúgy a költözésnél miért nem tepert le,ha csak te kellettél neki? Ott már nem volt se anyu,se kisöcsi! Nekem ez úgy jön le,h ő élvezte,ahogy istenítetted,de nem akart töled mást. Aztán,ahogy jött egy jó csaj,akitől érzelmi szinten is megkapta,amire vágyott,tovább állt.

"35 éves vagyok, 5 éve boldog kapcsolatban élek."

Végig olvastam.Ilyen megkötözöttséggel, rögeszmével, nem hogy boldog nem vagy, de nem is tudsz boldog lenni, sem mást boldoggá tenni.

Szerintem megint magadat csapod be, sőt tovább megyek, szerintem a történeted kitaláció.De én javaslök számodra egy orvost.

Egyszer még beteljesül és nagyon boldogok lesztek!

Én valahogy ezt érzem! Így legyen!