Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek (beszélgetős fórum)

Azért azt ne felejtsük el, hogy kemény drogokhoz soha nem nyúltam. A diszkó drogokról úgy gondolom könnyebb leszokni.

Hála régen volt, bár mai napig rajtam a nyomai (depresszió,pánik hízás, allergia, és az átkozott kalcium, magnézium hiány)

Sokan csodálkoznak, hogy nem szégyenlem.

Nem, sokat tanultam abból az időszakból is.

Sajnos az igaz, hogy sok csúnya dolgot tettem és tettek velem azokban az időkben.

Sokat nem beszéltem még senkinek erről, bár egy jó barát (psziho) szerint kéne. A héten egy mozzanatot elmondtam valakinek és jobban lettem tőle.

Azt hiszem egyszer kibeszélem magamból azt a 3-4 évet-5 évet!

Ha kirakják a második részt, leírom mi változott és mi nem mostanság!

Szia gigi! Én Ennek 1/3án át estem bár sok mindenben különbözik ez az 1/3 is.

A lényeg akaratlanul is átérzem a töréneted súlyát!

Arra rendkívül büszke lehetsz hogy igen is leszoktál

És akkor sem nyúltál hozzá mikor megint gondok adódtak. Megtanultad Hogyan nézz szembe velük. Bár manapság ez elcsépelt közhelynek hangozhat. Attól még igaz és érvényes rád.

Köszönöm mindenkinek!

Jó pár hete(hónapja) írtam ezt a cikket. El is felejtettem, hogy ilyen bátor voltam!

A folytatás 30-án lesz, nézzétek.

Viszont előre csak annyit.

Azóta jobban vagyok. Bár a rémálmaimtól (s kilóimtól) még nem szabadultam.....

A folytatás után én is folytatom....

Várom én is a történet folytatását!

Tényleg iszonyúan nagy teherrel/terhekkel élsz, biztosan nem egyszerű, de előtted az élet!!! Könnyű távolról, kívülről, ismeretlenül okoskodnom, de kívánom, hogy rendbe jöjjön az életed, legyen igaz társad, és boldog légy!!!

Életke!Én nem tudok erre mit írni,komolyan.Sajnálom és bízok benne lesz elég erőd a boldogságodért kiállni és abban,hogy akinek szülsz az is kiáll majd értetek.Bízok benne a folytatás jobb lesz és nem rosszabb.

Mondjuk mivel bele menekültél valakibe és valamibe a leírtakból következtettem ki,nem sok esélyt látok a jóra,hacsak nem a fiatalember szeret téged annyira.Hagyni ne hagyd magad,meghalni se akarj,mert nemsokára megkapod azt a szeretetet valakitől amit eddig nem adott meg neked senki,miatta pedig érdemes lesz élned és küzdeni mindenki ellen.Nehéz csata lesz,de lehetsz te még boldog és csata győztese,ha akarod!Akard!

Húúúú, hát nem semmi a kezdeteknek.....:(

Én is várom a történeted folytatását, kedves embernek tűnsz. :))))))))))))))))))

Csatlakozom az előttem szólókhoz...

Várom a folytatást,csak öntsd ki a szíved,hisz ekkora teherrel élni nagyon nehéz lehet...

Kitartást:)

Gondolom a kisfiad van a képen,nagyon helyes kis srác :) Személy szerint én ismerek olyan autista gyerekeket akik nagyon édesek,és ügyesek,az egyik versenyszerűen úszik és díjakat nyer :)

Én is sejtem..

Nem lehet, lehetett egyszerű neked, de sok erőt és kitartást kívánok neked!

Hát, nem is tudom mit írjak. Sajnálom, hogy így alakult.

Ránéztem az adatlapodra, és sejtem a folytatást...

Sok erőt kívánok neked a jövőben.