Nagyszülők fóruma (beszélgetős fórum)

Azt nem írtad le, hogy a kisfiad hogy érezte magát a nagyszülőkkel, mit mesélt a "nyaralásról" ?

Amikor hazahozták a gyereket, mit mondtak a nagyszülők, hogy viselkedett a kisunoka ?

Amikor meglátott a kisfiad, mit mondott, hogy viselkedett ?

Sajnos velük nem lehet leülni és megbeszélni, ha valami nem a nagymam elképzelései szerint történik, vagy ellentmond neki valami, akkor olyan idegrohamot kap, rázza az ideg és üvölt mint akit nyúznak. Ezt eljátszotta a gyámhivatalban is nemrégen. Annyira nagynak tartja magát a diplomájától, hogy azt mondta már a legelején, hogy ő sosem fog lelereszkedni a mi szintünkre! Mi már akkor kértük, hogy üljünk le megbeszélni a dolgokat amikor még a férjem élt, ettől elzárkóztak! A fiukat is kitagadták mert nem diplomás nőt vett el. Az anyja kijelentette, hogy 1 forinttal sem támogat minket, nem fog lemondani azért az éttermi ebédelésről ,hogy minket támogasson!

Én hiába próbáltam már többször békülni velük, sosem sikerült, mindig találtak valamit ami miatt ez megszakadt. Most, hogy elvitték a gyereket így már szándékosan veszélyeztették! Itt olyan körülmények vannak, hogy a pszichológus azt mondta hogy káros hatással vannak a gyerekre, és ha ez tovább folytatódik csak rosszabb lesz a helyzet! Hogy így alakultak a dolgok nem a mi hibánk!! De részletesen leírni az elmúlt 5 évet hosszú lenne!!!

Nagyon sajnállak Benneteket! Ez a kapcsolat elveszett mindenki számára szerintem.A diplomákra pedig azt mondom, hogy azokkal nem adnak toleranciát, emberszeretet, megértést. Az unokájukbam pedig az elvesztett fiukat látják! és sajnos nem úgy közelítenek Hozzád és az unokájukhoz, ahogy egy ilyen helyzetben talán én tennék/ megvárnám, amig lecsillapodsz, és messziről próbálnék segíteni, talán azt elfogadnád/

A kisfiad pedig nem tehet semmiről, próbáld meg neki megmagyarázni- higgadtan- ,hogy neked nincs annyi pénzed, nem tudsz megvenni mindent.

Kedves "hlivi" !

Elolvastam a hozzászólásaidat és a "nyaralás nagyszülőkkel" című fórumodat.

Nagyon sajnálom, hogy így alakultak a dolgaid.

Azért mindenesetre el kell gondolkodni azon, hogy ez a helyzet hogyan alakult ki.

Végigolvasva az egészet, én azt szűrtem le, hogy Te elképesztően gyűlölöd az apai nagyszülőket.

Miért ? Mik voltak az előzmények ?

Ezeket magadban és velük kell tisztázni.

Valószínüleg ez nem tartozik a nyilvánosságra.

Én nem védem a nagyszülőket, mert nem ismerem őket.

Viszont ők nem tudják elmondani itt a saját verziójukat, hogy hogyan történt minden.

Az az óriási nagy baj, hogy a nagyszülők és közted lévő konfliktus a kisgyermekeden csapódik le.

Ő a legnagyobb vesztes!

Itt már régen nem a gyerekről van szó, hanam arról, hogy Te nem tudod elviselni a nagyszülőket.

Neked most csak a gyermeked érdekeit kell figyelembe venned és félretenned a gyűlölködést !

A nagyszülőknek a fiúk (a gyermeked édesapjának) halála után csak a kisunoka maradt.

Ők minden gáncsoskodás ellenére szeretik a kisunokájukat és szeretnének mindent megadni neki.

Ez nagyon szép tőlük.

Lehet, hogy nekik mások a gyereknevelési elveik.

Ezért kellene leülnötök és higgadtan, nyugodtan mindent megbeszélnetek.

Nem kell, hogy szeressed a nagyszülőket, de a kisfiad ne szakitsd el tőlük, mert szükségük van egymásra.

Nálunk voltak az unokák megint 4-5 napot,a lányom kért meg rá.Most váltott munkahelyet,és nehéz volt neki a kezdés.Szüksége volt egy kis nyugira,a vejem meg a házukat épiti.

Nagyon örültünk mindannyian,a gyerekek pedig élvezték a mami kényeztetését,de muszály egy kicsit szigorunak is lenni,a szabályokat be kell tartani nekik is.

Nem értek eggyet azzal, hogy a nagyinál minent szabad ,nem akarhatja a nagyszülő azt hogy a szülőknek otthon ne fogadjanak szó a gyerkőcök.

Ma meglátogattuk a kisunokánkat, Diácskát.

Szuper egy kiscsaj, örökmozgó.

Sokat fejlődött azóta, mióta utoljára láttam.

Most már csibészkedik is, nagyon kell rá figyelni.

Jót játszottunk, jól éreztük magunkat.

Csak az idő mindig kevés, jó lett volna még maradni,de neki ebéd után le kellett feküdnie, nekünk meg elintézni valónk volt.

Szép volt ez a mai nap.

Ez nem volt egy barátságos dolog ! Semmi esetre sem lehet elszakítani a gyereket a szülőtől ! Mit érezhet ez a nagymama amikor a kicsi az anyukája után sírdogál ?

Hagyni kell élni a gyerekeinket , ŐK külön család , ezt mindenkor tiszteletben kell taratni !

Minden estre,én nagyon sajnállak.

Én is nagymama vagyok,van két unokám.Gitta most lesz öt hónapos,Tibike most volt elsős és nagyon szeretjük egymást.Nagyon radaszkodik hozzám a kisgyerek.Tőlem is sokszor tiltani akarja a lányom,mert talán hozzám jobban vonzódik.De minél jobban tiltja,Tibike annál jobban ragaszkodik hozzám.Elvinni az anyja nélkül sehová sem vinném,de én sem szerettem volna,ha elviszik a tudtom nélkül a gyermekeimet a nagyszülei.

Szerintem üljetek le egy öszinte beszélgetésre és beszéljétek meg.Lehet,hogy most Te egy kicsit féltékeny vagy?De kérlek ,ha lehetséges a gyereket vedd figyelembe.Ha szereti a nagyszülőket,beszéld meg velük,hogy elvihetik,de csak oda,ahová megbeszéltétek.

Hááát, nem a legszerencsésebb dolog ezt így megoldani.... De nem lehet leülni, megbeszélni a dolgokat? A másik nagyszülők is mindig a nagyszülei maradnak a gyereknek. Most az más, hogy eddig nem törődtek vele, de minden helyrehozható. Megfelelő hozzáállás - nem rablás -kérdése, szerintem.

Ha ezek a nagyszülők is tényleg - és miért ne? - szeretik az unokájukat, akármekkora a távolság, ha a gyerek nem érzi jól magát, biztosan hazaviszik. Nem céljuk - gondolom - a gyerek elriasztása.

A kérdés elejére válaszolva: én ilyen módon nem lennék képes alvinni az unokákat.

Szép estét kedves nagyszülők!! Kérdezni sszeretnék tőletek egy nagyon fontos dolgot!

Ki lenne képes arra, hogy a 4 éves unokáját az anyja tudta nélkül elvigye többszáz km-re "nagyszülői kapcsolattartás" címén 1 hétre úgy, hogy az anyja úgy tudja, hogy náluk vannak otthon 3 percnyire az otthonától. Ja és hozzátartozik az is, hogy a kicsi sosem aludt még velük és nélkülem sem!! Ti mit gondoltok erről?? Szeretik ők az unokájukat?? Apukája nincs, meghalt a születése előtt balesetben, a nagyanyjék 1 éves koráig a gyerek felé sem jöttek. Ilyenek "karmai" között van a fiam most.Bár a gyerek szereti őket, de nemtudom meddig bírja a megszokott családja és otthona nélkül? Hogy fogja hazahozni olyan nagy távolságból? Ti mit tennétek?? Nagyon fontos lenne!!! Köszönöm!! Egy gyermekéért nagyon aggódó anyuka

Tegnap, amikor megjöttünk a horgászásból, jött a menyem a kicsikkel a pancsolóért, mert mennek az ő szüleihez a hétre.

Meglátták a kicsik a halat, teljesen odavoltak. Megsimogatták, ezer kérdést tettek fel. Édesek voltak. A Bence csak úgy magaelé dünnyögött: - Csak tudnám, hogyan fogták "ezt" ki?

Mindenesetre megígértem nekik, hogy majd csinálunk egy közös családi horgászást és akkor majd látni fogják. Már alig várom.

Nagyon jó napom volt tegnap, délután itt volt a "kiscsalád", a legkisebb leadta a múlt héten Balatonon történteket, meg kell "zabálni". Elmondta, hogy úszott a "kajuszóval", meg mit ettek, ittak, kirándultak, voltak a veszprémi állatkertben - az is élmény volt, nem is kicsi.

A nagyobbik meg a maga csendes módján csak pár szót szólt közbe, hogy gördülékenyebb legyen a pici beszámolója.

Köszönöm a gratulációt! Nem pánikolok élvezem, hogy több időt tölthetek az unokáimmal és az idős szüleimmel.Közben szervezem a közös kirándulásokat, pihenéseket a párommal.

A közös gyerekkori élményeiket a mai napig emlegetik a lányaink, és ez olyan jó érzés.

Utólag is szívből gratulálok. (Ne pánikoljál, szorosan itt vagyunk a nyomodban:)) korilag...)

Az unokákkal a fiamék elmentek életük első közös nyaralására, Harkányban. Kíváncsi vagyok, milyen élményekkel jönnek haza. (Mármint a kicsik:D) Arra még emlékszem, ekkora gyerekkel milyen nyaralni. De a közös élmények sokat számítanak az életben.

Incinek:

Évek rohanók

évek rohanók

napok suhanók

eltűnnek és nem maradnak

tégy el emléket magadnak

néha állj meg egy pillanatra

gondolj a szép tegnapokra

ünnep legyen a szívedben

mártózz meg a szeretetben

ráadásnak ide állok

és őszintén gratulálok

sok szeretettel köszöntelek!

Nekem is van Lászlóm /a fiam/, sőt Leventém /unokám/ és Péterem /unokaöcsém/ is!

Isten éltesse valamennyi Lászlót, Leventét, Pétert!

Köszönöm a jókivánságokat.

27.-én László nap volt, de ők másnap jöttek köszönteni.