Mostoha? (beszélgetős fórum)

... hja, miután anyuka azt se tudja, hogy találkoztak.... Ne viccelj már, ez férfiúi hülyeség .. már bocs, fogalmuk nincs hogy működik az élet... Azt hiszi, hogy holnap összepakolja a leány cuccát, aztán átszállítja... és kész a költözés?

Nyugodtan kedves mosollyal mond erre, hogy ehhez talán anyukának is lenne egy-két szava... és tántalán mikor szándékozik jelezni felé, hogy a Leány megkereste őt... mert ugye a gyereknevelés nem arról szól, hogyan tanítsuk hazugságban élni gyermekeinket. :)

... a gyerekek apukával és a nagyleánnyal szokjanak össze... ne Veled. :) Amúgy meg ha ott is van a gyerekeknél, a szabályokat Te alakítod... legyél erős és határozott, ha ő úgy viselkedik, mintha családtag lenne, akkor Te is kezeld úgy, mint ha gyerek lenne!

Anyukával pedig okvetlenül felvenni a kapcsolatot! Bármennyire is nagy lánynak tűnik ám, 18 év alatt nem úgy van, hogy összevissza költözünk... gyámhivatal... anyukának ki kell engedni a családból papíron, nektek pedig be kell fogadni papíron, ezt megkapjátok határozatban... ugyanis a felelősség is ruházódik akkor...

Egyszerűen, ha Te vagy otthon, jelöld ki a szabályokat, határozottan....

Nem akarlak még jobban elkeseríteni, de ha még csak 4-5 évet:((

Ma nem vakarod le 26 éve kora alatt:((

Barátnőm férjét hívta a lánya bőgve, az ő verziója: az anyja agyba-főbe veri, nem ad enni.

A pasi már rohant volna érte, de a barátnőm azt mondta, hallgassuk meg a másik felet is.

Pasi felhívta a volt asszonyát, elment hozzá este a lakására. Az agyba-főbe verés annyi volt, hogy a 15 éves lányt elengedte este 11-ig barátnőkkel, és a lány hajnali 3-kor jött haza, a mobilja le volt némítva. Anyuka, amikor hajnalban belépett a lány, leb@szott egyet neki, ennyi volt. (én is megtettem volna).

A "nem ad enni" kategória pedig az volt, hogy nem ad pénzt Meki kajára napi szinten. De a hűtő tele volt anyuka által főzött házias ételek maradékaival (amihez a lány hozzá sem nyúlt, mert neki Meki kellett volna).

Szóval, nem árt tisztázni a dolgokat az anyával itt sem.

Ne igazodj... de ahhoz ragaszkodj, hogy a leány édesanyjával a dolgokat a férjed megbeszélje, egyébként támogatjátok a leány - feltételezem - hazugságait is. Ő hogyan mint látja a dolgokat. Az teljesen természetes ebben a korban, hogy a gyerek hátatfordít(ana) annak, ahol addig nevelkedett, mert ő jobb, több, okosabb... stb. De ne asszisztáljatok hozzá, és főleg ne légy nyuszi. Ez a Te családod (is), tehát mondd meg, hogy kedveled, szívesen látod, de mivel a férjed nincs itthon általában, és gondolóóóóóód, hogy az édesapjával szeretne találkozni, így korlátozza a látogatásait arra az időre, hiszen neked dolgoznod, családot vinned kell. Ha pedig a férjed itthon van, nyugodtan iktass be néhány olyan programot, ahol együtt lehettek mindannyian!

De anyukával beszéljetek! ... ha tiszta víz kerül a pohárba, akkor rendeződni fognak talán a viszonyok is... gondolom... remélem Neked. :)

A nevén van az ővé tuti, mert nagy a hasonlóság is köztük. Egy közösségi oldalon talált rá a férjem.... És az a legszebb, hogy Ő 2 hetet kint dolgozik, 4-5 napot van itthon utánna. Aztán újra ez a körforgás... És akkor az én nyakamban maradna a nagylány is. Külön felhívta a figyelmemet, hogy ha Ő itt van, akkor szervezzek programokat vigyük el magunkkal mindenhova.De én szeretnék a gyerekeinkkel közös programot ahogy idáig is. Nagyon nehéz és nem látom a kiutat belőle...

Ebből a férjem soha nem fog kigyógyulni, legalábbis most úgy látom.. Nem szeretném úgy leélni az elkövetkezendő 4-5 évet még, hogy egy " idegen " állandóan a nyakunkon lógjon. Aki nem járt ebben acipőben az el sem tudja képzelni ezeket az érzéseket . Ami elmúlt, elmúlt nem tudja visszahozni úgysem... Nekem meg ha eljön a nagylányom akkor immel-ámmal beszél hozzá . Akkor én miért igazodjak ?

Nem tudom mondhatom-e, de : szerencsére, nem voltam, és remélhetőleg nem leszek soha ilyen helyzetbe...

Nem reagálnék túl jól rá, ha látnám széthullani a családomat...

Sajnálom a kis-nagylányt, de az apja nem nem fair a saját családjával szemben:(

A lelkiismeret furdalása miatt most akar bepótolni mindent, amit 16 évig (gondolom, önhibáján kivül) bár, ki tudja??! elmulasztott...

Ez rendben, de közbe ne feledkezzen meg a saját családjáról sem!!!4

Ott is vannak gyerekei, akiknek most van rá szükségük, és ahogy olvasom, elég rendesen hanyagolja őket mostanában:(

Ne őket "büntesse" a saját hibája miatt.

... így van, ott a kulcsszó... az anya hibás... az apa is... a gyerek csak szédeleg és keresi a helyét. :)... persze mindenhol vannak szélsőségek, mind szülőben, mind ifjú emberben, ebben teljesen igazad van.

Nekem van "mostoha"-leányom, voltak zördülések, de egyenesek voltunk egymással mindig, és felnőttként mondta nekem "mindig, minden pillanatban éreztem, hogy szeretsz"... és ma is... napi kapcsolatban vagyunk, az apjától 13 éve elváltam, de a gyereket nem szórhatja az ember összevissza, tehát az enyém is maradt... :)

Én csak beleképzeltem magam a fórum inditó helyébe, és így gondolkoztam hangosan...

Van némi igazad: de én már találkoztam a rosszabbik fajtából ilyen kamaszokkal:(

Igenis tudják, mit akarnak.

Valahol sajnálom őket, hogy nem volt meg a szerető otthoni légkör, a teljes család, de...

Attól még nem kell fenekestől felforgatniuk szándékosan egy jól működő család életét. Még akkor se, ha az apja annak a bizonyos családnak a része.

Kérdem én, miért nem találkoztak előbb? Kinek állt érdekében, hogy egyszer csak elmondja a lányának, hogy ki az apja??!

Miért csak most vette fel vele a kapcsolatot??!!

Az anyja is hibás, hogy csak most avatta be a lányát...

Nekem se lenne ínyemre egy ilyen hirtelen előbukkant gyermek...

Ennek ellenére nem érezném magam önzőnek, ha a félteném a saját családomat, egy "betolakodótól"-aki a jelek szerint, csak élősködni akar frissen "előkerült" apján, és szétdúlni a családját...

Nem féltem a mai tinédzsereket: nagyon is céltudatosak tudnak lenni, sőt!!!!!!!!!!!!!

jelenleg egy két szobáslakásban lakunk 4-en,építkezünk de agazdasági válság miatt most az is stagnál...Igy értem a helyszűkét, hogy per pillanat

a jelenlegi helyzetben nincs helye.

Húh, nem könnyű helyzet.

Nagyon könnyen mondanak itt egyesek véleményt, és itélik el a fórum inditót:(

Pedig nem túl jó a helyzete...

Első körben azt javasolnám: mindenki aki "leszólta" csupán képzelje magát az Ő helyzetébe, csak fél napra!!!!!!

Nem gondolom, hogy közülünk bárki is cserélne most vele, de őszintén!!!

Az elvált szülőknél is van ilyen gond, ha tini a gyermek.... ha anyucival összebalhézik apához akar költözni, ha apával áll a bál, akkor anyához. Ezt a felnőtteknek kell lemeccselni, nincs költözés... meg kell tanulni a kialakult helyzeteket otthon kezelni az ifjú hölgynek is. Biztosítsd benn, hogy szívesen fogadjátok bármikor egy ebédre, elhívjátok, ha kirándulni mentek.... de a család a család, és neked se esne túl jól, ha a gyermeked egyszer csak lelépne, mert nem tetszik, hogyan nézel rá, és a mamához költözni.

Az, hogy a férjednek most csak a Leány számít, valahol érthető... lelkiismeret furdalást érez talán a kialakult helyzetért... el fog múlni, ha Te is úgy állsz a leányhoz, akkor nem érzi majd a férjed, hogy tőled is meg kell védeni.

Beszélgess a Leánnyal Te is sokat (lehet, hogy meg is kedveled), de azt tudatosítsd benn, hogy költözésről szó nincs, és nem azért, mert nem férne el, mert idegen, hanem a családon belüli konfrontációkat kezelni kell, és mivel Te is anya vagy, tudod, mit jelentene, ha elköltözne bármelyik gyermeked, tekintettel a másik anyára, soha nem fogod hagyni, hogy hozzátok költözzön... persze, mint Vendéget bármikor szívesen fogadod. :)