Milyen ember egy művész? Az írok is művészek? Az is művész, akit nem hajt állandóan az alkotás vágya, aki néha lusta alkotni? (beszélgetés)

S talán azért nem érnek a régiek nyomába lépni az újak.

nem mernek, csak annyi csapongó gondolatom van, hogy nem mindig azt írom le, amit tervezek

Pece, hogy nem... mer' a legnagyobb művészlélek én vagyok... és aki a legmesszebb van a MŰVÉSZ titulustól, az is én vagyok! :DDDDDD

Szóval a Művészethez nem elég, sőt nagyon kevés, ha valaki művészlélek, a tehetség is kevés, óriási elhivatottság és minden ami ezzel jár kell hozzá.

Van, csak nem tud az lenni :-)))

Egy valódi művész tele van exhibicionizmussal, mert ha nem akarná magát megmutatni, de 1000 fokon, akkor nem tudna igazi művész lenni ;-)

... nem a sztárocskákról beszélgetünk... gondolom. :)

A művésznek már VAN MIRE SZERÉNYNEK LENNIE. :)

Van egy-két emberke, akit sztárolnak; aki mutogatja magát a médiában ha kell, ha nem, csak meg tudja ülni azt a bizonyos lovat;

a többieknek pedig nem kell a púder.

Mert nem mindegy, hogy a temetőben orgonál vagy pedig a római Szent Péter bazilikában vezényel.

Milyen ember egy művész? Egyrészről olyan, mint bárki más, másrészről teljesen más.

Egyet ne felejts el: a munkája egy művésznek a hivatása, de ettől még korántsem olyan "furcsa madár", mint képzelik.

"Viszont vannak dolgok, amiket nem beszélhetnek meg mindenkivel."

Mindenkinek vannak olyan dolgai, amit nem beszélnek meg mindenkivel. Ez nem olyan különbség.

A festő érzéseket-érzelmeket fest... ha csupán a lényét festené, akkor nem kellene túl sok kép. :))

Nem zárkózottabbak... nem ismerem az összeset, de sokat ismerek... egyáltalán nem zárkózottak. Nem mondom, hogy ész nélkül barátkoznak, de barátkoznak.

Egy szobrászművésznővel voltam úgy, hogy egyedül vele magázódtam... elég sokáig. Ő ugye nem tegezett le, én meg így nem tegezhettem, mivel én voltam a fiatalabb, "kisebb"... minden. Aztán beszélgettünk... egyre többet... és egyszer csak mondta, hogy tegeződjünk, és az ő barátságát tudtam utána a legtöbbre tartani, mert azt igazán ki kellett érdemelnem, és méltónak bizonyultam rá. :)

Szeretem a szép festményeket és a régi alkotóit nagyra becsülöm mindig találtak témát, ami képen örökítettek meg rengeteg jó színösszeállítással.

Olyannak tűnik számomra, mintha a cselekmény helyszínén lennék annyira élethűen van ábrázolva.

A maiak azok sokszor nem lépnek az elődök nyomába, mivel semmi ötlettel nem rendelkeznek. Üdv.Ágnes

Viszont vannak dolgok, amiket nem beszélhetnek meg mindenkivel. Egy festő részben lefesti egy lényét a rajzában. Talán nem azért van erre szüksége, mert nem tudja elmondani: Ha el tudná mondani, képes lenne megosztani másokkal, nem festené le az érzéseit. Vagy igen? Pont ezért talán zárkózottabb személyiségű emberek is... Vagy miután megoldottál egy problémát, beszéltél egy lelkedben folyó harcról, és megnyugodtál, le lehetne festeni az a harcot? Szerintem nem.

Most a hétköznapi, fizikai dolgokat kicsit hanyagoljuk, mint pl. az evés. Lelki értelembe kérdeztem.

A művészlélek - aki vagy még nem művész vagy soha nem lesz az - simán csak örömet okoz neki, hogy létrehoz, hogy alkot... bármit zenét, szobrot, verset... távol állnak tőle a napi gonoszságok, intrikák, mert az ő lelkét más dolgok töltik ki. Megy az utcán és nem azt nézi, hogy a szomszéd Julisnak nagy a feneke, vagy Gazsi bácsi nem a nejét nyalja az utcán.... hanem menet közben is alkot... nézi és meglátja a szépet, és rakja össze a fejében... alkotássá... műalkotássá...sokat nevet, kicsit naív... mindennel kapcsolatban van ötlete, gondolata...

A művésznek már papírja is van róla, hogy ő művész. :)

Mind a kettőről. A kettő közötti különbséget is szeretném letisztázni magamba.

nagypanka: Ha teszem azt egy íróra, csak néha jön rá, hogy neki írnia kell, de akkor majd megbolondulna, annyira szüksége van egy eszközre, amivel papírra vetheti gondolatait, máskor viszont néha hetekig nem jut eszébe írnia. Az ilyen emberről akkor most mi mondható el?

Gondold el, milyen lelke lehet annak az embernek, aki elvezényeli Verdi Requiemjét, vagy Liszt Ferenc összes orgonaművét lejátssza fejből?

Milyen lehet az a trombitaművész, aki játszott együtt Maurice Andréval?

Milyen lehet az az orgonaművész, aki jelenleg a Szent István Bazilika vagy a kalocsai Székesegyház orgonistája?

Nem mindennapi egyéniségek; ők nem 100 fokon égnek, hanem 200-on... Van, aki le tudja tenni a munkáját... Van, aki napi 10-16-18 órát gyakorol.

De ugyanúgy szeret papucsban-pizsamában lenni és libazsíros kenyeret enni lilahagymával.

Szerintem igaz, egy művész érezheti azt, hogy mindig szeretné megmutatni magát, ez egy fajta jó irányú magamutogatás, abszolut pozitiv értelemben. Ki kell adni magából...:) No ez most furcsán hangzik...

Mindig hajtja, hogy megcsinálja, hogy alkothasson, és a kész örömöt él meg, aztán minden kezdődik elöről...:D

Nos, szerintem nem teljes mértékben lehet általánosítani, de talán most az egyszerűség kedvéért vegyük az összes művészt egy kalap alá.

Nagyon sokan abban a tévhitben élnek, hogy egy igazi művész magába forduló, nem kommunikál túlzottan a külvilággal stb. Gondolom erről a teóriáról már te is hallottál. Ez mennyire igaz a te ismerőseidre?