Miért hazudnak az emberek? (beszélgetés)
Még mindig nem értek ezzel egyet.
Mondok egy példát. Egy barátnőm anno sokat írt, művészlélek...szeretett volna lenni. Tudta, hogy kritikus vagyok. Ennek ellenére azt mondtam neki, hogy tetszenek a dolgai, sőt hogy még jók is, pedig közepesek voltak, sőt...
De amíg ez neki nem fájt és nekem se, kényelmesebb volt így. Nem tört le az önbizalma, de idővel rájött, hogy nem ezt akarja csinálni.
A kegyes hazugság is csak hazugság.
Még ha nem is hiszel valakiben, úgy kell tenni mint ha...
És az elhallgatás= hazugság, becsapás, félrevezetés.
Csatlakozom, az igaz barátok megmerik mondani az igazat egymásnak...és ettők barátság a barátság.
...és a kapcsolatok is az őszinteségre épülnek, ha nem akkor ott már baj van. Én már csak tudom :)
Szerintem más elhallgatni valamit, meg sem szólalni, hogy pl.de csufi az a gyerek...vagy jaj de rondán lóg a hasa anból a szűk naciból, esetleg rémes színe van a hajának,mint kegyesen hazudni, hogy de jól áll neki az a naci..gondolatban elszörnyedünk.
Én inkább az őszinteség mellett állok ki. Nem állítom, hogy sosem hazudtam, de arra nem vagyok büszke, még ekkor sem ha /szerintem jelentéktelen volt/
azt maximumom tapintatnak hívják.
:)
Jaja!
Akadnak fokozatok ebben a témában!!!
Pfft...de kis kedvesek és ártatlanok vagytok. Én bizony hazudok. Mert van, amit meg kell védenem, legyen ez magánszféra, vagy a mások érdeke. Nem fogom azt modnani a barátnőmnek, hogy kövér, hogy hülye, hogy hagyja abba, hogy ronda a gyereke. Csak akkor mondom meg neki a frankót, ha neki is érdeke.
És ha van valami nagyobb érték...én bizony megengedem a hazugságot, hogy megvédjem.
???????????
Sok ok létezhet.....de egyik sem jó!
Mert kényelmes és egyszerűvé teszi az életet.
És mert nem akarnak mást megbántani.
Tehát magukért, meg másokért.