Miért fontos, hogy foglalkozzunk a babánkkal, nem egyszerűbb csak hagyni? (beszélgetős fórum)
Mert egy megrekedt érzelmi szintet tükröz, a babák orális szakaszát,ami kb. 18-19 hónapos korukig tart.
Ha szakember vagy, nyilván érted, hogy miről beszélek.
Már bocs, de tényleg ennyire korlátolt egy-két ember itt a fórumon? Nem fogja fel, hogy mit miértkérdezek???
A gyereknevelést nem könyvből tanulja az ember, így azt nem is olvashatta sehol senki.
Ismerek olyan gyereket, aki először olvasott mesét az oviban hallott, és kb. egy mondókát nem ismer.
Véleményem erről van, de azt szeretném tudni, hogy Nektek mi erről a véleményetek, hogy miért kell mindezt már pici korban megadni a gyereknek.
Világos?
Nem vicc, nem tetszik odébb lehet állni. Hello
ezt írtad nekem a 11.hozzászólásban...pont szakemberre vall.....
Hogy az első kérdésekre is válaszoljak:
az első gyereknek 2,5 éves koráig egyszerűen nem lehetett mesélni. Később aztán az oviban megszerette, igy minden du. és este is van mese. A kicsi pici korától a mesék világában nőtt fel, és imádja! Már egy évesen ott ült a könyv mellett és hallgatta.
szobatisztaság: ezzel én nem szórakozom. Ha nem tetszik neki a pelus, magától fogja jelezni, erőltetni nem szabad tudtommal, mert azzal az ellenkezőjét érem el.
Egész nap viszont biztos nem kell foglalkozni a gyerekkel, mert később hogy lesz egyedül? HOgy tanulja meg élvezni azt is, amikor egyedül játszhat? Sztem sehogy. Nekem is vannak dolgaim, amit el kell végezni valamikor.
Einsteint meg nem akarok nevelni a gyerekekből. Nem jártak óvodásnak tanfolyamokra, nem éreztem, hogy ettől majd sokkal jobban startol felnőttkorában. Hagyom gyereknek lenni - én igy látom jónak. És nem tervezem el már 2 éves korában, hogy feltétlenül egyetemre kell mennie :-)))
Szerinted miért nem normális?
Melesleg mindenféle szarnak elhord az az illető, akiről konkrétan beszélek, mert a közel féléves gyerekemnek nem engedem,hogy az ujját szopja.
Anyukám vérbeli óvónő(már egész pici korától az volt az álma,hogy egyszer óvónéni lesz),én dalok/versek és rengeteg játékos foglakozás kíséretében cseperedtem fel.Őszinte szeretettel és teljes odaadással nevelt,ha csak egy kicsit is vagyok olyan jó anya mint ő,már büszke lehetek magamra :)
Nagyon igyekszem :D
te milyen szakember vagy? most direkt heccelsz minket?
egy édsanya, aki nem a segélyért szül, az azért ül oda a gyermekéhez(legyen az bármilyen idős) mert szereti, és szeretné a jóra, a szép dolgokra megtanítani, és ösztönösen teszi mindezt!
szerintem egy igazi édesanyánál nem fordulhat elő olyan, hoyg a gyereke az oviban hall először mesét...
és már bocsi, de az általad említett 2 gyerek között ég és föld lesz a különbség, ez összetettebb kérdés, tudod erre mondják, hogy "von zu Hause", remélem érted a kifejezést, de mondhattam volna azt is, hogy ennek a gyereknek "volt gyerekszobája"
Nem biztos.
Ha a legfogékonyabb korszakában nem kapja meg, akkor 3 évesen vagy meglepi, és lenyűgözi, vagy egyáltalán nem érdekli, mert eddig ahhoz szokott, hogy saját magát kell szórakoztatnia.
Szerintem, már ha jól értem, te arra gondolsz, hogy nem a teljes elhanyagolás, és a túlfoglalkozás a téma...
Hanem az, hogy nem mindegy-e, hogy a gyerek KITŐL és MIKOR tanulja meg... Jól értem?
jaj milyen igazad van!!! :-)))
Nekem az a legfontosabb, hogy megtalálja azt, amit SZERET csinálni, bár valamiképp úgy gondolom, hogy majd egy kis segitségre szüksége lesz, mert a mai életben az is fontos, hogy azért pénzt is lehessen vele keresni.....
szerintem abból a gyerekből akivel foglalkoznak és abból, akit hagynak nőni, mint a gazt, és nem "gyomlálgatják" soha nem lesz ugyanaz az ember...túlzásnak tartom a "baby einstein" és egyebeket, de egy normális odafigyeléssel igenis meg kell adni a gyermekünknek az esélyt, hogy ne kallódjon el.
Pl alapvető, hogy csecsemőként odaülsz hozzá és játszol vele, mosolyogsz rá,, beszélsz hozzá, stb, később a játékaival együtt játszotok, majd mesét mondasz neki, iskolában odaülsz mellé a leckeírásnál stb(sorolhatnám részletesebben is).
Miért legyen közepes tanuló, ha kis odafigyeléssel akár osztályelső(most túloztam, de akár 5-ös tanuló) is lehetne? Minden gyerek vágyik az elismerésre, nem a kudarcokat szeretné átélni, hanem a pozitív dolgokat.
nem, EZ TÉVEDÉS!!!!!!!!!!!
Az a gyerek, akivel otthon foglalkoznak és éjjel-nappal beszélnek hozzá (teljesen mindegy h mit) sokkal nagyobb szókinccsel fog rendelkezni, mint a többi gyerek! Sokkal előbb megtanulni beszélni beszédhiba nélkül! Ne viccelj, ezek nagyon fontos dolgok! Van gyereked??
Én mondókázok,énekelek neki,szinte egész nap beszélek hozzá(persze hagyom magában,csendben játszani,ha épp azt igényli).
Ha valaki azt mondaná nekem,hogy feleslegesen csinálom,mert ő látja a jövőt és semmmi különbség nem lenne akkor sem,ha elhagynám ezeket...
Hát,én akkot is folytatnám,mert élvezem.Szeretem nézni az arcát,amikor már előre várja egy egy mondóka "csattanóját",ahogy nevet az ölbéli játékokon,ahogy elmélyülten figyeli az arcomat éneklés közben.
El sem tudnám képzelni máshogy a napjainkat :)
Persze lehet, de többnyire az emberek akkor elégedettek, ha ki tudják használni, ami bennük van, a szülőknek sok szerepe van abban, hogy rávezesse a gyereket ennek a hogyanjára.
Tehát nem helyette nyomulni, hanem megtanítani mi az értékes és jó benne, hogy ezt később kihasználhassa, megélhesse stb.