Mi visz rá valakit arra, hogy az egészségügyben dolgozzon? (beszélgetős fórum)
Nagyon_ nagyon köszönjük Neked és a kollégáidnak! Most meséltem a 9 éves unokámnak, hogy az édesanyja milyen súlyos betegségből gyógyult meg a lelkiismeretes és szeretettel teli gondozásnak, ápolásnak köszönhetően! Heteket volt kórházban. A lényeg, hogy ma teljesen egészséges és 2 tündéri kislány édesanyja!
KÖSZÖNÖM!
Neked is jó egészséget kívánok!
Egyébként, kovid alatt sok orvosnál jártunk.
Onkológia, fogászat, endokrinológia, stb. És sehol nem mondták, hogy nem mehetek be a férjemmel vagy a gyerekemmel.
Mióta nincs pandémia, még jobban sz@rnak az egészbe...
Húúú, ez rosszabb, mint amik velem történtek.
Sajnálom, hogy így jártál és még onnan messziről is érzed, hogy mi van itt nálunk az egészségügyben.
Nem egyedi eset a tied sem és az enyém se. Én sokszor azon csodálkozok, hogy egyáltalán bemennek dolgozni, bár nem tudom, hogy minek. Jobb lenne, ha otthon maradnának...
Sajnálom!
Nem is értem miért nem engedték!
Nekem sajnos nem sok kellemes emlékem van . Olyan lekezelően beszélnek az emberrel! Hányni tudnék esküszöm!
Januárban bekerült anya a kórházba, hívogattam a kórházat, hogy érdeklődjek, mi van vele. Minden telefon alkalmával úgy beszéltek velem , mint egy utolsó szarházival! 21 óra alatt meghalt! Nem tudtam repülőt foglalni! Olyan tehetetlen voltam és még ráadásul embertelenül beszéltek velem! Bezzeg, mikor elmondtam, hogy nem tudok ott lenni, mert nem Magyarországon élek, egyből hangszínt váltottak! 🤬
Undorító!
Engem most az háborított fel utoljára, hogy a fogorvos nem engedte meg, hogy bemenjek a férjemmel a rendelőbe.
Mondtam neki, hogy nem a szomszéd vagyok, és nem ismerek olyan jogszabályt, ami megtiltaná...
Engem inkább az érdekel, hogy miért marad benne valaki, aki nem szereti. Aki nem tiszteli az embereket?
Aki beteg, kiszolgáltatott, sokszor azt sem tudja, mennyire súlyos az állapota. Nincs megfelelő tájékoztatás. Ha kérdez valaki, akkor egyesek úgy beszélnek a beteggel/hozzátartózóval, mintha hülye lenne.
Minden tiszteletem az emberséges egészségügyeseknek.
Mert ugye mindig van kivétel!
Ment tőlem is egy piros szívecske.
Ahogy mondod: igen, ugyanígy gondolom (bár nem vagyok egészségügyis) - nem is lehet másként csinálni, csak szívvel-lélekkel, és hivatástudattal.
Illetve - mint olvashatjuk több helyen, akár itt is különböző fórumokban - lehet másként is. Elhiszem, hogy vannak az egészségügyben is (hol, melyik szakmában ne lennének?) kiégett emberek, hivatásukat nem szakmailag megfelelően végzők. Csak ebben a szakmában nem arról van szó, hogy jaj, boci, elgépeltem valamit, rosszul ment el a levél. Vagy rosszul raktam le egy járólapot, fel kell szednem miatta egy egész sort. Vagy a varrónő elszúrta a ruhámat, most mi lesz? Lehetne sorolni végtelenségig. Bosszantó dolgok, igen. De ha egy orvos hibázik, az emberéletbe kerülhet. Ha a nővér rossz infúziót köt be, emberéletbe kerülhet. Van ám különbség. És még itt sem feltétlenül hasonlítható össze két, tévedésből bekövetkezett haláleset. Lehet, hogy egy óriási tapasztalattal rendelkező orvos halálosan fáradt volt, miután elvégzett több sikeres műtétet, de az utolsónál elég volt egy pillanatnyi kihagyás...
Másik esetben az orvos egy átmulatott éjszaka után követett el orvosi műhibát. Van különbség, ugye? De a hozzátartozó szempontjából, aki elveszítette egy szerettét, biztos nincs.
Kinek milyen tapasztalata van orvosokkal, nővérekkel, ápolókkal kapcsolatban, aszerint van véleménye.
Megértem. Csak az általánosítást nem bírom. Azt, amikor valaki az ellenszenvét, megvetését rávetíti az egész orvostársadalomra, és az egészségügyre.
Jobbik esetben azért, mert ez érdekelte őket, hivatásként élik meg, és jólesik segíteni másokon.
Rosszabbik esetben meg azért, mert ilyen helyre sodorta őket az élet, rosszul döntöttek, de nem akarnak/tudnak változtatni.
Legmélyebb, őszinte tiszteletem. :) Sok ilyen elhivatott ember kéne az egészségügybe - ahogy szükség lenne az emberi, erkölcsi és anyagi megbecsülésükre is.
Én is úgy gondolom: ez hivatás. És nekem nem való.
Anyám anno azt mondta, legyek állatorvos, mert biztos nem bírnám nézni az állatok szenvedését. Ebben igaza volt, de tisztán láttam, hogy nem az én utam.