Mi a jobb egy rossz anyával, vagy anya nélkül? (beszélgetés)

van mindennel gond, pajzsmiriggyel is, de csak kis eltérés, meg már sok éve, kezelést nem igényel, de ezek a tünetek most jöttek elő, h trauma ért, és akkor kezdődtek a leépülések...

elmentem valami élelmiszertesztre is vérből jó drága volt, de nem mutatott élelmiszerérzékenységet

Hány éves vagy, hogy itt akarod hagyni a gyerekeidet?

Ők mekkorák, róluk ki fog gondoskodni?

Ők mit mondanak? Nem szeretnek, nem hiányoznál nekik?

De még mindig nem írtad le, hogy milyen betegségeid vannak?

Én 14 évesen vesztettem el anyámat(betegség miatt), nekem jó anyám volt, de azt se bánnám, ha rossz anya lenne, csak élne még!

Szerintem írd le legyszíves a betegségedet, és még az is lehet, előbb írták, hogy itt találsz segítséget, kapsz tanácsokat.Addig kell menni, míg nem találsz egy orvost, aki tényleg segít!

Az én anyukám 9 évesen halt meg, mellrákos volt. Akkor még annyit tudtam (abból amit otthon hallottam, h mellhártyagyulladás.....) sokáig magam hibáztattam mert éjszaka sokszor felkeltettem, mert nem mertem egyedül kimenni wc-re..és gondoltam megfázott....Soha nem gondoltam azt róla, h rossz anya...inkább azért "szidtam", mert itt hagyott (kamaszkor). Nem volt könnyű.....

Szóval szerintem amíg van reményed, addig szedd össze magad, és kérj pszichológus segítséget!!!! Talán a bajod forrása is a fejedben van, mert a legtöbb betegségnek lelki okai vannak (szerintem)

ha mentálisan meggyógyulnál, fele annyi fizikális bajod se lenne....

Ne azért sajnáld a gyerekeid, mert most téged látnak így, ilyen állapotban (habár sztem magadat jobban sajnálod. Bocs.)! Azért sajnáld őket, h ha te eldobod az életed, ők mit fognak érezni?

Nem jó nekik, ez kétségtelen, de nélküled még rosszabb volna!

Nem vonom kétségbe, hogy beteg vagy, de úgy érzem hogy súlyosabb a mentális problémád, mint a fizikai.

Szóval, az anyukád beteg, te pedig attól félsz, hogy mi lesz veled, ha ő meghal?

Hogy lehet egy beteg anyát "rossz anya" kategóiába sorolni?!

a gyerekre hivatkozva eldobni az életet, és ezt a gyerekkel is közölni... hááátt.... elég gonosz dolog... a gyerek nem kérte a saját életét. nem tartozik a tiédért se felelőséggel.

amúgy pedig tartom amit mondtam, ha tarthttlannak érzed a családot, akkor egyedül , de ÉLVE!!! És külső segítség. mert ha tudál othon kommunikálni, eleve nem látezne így ez a topik szerintem.

Megtudhatjuk mi a betegséged?...Esetleg valaki még érdemben is tud segíteni.

Így elsőre, a táplálék kiegészítő daganatos betegeknek kell.

Ha azt tervezed, ha arra gondolsz, amire én most, akkor jól figyelj!!!

Megfutamodás!!! Neked azok után már tök mindegy, nem lesznek gondjaid, minden bajodat megoldottad!

Csak magadra gondolsz, és a többi???

Akik itt maradnak utánad, nélküled???

Gondolkozz ember!!

Ennyire önző nem lehetsz, főleg nem, ha a gyermekedről van szó! Mit fog érezni, hogyan fog tovább a szereteted nélkül élni???

Állj fel! Állj talpra, akármilyen nehéz is... "rázd meg magad, mint Foxi lábtörlőt", és akár milyen nehéz is, menj tovább az úton!!! Csak előre, minden nap tedd meg, amit éppen meg tudsz tenni,...de az nem megoldás, hogy kiállsz a sorból!