Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mennyire fáj a szülés? fórum

Mennyire fáj a szülés? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4
116. Kilimcs
2013. jan. 13. 17:01

nem olvastam az előzőeket. Nekem igazábólm olyan keveset fájt, hogy azt kell mondjam nem fájt. Gyakorlatilag már elsővel se vajúdtam, de másodikkal meg egyáltalán nem. Mindkettő természetes úton született mindkettő.

érdemes kifaggatni a családi történeteket, kinek milyen volt a szülés. nálunk apai anyai ágon is könnyen szültek a nők. Úgyhogy eleve arra készített a szülésznő is, hogy nem ücsöröghetek majd nyugiban otthon, meg milyen egyéb jelek lehetnek, ha pl el se folyik előtte sokkal a magzatvíz. Parám volt, hogy észre se veszem, hogy szülni fogok. És azt kell mondja, nem is vettem igazán észre. Úgy feszülgetett kicsit a hasam , fogdostam kemény e. evvel hívtam a szülésznőt. amire ő modnta, hogy be kell emnni, mert ha könynenszüklő vagyok, biza ez már az is lehet, max hazamegyek. Nem mentem haza, ár több mint 2 ujjnyira ki voltam tágulva úgy, hogy semmi se fájt. a kitolási szakasz előtt volt összesen 15 perc (néztem az órát közben, emrt anyu azt mesélte neki elsővel fél ra volt ami fájt) szóval 15 perc tényleges komoly fájdalom. aztán mitn amit elvágtak, 3 tolásra kinnt a ygerkőc. de egy kettőre kijött volna, csak a keze jött előre, és ugye tartani kellett, hogy ne essen előre a véálla. szóval még lassították is így kicsit:)


a lényeg, nem szabad félni. a szülés akérmilyen lesz, a félelem csak nyújthatja, meg ronthat rajta. akármiylen lesz a baba megszületik. sok sikert mindenkinek, aki még ezután fog szülni:)

115. bnedora
2011. aug. 10. 21:18

Sziasztok! Bár nem olvastam az előzőeket, de nem mindig szörnyű a szülés. Én, 22 éves voltam, amikor először szültem. 5 hónapos voltam, amikor össze kellett varrni a méhszájamat, mert 1 ujjnyira ki voltam tágulva, így veszélyeztetett terhesként kezeltek. Amikor eljött a szülés ideje (korábban 1 héttel, mint ahogyan ki voltam írva), egy kicsit fájt a hasam. Mikor meggyőződtem arról, hogy nemsokára baba lesz, bementünk a kórházba, ahol már többen vajúdtak. Amíg vártuk az orvosomat, a Madam előkészítette a dolgokat. Mondta nekem, hogy szóljak, ha jön a fájás. Közben beszélgettünk, mikor megszólaltam, hogy nekem most volt egy, a Madam azt kérdezte, hogy milyen fájásom van, hogy észre sem veszem. A burokrepesztést ugyan éreztem, de maga a szülés nem hagyott rossz élményt bennem. Az első tünet észlelésétől a pihenőbe tolásig 3 és fél óra telt el. Gyorsan meg lett a fiam.

A második fiammal bátran mentem, mert azt hittem, hogy ugyanolyan lesz, mint az első. Nem sokban hasonlított ugyan, de mivel nagyobb volt a súlya, így nehezebb volt a szülés. Amikor megmondták, hogy fiam lett ismét (ez 32 évvel ez előtt volt, amikor még nem tudták megállapítani a gyermek nemét a méhen belül), már a szülőágyon azt mondtam, hogy akkor mégegyszer szülnöm kell, hogy lányom legyen. No, ennyire volt számomra "borzalmas" a szülés.

Én azt mondom, nem kell tőle félni, előre azon gondolkodni, hogy ez borzasztóan fájdalmas lesz. Talán, ha lazábban vesszük, akkor könnyebben fog menni. Mindenkinek hasonló szülést kívánok.

2011. aug. 10. 20:50
Hát nekem is szornyu volt,ugy mentem szulni hogy mindenki kibirja de rettentoen fájt,nemvoltam magamnál,amugy jol bírom a fájdalmat,nemtudom mihez hasonlítani,nálunk 4 évnek kellett eltelnie hogy akarjak másikat,most tervezzuk,de eddig hallani se akartam rola.Amugy 3 at szerettunk volna:)
2011. júl. 10. 10:56

Szörnyű nagy fájdalom, azt hittem ilyen nincs. Nekem közben a karóbahúzás jutott eszembe töri óráról. Pedig bátran mentem oda. Addig nem is volt gond ameddig nem repesztettek burkot, az oxitocint is rámtették, de az már nem tudta emelni a fájdalmamat (le is tekertem amikor kimentek). Hisztiztem rendesen, gyereket se akartam, csak azt hogy múljon el a fájdalom. A kitolás nem volt olyan vészes, volt erőm, tudtam koncentrálni, persze azt éreztem hogy mindjárt szétszakadok, a gátmetszés is nagyon rossz volt, de pár nyomás és kint volt. Utána megszűnt a fájdalom, a varrás csak kicsit volt gáz. Másnap törökülésbe szoptattam, és a tüdőm jobban fájt a sok ordítástól mint a hasam és a pár öltés.

2,5 évnek kellett eltelni hogy neki vágjak megint. Most 32. hetet töltöttem, nagyobb lesz a baba mint az első. Úgy tervezem sokkal később megyek kórházba és nem hagyom a repesztést és az oxitocint, én inkább vajúdnék 2 napig mint megint az a borzasztó 4,5 óra... ja egy fájás alatt be is pisiltem... akkor nem hittem hogy túl lehet élni.

2011. jún. 20. 06:54
Ha szülsé előtt vagy, aztmondom, ki lehet bírni. Ha már túl vagy rajta, akkor szólj, elmeséle....
111. Zsana81
2011. jún. 20. 06:34
Még annyit,hogy nem én kértem a császárt,hanem az orvosok döntöttek igy,mivel az oxitocin ellenére sem tágultam,viszont a baba szivverése belassult,igy indokolttá vált a műtéti beavatkozás.A kislányom 3700 grammal és 52 cm-el született :)).
110. Zsana81
2011. jún. 20. 06:26
Szia!Nekem nagyon alacsony a fájdalomtűrő képességem,és általában félek is az orvosi beavatkozásoktól.Én 6 éve szültem a lányomat,de a következő szüléstől is ugyanúgy paráznék.A várható időpontban nem indult be a szülés ezért kórházba fektettek.Ott egy hét után beinditották a szülést.Hétfőn késő este a doki egy méhszájat érlelő kúpot helyezett fel.Olyan éjjel kettő körül jelentkeztek az első enyhébb fájások,de akkor még nem szóltam senkinek.Én mindenképpen apás szülést szerettem volna,ezért telefonáltam a páromnak és csak mikor már tudtam,hogy úton van,akkor szóltam az éjszakás nővérnek.Mindenképpen a párommal akartam szülőszobára menni.Reggel 05:30-kor kerültem a vajúdóba,nekem a tágulás nem ment,pedig az orvos kézzel is próbált tágitani (bruttális volt),burkot repeszteni sem tudott.Kaptam oxitocint,de az sem gyorsitotta a folyamatot,de én azt hittem ezt nem élem túl.Szerencsére a dokim (fogadott orvosom volt) nem hagyott sokat szenvedni,egy idő után a császármetszés mellett döntött.epidurális érzéstelenités mellett történt a császár,amit szó szerint megváltásként éltem meg.2005 április 12.-n 12:12 -kor született meg a lányom :).Az pedig ,hogy nem természetes úton szültem,bennem nem okozott törést,a következő szülésnél sem okozna traumát,ha császárral szülnék.Lehet úgy tűnik ez igy a könnyebbik útnak tűnik,de néha tényleg megváltás tud lenni egy császármetszés,ami szerintem nem olyan gáz és a gyógyulási időszak sem olyan brutál fájdalmas szerintem
2011. jún. 19. 23:47

Hello,

én természetes úton szültem és csak pozitív élményem van. Fájdalom az van főleg a vajúdás alatt. A kitolásnál már nem a fájdalomra emlékszem hanem a hatalmas megkönnyebbülésre :-) Az szuper jó volt. A varrás semmilyen tekintetben nem kellemes de túlságosan tetszett a doki ahhoz hogy nyüsszögjek.... :-) dúltak bennem a hormonok :-)

A kisbabámmal való találkozás után a beöntés volt a legszuperebb része:-)

108. lithops
2011. jún. 16. 23:09
Mintha a gyorsvonat száguldott volna végig rajtam, de vissza is tolatott.De elfelejti a fájdalmat az ember.
107. Tevecca (válaszként erre: 104. - 2e0264df59)
2011. jún. 11. 06:36
Na bezzeg párom abban a pár órában míg bent volt, nyavajgott hogy fáradt..ja, biztos azért szültem akkor és ott...mondtam neki egész nap hogy aludjon, mert kezdődnek a fájások és éjjel tuti baba lesz... de ő nem, majd éjjel..na akkor meg jött babóca
106. egypt (válaszként erre: 84. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 14:51
A császár műtét, ami mindig kockázattal jár. Jóval nagyobb az esélye a szövődményeknek, mint a sima szülésnél, és a babára nézve is veszélyesebb. épp ezért csak akkor döntenek mellette (elméletileg), ha a baba vagy az anya egészsége indokolja. Csak úgy hobbiból nem szokás.
105. Pen80 (válaszként erre: 104. - 2e0264df59)
2011. jún. 10. 14:05
Na, jól megjárta veletek ;))
104. 2e0264df59 (válaszként erre: 103. - Pen80)
2011. jún. 10. 13:18

ez nálunk úgy volt, hogy az elsőnél szóltam kb este 8-kor (akkor már 12 órát vajúdtam), hogy most már jöjjön. Akkor is pont vacsizni készült, eldobott mindent ami a kezében volt és rohant. Részleteket féretéve másnap negyed 11-kor lett baba. Utána délután kettőkor jutott el addig, hogy egyen. Egy alma mellett döntött az ágyon fekve. Úgy ébredt, hogy egyik kezében távirányító (be akarta kapcsolni a tévét), másikban alma, a szájában meg a falat amit leharapott.


másodiknál gondolta (az előző tapasztalatából), hogy ráér még megenni. Nem sokkal előtte, hogy megérkezett a szülésznő azt mondta nekem ha gondolom csörögjek rá, hogy ne kopogjon csak jöjjön mert lehet, hogy nem tudnak menni ajtót nyitni. Ekkor már gyanus volt, hogy sokáig nem időzünk :-)

103. Pen80 (válaszként erre: 102. - 2e0264df59)
2011. jún. 10. 13:06
Ez a vacsi! :) Tipikus. Barátnőm szólt a párjának, hogy kéne jönni. Párja: oké, de még csinálok két szendvicset, jó? :))
102. 2e0264df59 (válaszként erre: 101. - Pen80)
2011. jún. 10. 13:03

elsőnél ő is lestrapálódott alaposan

másodiknál éppen odaért :-) (telefonhívásom után 1 órával baba volt, még vacsizott és 20 km-t autózott jeges úton hóesésben)

101. Pen80 (válaszként erre: 99. - 2e0264df59)
2011. jún. 10. 13:00
Én 5 órát vajúdtam (császár előtt), de mi végig nevettünk a párommal. Meg a második gyerekről beszélgettünk, hogy remélem, azt majd nem kell indítani stb. A szülőszobán meg kiakadtak, hogy még ott ülök az elsővel, de már ezen jár az agyam :))
100. Pen80 (válaszként erre: 84. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 12:58
Egy ismerősöm ugyanígy gondolkodott. Aztán ahogy szép sorban szültünk mellette jópáran, és közelről látta a dolgokat, már nem is fél. :)
99. 2e0264df59 (válaszként erre: 98. - Tevecca)
2011. jún. 10. 12:48

az, de szerencsére inkább csak itthon villogtatja a humorérzékét amúgy komoly pasasnak tűnik. :-)


amúgy az is megér egy fórumot, hogy rájuk milyen hatással van a szülés. Ott nem jutott eszébe poénkodni :-)

98. Tevecca (válaszként erre: 95. - 2e0264df59)
2011. jún. 10. 12:38
akkor a te férjed is mókamester :D
2011. jún. 10. 12:27

igazából nem értem, hogy ha valakinek az 5 éves térvben sincs még benne a gyerekvállalás akkor miért törpöl ilyen témákon....


én is tervezgetős típus vagyok, semmit nem bízok a véletlenre, de ennyivel előtte ez azért ilyen szinten nem foglalkoztatott.


kicsit az az érzésem, hogy a fórumindító azért szeretné kicsit sietettetni az időt, ezért is írt idősebb kort az adatlapjára. Pedig az megy ám nagyon gyorsan :-)

2011. jún. 10. 12:23

amúgy én is a tényleges koromat adtam meg

az alapján még senki nem fog az életemre törni :-)

95. 2e0264df59 (válaszként erre: 94. - Tevecca)
2011. jún. 10. 12:21

erről jut eszembe :-)

amikor a dokim végzett a varrással odahívta a férjemet és megkérdezte megfelel-e így :-)

A férjem utólag: a másodiknál ha ugyanezt megkérdezi akkor megmodja, hogy ő kicsit szűkebbre gondolt, kezdjük újra :-) A másodiknál elmaradt a kérdés szerencsére


ja, hozzáteszem: semmi problémánk, a férjem csak viccelődött

94. Tevecca (válaszként erre: 87. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 11:39
én a tényleges korom írtam ki...amúgy szexuális élet..na képzeld el, gátmetszésem volt és a doki megoldotta, kifejezetten szűkre varrt..ő figyelt erre is
93. Tevecca (válaszként erre: 84. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 11:30

Rétiszéna :D Jajj ne beszélj butaságokat :D Mondom a szülés ugyan fájt, de a következő időhöz képest bakkfitty :D De minden megéri (mondom et én, aki utálja a gyerekeket, de a sajátjába szerelmes)


Magyarországon legálisan csak indokolt esetben van csaszi...Amúgy az rosszabb. Az egy nagy műtét!

92. 5239d91094 (válaszként erre: 87. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 11:23

Látom Te még kezdö vagy itt! :))

Ha valakivel " beszélgetek" vagy érdekesnek találom az illetöt, mindig leszoktam csekkolni.

A hozzászólásaid alapján nem gondoltalak harmincon felülinek.

Ha 24 vagy, akkor valóban van öt éved, söt több.

De ne félj a szüléstöl, ezt nem lehet semmihez sem hasonlítani. Nem azért, mert annyira fáj, hanem azért, mert annyira más.

2011. jún. 10. 11:21

Hát figyelj nem egy kellemes dolog az biztos. Én 12 órát vajlúdtam, úgy hogy nem adhattak semmilyen fájdalom csillapítót, és azt kiabáltam hogy "soha többet nem szülök!" És amúgy 12 óra után császár lett belőle... nagyon rossz volt, főleg az utána való felépülés, de erőt adott a kisbabám, és nem foglalkoztam a fájdalommal. Így 16 hónap múlva visszagondolva, ha visszamennék az időben újra végigcsinálnám, gondolkozás nélkül... Így felidézve csak szép emlékeim vannak a szüléssel kapcsolatban, mert nem a fájdalom marad meg egy anyában, hanem az a pillanat amikor először meghallja felsírni a kisbabáját, amikor először a karjába foghatja, megpuszilhatja....

Hidd el nem kell félni tőle, túl lehet élni :) És csak szép emlékeid lesznek. Az anyává válás az egyik legcsodálatosabb pillanat egy nő életében... hidd el nekem! :)

90. reload (válaszként erre: 84. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 11:09

Hidd el, én is rohadtul féltem az egésztől, meg szerintem itt még jó páran :)

De amikor odakerülsz, hogy szülni fogsz, akkor a fájdalom nem olyan igazi fájdalom. Fáj fáj persze, mint állat, de akkor és ott nem ez számít. Olyan módosult tudatállapotba kerül az ember, hogy nem képes ezen filózni. Mint írtam már tegnap is, nekem így utólag visszagondolva vannak emlékeim a fájdalomról, mert akkor nem fogtam fel annyira.

Akkor csak az számít, hogy jöjjön a baba :)

89. Rétiszéna (válaszként erre: 88. - E417245f24)
2011. jún. 10. 10:38
Köszönöm :)
88. e417245f24 (válaszként erre: 84. - Rétiszéna)
2011. jún. 10. 10:33

3 császár után mondom:a műtét után nem egy leányálom ám regenerálódni.

Neked is hátrányaid lehetnek később a keletkező összenövésekből,stb,de ami legfontosabb,a császáros szülés a babára nézve is hátrányosabb.

Persze tényleg úgy van,hogy sok orvos pénzért bármit elvállal,de én inkább a félelmeimet próbálnám oldani pszichoterápiával vagy ilyesmi,mert valami mélyebb oka lehet egy ilyen mértékű szorongásnak,pláne már évekkel a családalapítás előtt.

Van néhány fórum a császármetszésről,ha végigolvasod rájössz:a gyereket senkinek sem adták ingyen!

Kívánom,hogy félelmeid ne gátoljanak a gyerekvállalásban,mert a legnagyobb csodáról maradnál le az életben!

87. Rétiszéna (válaszként erre: 86. - 5239d91094)
2011. jún. 10. 10:30

ááá itt mindenkit tényleg az igazi adatát adja meg??

és ezt sasolják mások? xD

24 vagyok amúgy

1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook