Mennyire 'tűrhetetlen' a szülési fájdalom? (tudásbázis kérdés)

szerintem sok értelme nincs sztorizgatni a szülésekről és az alapján mérlegelni mennyire "tűrhetetlen"

2 alapelv ami fontos:

1. a fájdalom nem ellenség amivel meg kell küzdeni hanem "munkatárs" akivel együtt kell működni

2. ha annyian kibírák már nem egyszer, nem kétszer akkor más is kibírja

fizikai része: figyleni kell a légzésre, amíg csak lehet sétálni stb...

Gyors szülés van, de fájdalommentes szülés NINCS!

Gyors szülésnél elmaradnak az 10 perces fájások, szinte azonnal 2-3 percesek jönnek, utána pedig szinte állandóan csak jönnek-jönnek a fájások. Nagyon töményen.

Kérdezett,mégpedig konkrétan a fájdalom milyenségéről,és én őszintén válaszoltam.

Nyugodj meg.

Még egyetlen nőt sem ijesztett el a leendő fájdalom,hogy gyereket akarjon.

Hat erröl van szo a legtöbb esetben komplikacio mentes !!! Epp ezert nem kell ilyesztgetni senkit rendkivuli fajdalmakkal stb...

Es igen , elöfordul a nagyon gyors es fajdalommentes szules is !

Ja,abban egyetértek ,hogy természetes folyamat,és többnyire minden esetben komplikáció mentesen zajlik,és híve vagyok az otthon szülésnek is.

De NEM FÁJDALOM MENTES, sőt.

Azóta sem ,és előtte sem éreztem akkora fájdalmat.

Én csupán ennyit mondtam,mert nekem EZ a tapasztalatom,és a fórum kérdés erre vonatkozott.

Azok szültek egyedül,akik titkolták a terhességet!:)

Régen is ott voltak a nők mellett a női családtagok,a bába, és segédkeztek.

Szóval egy két esetből,ne általánosíts,mert a szülés régen sem a sárba,meg a lószarba történt,hanem a nő otthonába!

Köszönöm ismét Nektek, hogy megosztottátok a gondolataitokat! :) Szeretek itt olvasgatni, mert nincs annál nagyobb csoda, mint a születés, hogy egy új ember a világra jön, hogy egyáltalán képesek vagyunk utódokat nemzeni.

A szextől elvonatkoztatva (bár az is nagy élmény :), de maga a fogantatás, a magzat fejlődése, a női test átalakulása a pici érdekében, a szülés akkora összetett és bonyolult működése a testnek, hogy minden alkalommal rácsodálkozom. :)

(persze az állatvilágban is így van, és nem csak a szaporodás ennyire lenyűgöző, hanem az egész emberi test működése, egyszerűen rajongok érte! :)

Szóval, köszönöm a történeteket, egyre jobban várom, hogy én is megtapasztalhassam!

Mivel őszinte válaszokat kértél,én is leírom az élményeimet! :)

Nem szépítek,rettenetesen fáj a vajúdás. Köze nincs a mensi görcshöz. Nagyon nehéz szülésem volt,12 óra vajúdás után hosszú kitolási szakasz. Közben hárman tágítottak,nyomták a hasam,és a végén vácuumoztak. És az sem feltétlen igaz,hogy mindent elfelejtesz,amint a kezedbe fogod a babádat. Nekem konkrétan fél év kellett hozzá,hogy egyáltalán beszélni tudjak róla. közel voltam a szülés utáni depresszióhoz,később kiderült,már a védőnőm is aggódott értem.

DE!!! Annak ellenére,hogy minden percére tisztán emlékszem annak a napnak (bár igenis létezik az a bizonyos önkívületi állapot!),alig várom,hogy újra átéljem!!:))) Valahogy a női agy úgy van összerakva,hogy fel tudja ezt dolgozni,és újra és újra vágyik rá. Nem tudom ezt másképp megfogalmazni. Arra lettünk teremtve,hogy életet adjunk,és eszerint cselekszünk. az pedig tényleg semmihez nem fogható élmény,mikor először megpuszilod azt a kis gyűrött,vörös képű,zöld lepedőbe bugyolált kis csodát,akire egész életedben vártál! :DDD

Szerintem az egész agyban dől el!

Én sokszor elképzeltem, hogy fogok szülni, az első fájástól az utolsóig,

Hihetetlen könnyen szültem...

De tudom vannak akiknek sokkal nehezebb...

Sokat láttam, hisz szülészeten is dolgoztam valamikor régen...

A fájdalomcsillapítás vagy császár, mint lehetőség fel sem merült bennem soha!

De jó, mindig örömmel olvasom az újabb történeteket! :)

Az ikreknél még nehezebb lehet, kétszer annyi munka. :)

Még nem vagyok terhes, de hamarosan az leszek, remélem! És azt sem bánnám, ha ikrekkel. :D

Tűrhető :)

Nekem nincsenek menstruációs görcseim (tudom szerencsés vagyok)nem tudom viszonyítani, nagyon a szülés sem "viselt" meg, szerintem hozzáállás, önbizalom kérdése; én nem féltem tőle. A fájások kezdete után kb 4 órával battyogtunk csak be a kórházba, abszolút ki lehetett bírni. Oké a kitolás nem egy leányálom, de azért megéri ;) (ehhez hozzátartozik azért, hogy ugyan első baba volt, de picike; alig több, mint 2és fél kiló)

Ikreket szultem SIMAN...Nem volt egy leanyalom de kibirtam..Igaz epiduralt kertem 4 oras vajudas utan es milyen jol tettem kulonben tutira nem lett volna erom megszulni a manoimat...

En mindenkinek azt javaslom hogy ha nem birja a fajalmat akkor inkabb kerjen epiduralt..Ugyanugy fogod erezni mikor szulsz,csak a vajudast konnyiti meg..Nekem mondjuk a doki is javasolta..

Sok szerencset neked!Hany honapos terhes vagy?

Hát, ha visszaolvasol, akkor tudni fogod, hogy egyáltalán nem félek tőle, és mivel idézőjelbe tettem, mertem remélni, hogy ezen nem fog senki kiakadni, csupán nyomatékosítani akartam. :)

Meg hát azért a tűrhetetlen és a kibírhatatlan közt is van egy kis különbség, de nem is magyarázkodom, mert szerintem azt hiszed, hogy egy kényes kislány vagyok, aki fél a fájdalomtól - ez nagy tévedés! :)

Szorítok, hogy megtaláljátok a módját, és a pénz ne legyen akadály, ha amúgy szeretnétek! Gratulálok a két gyermekedhez! :)

Szerintem közel sincs egymáshoz a kettő, több százszoros a szülési fájdalom, a menstruciós görcshöz képest, és megnyugtatásodra közlöm, hogy igenis rohadtul fáj amikor a baba születik, még jobbaqn, mint előtte a tágulás, de akinek szerencséje van azt nem éli át sokáig, mert pár perc alatt kijön a baba. ( Akinek meg nincs, az ilyeneket ír neked...)

Egyébként meg mindegy is mekkora a fájdalom, már több milliárd nő túlélte, te is túl fogod!

Már nagyon várom! :)

És nektek volt valami speciális szokás, ételfogyasztás abnormális módon, ilyesmi? Ki mit kívánt?

Anyukám az ananászt ette kilószámra velem, aztán amióta megszülettem, rá sem bír nézni. :)

Amikor meg én voltam terhes pár hétig, állandóan sorbet-t ettem, napi 50dkg-ot. :)

:))))

Látod, máris többet tudok. Eddig végig úgy képzeltem, mint a mensis fájdalmat, csak sokkal erősebben. Most már lassan tényleg össze tudom rakni a képet. Odáig már eljutottam, hogy milyen lehet, amikor naaagy, nagy a poci, és feszül belülről. Olyan édes érzés lehet, hogy benne van a babám.