Méheltávolítás - akinek elvégezték már ezt a műtétet, megosztaná velem a tapasztalatait? (tudásbázis kérdés)
Lányok akkor én kivételes vagyok az altatás mellékhatásitól.
Én műtét uelőtt voltam gondban a számokkal állandóan bezsidóztam őkat mondhatom ellenségeim voltak a számok.
Most viszont rögtön megjegyzem, sokkal fogékonyabb vagyok minden új dologra.
Bízom benne ez örökre megmarad.
Aleri!
Priviben elküldtem!
Szia Klári!
Egyenlőre semmit nem kapok ,csak ellenőrzik nem -e romlott az állapotom.
Puszi Adri
SZIA ANN64!
ÉN 5 HÓNAPOS VAGYOK ÉS RAKÓDOTT RÁM IS PÁR KILÓ,MEGJEGYZEM"" AZELŐTT"" SEM VOLTAM SOVÁNY.SZERETNÉM ÉN IS A TORNÁT.HOGY JUTHATOK HOZZÁ?
ELŐRE IS KÖSZI,ÉS MINDEN JÓT KIVÁNOK NEKED MEG A TÖBBI SORSTÁRSNAK IS. MINDANNYIOTOK SZÁMÁRA BÉKÉS,BOLDOG ÜNNEPEKET ÉS EGY PROBLÉMAMENTESEBB ÚJ ÉVET KIVÁNOK!!!
Sziasztok!
Köszönöm Popova a válaszodat és igen, én is detto ugyanezt tapasztalom, sőt nemhogy számokat cserélek fel, hanem még beszédben is betűket, vmint értelmetlenül beugró szavak kerülnek a történeteimbe, amit nem is értek, hogy honnan kerültek oda?! De én mondjuk eddig arra fogtam, hogy engem 12 nap alatt 2x altattak, de persze, ahogy Klári is írja, bizonyosan a hormonok is közrejátszanak, mert az első hetekben én is nagyon instabil voltam lelkileg. Nekem azóta kezdenek rendeződni a dolgaim, amióta végre kimehettem a levegőre és sétálhatok.
Képzeljétek el, nekem az első hetekben a két műtétem után még telefonban bemutatkozni is nehéz volt:D Komolyan, én is csak csodálkoztam magamon, hogy hogyhogy nem találom a megfelelő szavakat, sőt sokszor még a saját nevem kimondása is gondot jelentett! Én az altatások mellett arra is gondoltam, hogy valahogy úgy "beszűkült" a gondolkodásom, hisz a kórházban másról sem volt szó, mint a különböző betegségekről, no meg, hogy lázas vagy-e és volt-e székleted!
De én hiszem, hogy lassan mindenki szépen felépül és végre kiheverjük a testi, lelki és altatásból fakadó hegeinket, sebeinket, fájdalmainkat és kezdődik egy új élet számunkra!
Jövő héten leszek 5 hetes, remélem, hogy ez az út vezetés szempontjából sem fog nagyon megterhelni, de majd jelentkezem utána és elmesélem Nektek, hogy sikerült 2x1 órát levezetnem!
ADDIG IS NAGYON VIGYÁZZATOK MAGATOKRA ÉS GYÓGYULGASSATOK! Gyöngy
Szia Gyöngy!
Az én vezetési tapasztalatom az volt, hogy az első hetekben nem is az üléssel volt a probléma, hanem a pedálok nyomkodásával. Az nehéznek tűnt és szurkált a hasam tőle. Kb. öt hét után kezdtem vezetni, de lehet, hogy még később. Aztán a másik a koncentráció, az altatás után még most is van számcsere az agyban, ha pl. egy telefonszámot le kell írnom, ismételem a számot és mást írok a papírra. Ez fura, korábban ilyesmi nem fordult elő, de olvastam, hogy az altatástól van ilyen. Na, visszatérve a vezetésre, nekem a figyelés nem ment inkább. (De én már 49 vagyok!)
Sziasztok, vigyázzatok otthon is, az úton is, mindenhol ebben a nyálkás időben!!
Szia Klári!
Egyetértek veled én sem szeretem ha más csinálja helyettem a dolgokat,de néha muszáj engednünk!:)
Nekem is fél év múlva kell nőgyógyászati kontrollra mennem,mert az rendbe van,viszont az urológiára sűrűbben oda megint megyek jan.9-én.
Vigyázz magadra!!!
Puszi Adri
Szia Klári!
Nagyon örülök annak,hogy jó híreket kaptál,de most aztán tényleg nagyon vigyázz magadra.Nem lesz semmi gond!
Pihenj sokat!!!
Puszi Adri
Sziasztok!
Klári örülök a jó hírnek!
Ezentúl maradj a fenekeden!
A lábadozóknak jobbulást kívánok és sok türelmet!
Hidjétek el megéri szótfogadni a dokinak.
Én már 6 hónapos vagyok és jó érzem magam a bőrömben. Igaz pár kilót felszedtem, de ez a saját hülyeségem.
Most ez lesz a feladat hogy leadjam.
Aki kérték a tornát csináljátok, segített?
kíváncsi vagyok rá.
Szia Adri!
De jó,hogy jelentkezel régen halottunk rólad!
Csak érdeklődés szinten(nem értek hozzá) nem lehetne egy másik orvost is megkérdezni esetleg egy urológust?Mert lehet,hogy a stagnálás helyett esetleg tudnak valamit csinálni veled,hogy javuljon az állapotod? Minden esetre én nagyon szurkolok neked.
Pussza :Móni
Szia Klári!
Nagyon szorítunk gondolom írhatok a lányok nevében.
De este írjál,hogy mi volt!
Sok sikert,ne izgulj minden rendben lesz! :))
Pussz: Móni
Sziasztok!
Mindenkit üdvözlök és puszilok.
Nagyon sajnálom azokat ,akiknek nem ment simán a műtét,teljes mértékben együtt tudok érezni veletek.
Mindenkinek gyors és zökkenőmentes gyógyulást.Vigyázzatok magatokra,pihenjetek sokat és finoman a házi munkával!!!
Az én állapotom stagnál nem lett jobb se rosszabb egyenlőre.A doki azt mondta ez jobb nem is lesz csak rosszabb(bízom benne,hogy nem).
Puszi Adri
Szia!
Nagyon nehéz szavakat találni.A lányok sok mindent leírtak elöttem, amivel egyetértek,de én inkább kívánok a holnapi napra (válásod napjára)nagyon sok erőt, mint lelkileg ,mint testileg.Remélem nagyon hamar meggyógyulsz,de amin át mentél le a kalappal!!. Innentől ne nézz hátra csak előre.Koncentrálj a jövődre, új munkahely,új társ aki nagyon szeret és akivel boldog leszel és elsősorban a kisfiaddal eltöltött sok szép időre. Ha lehet ne elmelgess,mert még nagyon korai és nehogy nagyobb bajt csinálj,mint ami van.Sokszor írj,hogy mi van veled.
Üdv: Móni
Szia Jerry!
sajnálom a veled történteket! Ne haragudj de férjedről is megvan a véleményem. Én is hasomlóan voltam műtét előtt, a 28 napos ciklusból napot véreztem, nekünk is úgy kellett lopni 1-1-órát az együttlétre, nem kedv kérdése volt hanem: na most gyorsan, míg nem vérzek:)) Szerencsére a műtét óta semmi bajom, ilyen téren meg kimondottan jó, hogy akkor amikor csak kedvünk szottyan:)
Remélem a gennyesedés meggyógyult, ha bezáródott a seb már. Azért az emeléssel, fahordással vigyázz! Nem lenne neked való feladat! Nem tud apukád segíteni esetleg? Egy egy alkalommal pár napra valót behordana, vagy kisfiad aki még kicsi ugyan, de apránként, egyszerre keveset ő is tudna bevinni.
Vigyázz magadra és mielőbbi teljes gyógyulást!
Üdv: Szimi
Szia Jerry!
Tényleg szörnyű, amikről írtál, de nagyon megértelek és ahogy Klári is írta, maximálisan melletted állok lélekben! Írj ide sokszor, tényleg nagyon kedves emberek vannak itt és mindig van valakinek egy jó tanácsa!
A házasélettel kapcsolatban is nagyon megértelek, hasonló cipőben jártam én is, hisz borzalmas fájdalmakat éltem át minden egyes együttlét alkalmával! Én még csodáltam a férjemet, hogy nem ment el tőlem, sokszor mondtam én magam neki, hogy menjen, mert ezt tényleg nem lehet bírni! Sokszor hosszú hetek múltak el, hogy végre összebírjam szedni magam egy-egy rövidke "alkalomra". Utána napokig 4-5-6 fájdalomcsillapítóval éltem! Fogalmam sincs, hogy most mi vár ránk a műtét után ... ez még a jövő kérdése!
Kívánok Neked jó egészséget, gyógyulgassál és igen, az én kisfiam is egyidős a Tiéddel, nekik maximálisan szükségük van ránk! Vigyázz magadra és jelentkezz néha, hogy hogy vagy!
Üdv. Gyöngy
Üdv mindenkinek! Engem október 16-án műtöttek. Előzmények: évekig tartó menstruációs zavarok: egy-két hetente ömlő vérzés, ujjnyi nagyságú alvadt vérdarabok, éjszaka tamponnal + betéttel alvás, éjszaka futás wc-re, mert mire odaértem a térdemen folyt a cucc... Soha egy nyugodt pillanat, táskában, kabátzsebben, kocsiban tamponok állandóan.
Méhen kívüli terhesség 6 éve, akkor a bal petefészkemet vették ki. Házasélet fent említett okok miatt havi 1-2 alkalom, a is teljes stresszben... Aztán férjemnek elege lett belőlem, mert 9 hónapja elhagyott minket, /van egy 9 éves kisfiunk/ talált magának mást. Átvertek, hülyének néztek, megaláztak. Holnap válunk, ő adta be a válást, de a luvnyája közölte velem, hogy elválik tőlem a férjem. Jártam nőgyógyászhoz, a fogamzásgátló injekciót javasolta, merthogy attól majd nem lesz vérzésem... Hát a második hónaptól dettó, mint előtte. A 3. injekció után mondtam, hogy semmi értelme. Október 18-án gyógykaprás, november 4-én kirúgtak a melóhelyről leépítés miatt, munkanélkülit elbuktam, mert 10 nap hiányzott... 7-én jött a levél, hogy saját érdekemben menjek be a kórházba, majd közölték velem, hogy nem jó a szövettan, műtét kell azonnal. Műtét megvolt 16-án, /szerda/ kivették a méhemet, gyulladás, csomók, hashártya összenövések stb. Jobb petefészkem maradt. Hétfőn engedtek haza, különösebb panaszom nem volt, kedd estig. Akkor már nagyon feszült a hasam, éreztem, hogy valami csomó van a bal oldalon. Na és amit még itt nem olvastam senkitől: szerda reggel éreztem, hogy átázott a kötésem, zöldes, bűzös genny szivárgott a bal oldalon a varrat között, majd reggeli után felálltam, egy pattanás, és elkezdett vastagon bugyogni ki a genny a hasamból. Iszonyat bűzös és legalább 2 dl. Gyors visszavittek szüleim a dokihoz, aki közölte, ne ijedjek meg, ők már láttak ilyet, csak én még nem, és kapjam meg a "majrévasat". Kinyomkodta a maradékot leragasztotta, pénteken menjek vissza, ha feltelik... Hát nem telt fel, hanem folyamatosan szivárgott, kb. 3-4 mm nagyságú lyuk lett a hasamon. Így kettő betétet hordtam. Egyet alul, egyet a hasamon. Visszamentem a dokihoz, hogy normális dolog-e lyukas hassal flangálnom. /gyereket iskolába vinni. boltba menni, tüzelőt behordani, fürdeni stb/ Azt mondta nyugi, be fog gyógyulni magától. Nos ez megtörtént 17 nap után, vagyis múlt szombat reggelre. Jelenleg 51 kg vagyok, a kórházból 48jöttem haza.
Szia Gyöngy!
nekem is minden hónapban feszülnek a melleim pedig szeptemberben voltam 1 éves. Szépen, középidőben kezdődik és mikor megjönne, elmúlik. Ebből tudom, hogy a petefészkek működnek még.
Kibírható, ennyi legyen a legnagyobb bajunk:)
Üdv: Szimi
Szia Gyöngy!
A műtét után néhány héttel nekem is voltak tüneteim, mintha megjönne, de csak egyszer, azóta sem.
Szép napot!
Sziasztok, mi itt a várólistások, nagyon érdeklődők vagyunk, Nekem most egy újabb kérdésem lenne. Ez a fertőzés - katéter ügy ez összefügg? A kérdés az, hogy műtét közben bepisilnék? vagy műtét után nem tudok felkelni, ezért van rá szükség? Valaki írta, hogy nem volt katétere, és ébredés után fél órával fel kellett kelnie pisilni.
Üdv.:
Panna
Sziasztok!
Tegnap voltam UH-n, hál Istennek sokkal jobban vagyok, a gyulladás is nagyjából lehúzódott, már csak egy enyhe gyulladáscsökkentő gyógyszert kapok!
Viszont már tegnap is éreztem és mostanra egyre erősebb, hogy nagyon feszülnek a melleim, pont úgy, mint anno a menstruáció előtt! Elvileg most a ciklus közepén járnék, mert mindig hónap első napjaiban jött meg! Érdekes, hogy akkor a hónap elején semmit nem éreztem, most viszont egy hónappal a műtét után úgy látom, hogy komoly hormonális változás indult meg! Ti is éreztetek hasonlót? Előre is köszi a válaszaitokat és mindenkinek tényleg igazán MINDEN JÓT ÉS JOBBULÁST! Üdv. Gyöngy
További ajánlott fórumok:
- Élet a méheltávolítás után
- Szerintetek érdemes őszintének lenni az ismerkedés időszakában? Megosztanátok a tapasztalataitokat?
- Akiknek a kisfiát műteni kellett, mert nem szállt le a heregolyója, megosztanák velem a tapasztalatait?
- Nem minősülök hátrányos helyzetűnek, csak mert 20 éve elvégeztem egy szakmunkásképzőt?
- Fogyás pajzsmirigy alulműködéssel, kinek sikerült már? Megosztanád tapasztalataidat?
- Milyen magzatvizsgálatokat ajánlott elvégeztetni 38 évesen belekalkulálva a vetélési kockázatot is?