Megcsalt, szerelmes a férjem, és gyereke is lesz :-( (beszélgetés)

Szia.

Nagyon sajnálom ami történt..de a lányt ne add neki semmiképp,harcolj.A gyerekeknek mindenképp az anya mellett a helye.Ők akik mindig melletted fognak állni,és ők akik örömet hozhatnak az életedbe.Tudom nehéz, de nagyon erősnak kell lenned.Te is ugyanúgy megérdemled hogy boldog legyél.EZT NE FELEDD..De nem vele.Találsz te is majd magadnak egy olyan embert,aki boldoggá tesz.Kitartás!

olvastam annakidején a fórumod és a történeted, talán még hozzá is szóltam..

sajnálom, hogy így alakultak a dolgaid!:(

remélem, mielőbb sikerül végleg lezárni a folyamatban lévő "ügyeket" és lesz időd, erőd lelkileg és fizikailag is megerősödni!

Sziasztok!

Beugrottam némi infó erejéig, bár nagyon nics sok időm...

Szóval, dióhéjban: szeptember elején közölte a "férjem", hogy ez neki mégsem megy, kemény 1 heti "próbálkozás" után. Ő nem tudja végleg megszakítani a kapcsolatot a nővel és a szerelemgyerekkel. Erre én annyit mondtam neki, hogy költözzön. Nem akart. Neki itt tulajdonjoga van! Folyton ezt hangoztatta. Aztán mondtam neki, hogy hiába a tulajdonjog, itt ő nem eszik, nem iszik, nincs tiszta ruha, nincs vasalás, stb. Lehet menni a nőhöz mindezekért, nekem két éhes szájat kell eltartanom a GYED-ből. Okt. közepéig bírta, akkor végre elment. Mert alapból a gyerek születéséig akart volna maradni, de ez felháborított, mondtam neki, hogy felejtse el, ő velünk nem fog karácsonyozni.

Azóta élnek gondolom boldogan. Én közben többrendbelileg összeomoltam, lelkileg, emberileg, fizikailag, és nem utolsósorban, de anyagilag is :-( Válunk. Igaza volt annak, aki írta, hogy itt nincs esély. Valóban nem volt, de én szerettem volna hinni abban, ami talán sosem volt :-( Mindegy, így jártam.

Heti egyszer engedem a gyerekekhez, a kisebbik egyáltalán nem érdekli, a nagyot meg folyton el akarja vinni, de nem engedem. Már nem tudom a pszichológushoz sem hordani, mert újra elkezdtem dolgozni, viszont a tünetei a nagynak nemhogy múlnának, de egyre rosszabbak :-( Az elmúlt 3 alkalommal már akkor is bepisilt, ha az apja jött látogatni. Eddig "csak" alváskor meg éjszaka jött vissza ez a probléma. Kicsit tehetetlennek érzem magam. Abban bízom, ha végre megszületik a szerelemgyerek, akkor kicsit leszokik az én gyerekeimről, és lesz időnk regenerálódni. Egyébként letagad már sokmindent abból, amit anno mondott, szóval még jó, hogy elkezdtem ezt a fórumot, mert itt minden kerekperec le van írva.

Az első "békítő" tárgyaláson már túl vagyunk, a köv. nemtom mikor lesz, de a gyerekek láthatásában nem tudunk megegyezni. Ő mindenáron el akarja vinni a nagyot, én meg nem akarom, így is egy roncs a kislány :-( ráadásul annyira marketingeli magát a gyereknél, meg a nőt és a lakását (ti.ott vannak állatok és a kislány nagyon szereti az állatokat, már engem is régóta fűz egy kutyával, de nem szeretném), és persze amikor jön, akkor a kislánynak mindent szabad :-( Olyat is, amiért amikor még velünk lakott, leordította a haját, vagy bezavarta a szobájába. Brrrrr...

Egyelőre ennyi. Nekem nincs időm a lelkemmel foglalkozni, most annak is örülök, ha átalszom egy éjszakát, vagy legalább 2-3 órát egyhuzamban - pedig nyugtatóval alszom :-(

Kicsit nagy lett ez a dióhéj ;-) majd jelentkezem még, hátha valakit érdekel a sorsom.

Amiről nem tudok az nincs.

Nagyon sajnálom a topik indítóját és maximálisan átérzem a helyzetét.Remélem képes volt feldolgozni valamennyire a történteket.

Tudod hogy nem ilyen egyszerű! És az érzések azok érzések...függetlenül a feltételektől!

:-(

De hogy előkotortad ezt a topikot!!:-)

Nem volt:pedig lehet,hogy jobb lett volna,mert akkor kiadom a dühömet,de a történtekhez képest egészen értelmesen tudtunk beszélni.Viszont kezd világosodni számomra,hogy nem adom a férjemet senkinek és ha mégis probálkozik vki nem állok jót magamért...:)Azthiszem még igy is szeretem,kár hogy nem értékelik eléggé az embert:(A gyerekekkel jó lenne elmenni vhová,de sajna nincs rá mód,most belevágtam egy netes melóba amihez minden hétfőn mennem kell a "Főfaluba"igy legalább kimozdulok és találkozom emberekkel is,hátha segit és még pénzt is keresek vele:)

Azért jó lenne ha visszamehetnénk az időben,lenne min változtatnom,gondolom ti is igy vagytok ezzel.

Ezzel nem mész sokra, hogy gyanú és válsz...pihenned kéne, ha tudsz szerintem menj el a gyerekekkel és valakivel aki tud körülöttük segíteni egy jó hosszú hétvégére apu nélkül. Keress olyan helyet, amit szeretsz, fürdő vagy kirándulóhely. Mozdulj ki a mindennapjaidból a férjed nélkül, hogy a gondolataid is kimozduljanak veled együtt...de ez csak az én tanácsom, bár nem hiszem, hogy árthat...ha nincs lehetőséged elutazni, akkor is a mindennapjaidban vezess be valamit, legyen az valami klub, vagy edzőterem, vagy valami...ha más nem, hát heti egyszer add el a gyerkőcöket a nagyinak egy 5órára és otthon végy egy forró fürdőt valami drága fürdősóval, vagy menj masszőrhöz.

És gratulálok az erődhöz, hogy tudtál találkozni azzal a nővel...aki ilyen erős az tud változni és változtatni...a hazugságokra pedig nincs mentség...

Akár múló felejthető akár nem az a kaland..neked mindehogy fájna.....:(Szerintem még ez a jobbik verzió,hidd el!!Nem volt bunkó a csaj?

Jobban vagy?

Hogy sikerült a találkozó???

Eszembe jutottál....ha van lelki erőd írj!

Nem csalódok benned:))

Ha ők így ő miért ne úgy....nem igaz?Miért mindig a megalázott fél legyen méltósággal és miért ő viselkedjen nyugodtan...????Hogy belül szétrobanjon?Na mindegy!Elolvastam a sztorit...hát nem könnyű helyzet.

Húúú, ez veszélyes, találkozni vele!!!

Mit vársz a találkozótól?? Tisztázd magadban! Beszéltél vele telefonon? Vagy hogy beszéltétek meg a találkozót?

Juuuj, én nem lennék képes elmenni...

Sziasztok!

Bocsi a késői reagálásra,de családi összejövetelen kellett részt vennem.

Pénteken találkozom a "koleginával"hogy megmondhassa a saját szemszögét,amire kölönösen kiváncsi vagyok.Szerintem lesz egy kis különbség a férjem és az ő verzioja között.Majd jelentkezem,hogy mit írt!Szerintetek mit kérdezzek tőle?