Másoknak olyan könnyű a pártalálás. Mi a titok? Vagy ez mind véletlen? (beszélgetős fórum)

Neked ez a tapasztalat. Attól még másnak lehet jo tapasztalata. Nekem több barátom is volt netről. Semmi komoly gond nem volt.

Volt 2 éves kapcsolat is. Most pedig ugye férjemmel már 15 éve együtt vagyunk. Amikor egyedül voltam nekem is volt sok gáz randim vagy olyan amiből csak pár hetes valami lett aztán nem folytattuk. De neten sem nagyobb az esély mint bárhol máshol hogy hülyét fogj ki. Van baráti társágunkban is több netes kapcsolat, házasság. Mind több éve együtt vannak és boldogok. De van barátnőm akinek nem jött be, nem

volt türelme a sok szar randihoz. Megértem hogy nem mindenkinek jön be, de az hogy neked onnan volt egy szar kapcsolatod az nem azon múlt hogy neten ismerted meg. Az meg megint nem a netes társkeresés hibája hogy ennyi évig benne maradtál egy rossz kapcsolatban.

A fene tudja... én is nehezen és viszonylag későn találtam párt pedig nem vagyok bányarém és a természetem se szörnyű. De már korábban észrevettem, hogy ha külföldön jártam, ott jobban kezdeményeznek, próbálnak "udvarolni" a pasik, itthon mintha elfelejtették volna, hogyan kell. Én meg nem vagyok kezdeményező fajta, régimódi vagyok ebben és romantikus meséken, regényeken nőttem fel. :-)

A férjemmel én is Japánban találkoztam egy ösztöndíjprogramon, tehát Japán jó hely ilyen szempontból. :-) Ott nagy sikereim voltam, próbálkozott egy dél-emerikai, japán srác is egy bangladei annak rendje és módja szerint megkérte kezem, igaz, második feleségnek, de biztosított, hogy az első felesége beleegyezett és el tud két feleséget tartani. :D Valahogy mégsem volt vonzó ajánlat, ezért maradtam a férjemnél, akit fél éven belül importáltam és azóta - közel negyed évszada - együtt vagyunk.

Mivel van egy nagyfiam (lassan 19 éves), nincsenek illúzióim: a jövő nemzedék még rosszabb lesz. A legtöbb kispasi csak a számítógépe előtt ül, tanul és várja a csodát.

Pont ez jutott eszembe.

😁😁😁

Én is "fizettem" a mai boldogságomért. :)

Nyisd ki a szemed, a szíved, lehet ott áll melletted az igazi. :)

Minél többet tud valaki "ajánlani" és minél alacsonyabbak az elvárásai, annál könnyebben talál magának. Sok esetben azok társkeresőznek sikertelenül, akiknek túl magasak az elvárásaik. Ez természetesen nem minden esetben igaz, de általánosságban igen. Lehet, hogy már te is ültél olyan mellett vagy kerültél kapcsolatba olyannal akivel össze jöhettél volna, de nem felelt meg neked, így eszedbe sem jutott, mint opcionális partner. Más viszont össze jött volna (vagy össze is jött) vele, mert alacsonyabbak az elvárásai. E mellett persze a szerencse is számít, hogy pont olyannal találkozz akivel kölcsönös a vonzalom. + valóban sokkal nagyobb előnyben vannak a lazább, nyitottabb emberek, mert könnyebben megközelíthetőek, könnyebben kommunikálnak.

Kitartás.

Nem viccelek, a rezgéseid helyén vannak!

Nyugodj meg, eljön a te párod is!

Nem leszel macskás néni!

A kapcsolati problémáidat valahol elcseszed, de ennyiből nehéz megállapítani, hogy hol!

Szóval olyan érzésem van, hogy mintha másoknak a sors/szerencse/gondviselés alakítaná az életüket gördülékenyen a jó irányba. Mert ezek mind boldog kapcsolatok, szerelem, szeretet, boldogság.

Nekem meg mintha valamiért extra köröket, nehezítéseket adna az élet. Hogy "na na, te ezt nem kaphatod meg".

Annyira nem vagyok gyagya, hogy ezt rájuk zúdítsam. 🤣🤣🤣🤣

Még a családnak se mondom, mert hülyének néznének.

39 éves voltam mikor megismertem a férjem.

Nem kerestem.

Van az a mondás a talicskáról és az ördögről😉

"Már arra gondoltam elmegyek egy látóhoz/jósnőhöz/asztrológushoz, hogy mondják meg lesz-e valaha valakim."

Remélem ilyennel nem fárasztod a férfiakat!

Ők ezt nem szeretik és kerülik az olyan nőket, akik ilyen hülyeségekkel foglalkoznak...

A 35 nem sok, azaz sok, de még sem;)

Még ne írd le magad! Bármi történhet!