Magányban... (beszélgetős fórum)

Bárcsak lenne már két ilyen gyönyörű gyerekem! Nagyon szépek! És én nem hiszem el, hogy kicsit sem szeretted azt a férfit, akinek két ilyen szép gyermeket szültél! Tudod hány nő vágyna ilyen kapcsolatra, mint amibe most te vagy? Szerető férj, nagyon szép család. Vannak férjek, akik még azt sem tudják, hogy mikor születtek a gyerekeik, te hallottál már ilyenről, mert én igen, olyan helyen dolgozom ahol lehet ilyen dolgokról hallani. Egyáltalán nem törődnek a gyerekeikkel, tojnak rájuk, isznak, játtékgépeznek, a gyerekeik szájából veszik ki a falatot, csalják a feleségüket és mikor megkérdezik tőlük, hogy miért csinálják, egyszerű és önző választ adnak. Ezekkel ellentétben neked olyan férfi adatott az életben, aki gondoskodik a családjáról, szereti a gyerekeit, a feleségét. Vannak nők, akik mindent megtettnének, hogy olyen házasságban élhessenek mint TE!

Jól gondold meg most mit teszel, mert a gyerekeid jövőjéről van szó!

Ez a vágy ami számodra elérhetetlen ott van előtted.

Gyermekeid és a jó férjed.Nézz úgy rájuk mint a legdrágább gyémántra!

Meglátod ragyogni fognak.

Szia.

Én csak egy itteni tagot szeretnék a figyelmedbe ajánlani,olvasd el a naplóját!

Ő Pici04.

Pár hónapja elhagyta a férje,miközben van egy közös babájuk és a lány várandós a másodikkal..

Azt hiszem az ő naplója sok mindenre választ fog adni neked,főleg azt fogod megtudni,mit érez egy gyermek ha az egyik szülő már nincs vele...

Szia kedves Nyecsus!

Teljesen felkavart a leveled... Mintha magamat hallottam volna pár évvel ezelött.

Szerelem nélkül mentem férjhez, megszületett a fiam, ...és jöttek a boldogtalan évek.

Minden este úgy feküdtem le, hogy feltettem magamban kérdést, hogy tegyem rendbe az életem, hogy mentsem meg a házasságom???

Nem léptem, nem azért mert olyan jó férjem lett volna, nem ... a gyerekem miatt nem léptem.

Hosszú idő telt el mire döntöttem... Nagyon nehéz döntés volt, de meg kellett lépnem.

Neked más a helyzeted... jó férj , jó apa, szeret téged...Most amit érzel szinte természetes, annyi minden történt veled pár év alatt, és sok is lehet egy picit!

DE nem add fel!!!! Adj esélyt a kapcsolatnak!!!!

Próbáld meg... nagyobbak lesznek a gyerekek, még könnyebb lesz!!!

Nyecsus!

Azt kellene eldöntened, hogy boldogtalan vagy-e, vagy csak unatkozol.

Ha ez előbbi (mert magányos vagy, mert nem tudtok egy jót beszélgetni, bármi), és a férjed is tán ezt érzi, csak nem beszéltek róla, akkor előbb-utóbb valamelyikőtök borítékoltan szerelmes lesz valakibe - a szerelembe esés nem "akarat" kérdése, jön az akkor is, ha nem kérik, ilyen fiatalon ez szinte biológiai ösztön -, az, hogy akkor négy, vagy nyolc, vagy tizennyolc évesek lesznek-e a gyerekek, az pusztán a sors kiszámíthaatlanságának kérdése.

Menj el egy terapeutához, akivel mindig őszinte lehetsz, és ő nem a választ fogja neked megadni, hanem segíteni fog feltenni azokat a kérdéseket, amiket nem mersz vagy nem tudsz megfogalmazni, amik rávezetnek, mi a helyes döntésed, mi az utad.

Az én szüleim tizenhat éves korunkban váltak és számunkra iszonyú megkönnyebbülés volt: apánkról minden porcikájában akkor lassan tíz év óta éreztük, mennyire boldogtalan. És elkeserítő volt a tehetetlenség, hogy nem szólhatunk bele ebbe. Reménykedhetsz, hogy összeszorított foggal a gyerekek és a család kedvéért végigcsinálod a következő húsz évet, de szerintem a forgatókönyv elég sok fiatal házasnál ismert: jön egy kollegina, egy új férfiismerős, és lavinaként indulnak be az események...

én veled egy korosztály vagyok!23 éves,egy 4 éves kapcsolatban vagyok,de ugy érzem egy házasság és gyerkek nem változtathatnák meg a kapcsolatot,nem szabad két embernek egymás melett élni,együtt kel élnetek!Nézd a két gyönyörű gyermeked szemébe,és ténleg felnőtt anyaként gondolj bele most ebbe,te amikor a házasság és az anyaság melett döntöttél,lemondtál a pasikról,bulikról,több szerelemröl,de ezt megélheted a mostani kapcsolatodban is!Szoritok neked hogy sikerüljön rendbehozni,mert tudom milyen ebben a korban szenvedni,nekünk is volt hullámvölgyünk,de egy alapos beszélgetés,és az öszinteség helyrehozta,az a jó ha minden npa teszel valamit a kapcsolatotokért,a családotokért!

Sok Sikert,és kitartást!Szeretet teljes Boldog Karácsonyt!

Hogy ne offoljak:

Szerintem is meg kellene próbálni leülni és megbeszélni a pároddal a dolgokat.

Mert azért lehet belesodródtál, de nem véletlen van 2 gyerköcöd tőle! ... szerintem.

A nem szeretés kérdése: minden emberben meg lehet találni azt, amibe beleszerethet az ember, csak meg kell találni. Ami igaz nehéz dolog meg be is kell fektetni, de hát a sopánkodásnál szerintem minden jobb.

csatlakozom az elöttem szólóhoz.

üljle és gondolkozz felnött anyukaként!!

szépek a gyerekeid én nekem ebben a koromban lett

volna apáromtól 2.tö akkor most a menybe lennék és boldog..

37évessen lettem anya örülj,hogy te fiatalon!

légy boldog és elégedett a sorsal.hogy van egy nagyon szép családod és egy dolgos féhjed..

sok ember összetenné a kezét,ha igy élhetne..

Kedves Nyecsus!

Szeretném, ha kicsit máshogy látnád ezt a dolgot, ezért most a következő dologat osztom meg veled.

Tudom mit érzel. Velem is előfordult ilyen, csak akkor még nem volt gyerekem. Abból a kapcsolatból kiléptem, és azóta voltam kicsit, jobban és a legeslegeslegjobban szerelmes. Megéltem az általad is hőn vágyott hatalmas nagy szerelmet. Úgy szerettem a jelenlegi páromat, mint az összes régit egyszerre: vagyis őrület volt az egész valóban. De képzeld: kb 3 hónap múlva szépen lassan kezdett elillanni az a rózsaszín köd. Hosszú folyamat volt, de most ugyanott járok, mint az előző vőlegényemnél. Bár én szerettem volna a felszínen tartani a szerlmet, vagy a megbecsülést, a szeretetet, de a másik nélkül ez lehetetlen. Ha valaki szerelmünk elején ezt mondta volna, hogy ennyire ki tud hülni, nem hiszek neki. És most itt vagyok jelenleg egy gyerekkel és egy kihült kapcsolattal.. Innentől kezdve meg rajtunk múlik, hogy hogyan döntünk: maradunk, vagy megyünk: hátha lesz még szerncsénk egy szeretetteljes kapcsolathoz. De mostmár tudom, hogy nem az a nagy rózsaszín ködös szerelmet keresem, sokkal inkább az emberi dolgokat: mert hosszútávon ez fontos!!

Kérlek ennek tudatában dönts vagy így, vagy úgy..

Hatalmas lelki erőt kívánok neked!

mire is vagysz? hogy tonkre tedd gyerekeid jovojet? hogy lerombold azt, amit felepitettetek magatok korul? csalodast okozol a ferjednek, aki mindent megtesz erted, amit tud. csalodast okozol a gyerekeidnek, es fajdalmat. s mi lesz ha kilepsz ebbol a kapcsolatbol? talan egybol egy masik pasi karjaiba veted magad? csalodast okozol magadnak is. hisz szerencsed volt elsore. sokunk nem ilyen szerencses, es olyan part talal, aki elarul, kihasznal es eldob. ez esetben lehet te leszel az, aki megteszi a parjaval. komolyan ezt akarod? egy mulo erzes hajhaszasa miatt?

ha igen, szerintem bolond vagy. mar megbocsass.

talán,lekelene ülnöd a pároddal és beszélgetni.

pld. havan valaki aki vigyázna a gyerekere.

kérdem én és,nem értem dacból nem csinál az ember

egy életre hozó döntést hány éves voltál 18?

szerelem elmulik és az után mi lesz?

aszt hiszed minden férfi olyan jó ságos mint a párod?

én 25éve élek boldog párkapcsolatba sok mindenen változtatnák.

de a párválasztásban nem.

ne hátra nézz előre és,ott lesz a válasz is.