Létezik eleve elrendelés? (beszélgetős fórum)
Eleve elrendelés van a filmekben, a könyvekben, de az életben nincs!
Mindenki saját maga dönt. Ha mondjuk főzök egy jó kis gombapaprikást szándékosan gyilkos galócából, akkor eldönthetem, hogy megeszem, vagy nem.
De nehogy már valaki más szuggerálja belém a döntésemet...
A véletlen, a sors pedig már egy egészen más fogalom.
Én már nem tudom, hogy mit higgyek.Ahogy most alakul az életem, és a lelki világom...
Eddig azt hittem, hogy véletlenek nincsenek, és a sors irányít.de már nem tudom
Hát,kell is hozzá nem kevés bátorság, hogy szembe merjünk nézni a lehetőségeinkkel...(És persze egy nagyon jó asztrológus.)
Én is féltem, hogy nem azt fogom hallani, amit szeretnék, és bizony kicsit haragudtam is, amikor kiderült, hogy amire nagyon vágyom az nincs benne. Viszont rámutatott egy csomó más lehetőségre, amelyek most már ugyanolyan "boldogságot" okoznak, mint amiről "lemaradtam"...
Bárhogy döntünk az életben, az nem lehet véletlen.
Hiszem, hogy előre el van rendelve, meg kell élnük jót és rosszat, mi döntünk, igaz, de ki tudná megmondani, hogy az a mi döntésünk, vagy eleve így kellett döntenünk?
csak az létezik!!!
de azért kell a küzdelem, mert eleve az is el van rendelve:-)))
Ezen én is sokszor elgondolkoztam. Szerintem az élete során mindenki kerül döntés helyzetbe, nem is egyszer. Nekem is volt már jó pár, ha olyankor másképp döntök teljesen más irányba megy az életem. De valami miatt ezt választottam. Egyes események, történések sodorják az embert valamilyen irányba, és késztetik egy-egy választásra.
Lehet, hogy nem véletlenül lettem ideirányítva ahol most élek, ill. ahogy most élek, és bármit teszek, ez nem változik. Ha tudnám, hogy ez tényleg így van, nem törném azon a fejem, hogyan változtathatnék, elfogadnám ezt, élünk egyik napról a másikra, aztán majd csak eltelik ez a kis élet.
Igazából én is így képzelném el, ahogy te csináltad. De már annyi kudarc ért, hogy nem bízom magamban.
Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy pénz nélkül hogy lehet boldogulni. Ki kell fizetni a számlákat, enni kell, öltözni is néha, ha már lekopik az emberről, a gyereknek a tankönyvek, a kirándulás! Ilyen hogy kultúra, meg szórakozás már eszembe sem jut.
Szerintem van. Mindennek megvan a maga oka, a döntéseknek is (miért pont amellett döntöttél, amit döntöttél!)!
:)
Anyagi problémái szinte mindenkinek vannak. Nekem is, mégis, amire szükségem van, arra mindig kerül pénz. Irányítsd a gondolataidat úgy, hogy az agyad ne fényűzésként, hanem normális szükségletként tekintsen az általad elérni kívánt dolgokra.
Van, aki azt is képes elhitetni magával, hogy a lottó 5-ös megnyerhető. :) Nem muszáj egy ekkora céllal kezdeni, talán egy tanfolyam is megteszi elsőre. :))
Érdekes, hogy tényleg vannak az un. peches emberek, én is ismerek ilyet, ez is olyan sorsszerűnek tűnik. Én szerencsére nem tartozom közéjük.
Igazából csak azért tettem fel ezt a kérdést, mert mindig próbálom a legjobbat kihozni, és ha vannak is kicsi sikereim, annyi ami egy kicsit továbblendít, de összességében mindig ugyanoda lyukadok ki, hogy nem haladok sehova. Hol is rekedtem meg, úgy mindenhol.
Valahol olvastam, hogy minden embernek joga van a boldogsághoz, a jó élethez, mármint az élhető életre gondolok, nem a fényűzésre. Az ember társas lény, most nem csak párkapcsolatra gondolok, hanem úgy egyátalán a kapcsolatokra.
Aztán, ami talán a legjobban fáj, hogy olyan sokmindent szeretnék még tudni, megtanulni, a megtapasztalásról ne is beszéljünk. És sokszor ott van előttem a lehetőség, egy tanfolyam vagy csak egy előadás, de persze nem tudok menni, nincs rá pénzem.
Szedd elő. :) A betegségeddel kapcsolatban mindenképpen elgondolkodnék azon, amit ír róla. Ír róla?
Van egy ismerősöm, aki elképesztően peches. Ha valami elromolhat, az tuti, nála romlik el. Mindig mondom neki, hogy ő vonzza ezeket a dolgokat, ha nehéz szakaszban van az élete (azt ugye "tudjuk", hogy minden rossz valami jónak a kezdete :D), ő bepánikol a kudarcoktól és félelemmel néz minden elé. A félelmei pedig csak újabb és újabb problémákat gördítenek az útjába.
Nem szabad azon agyalni, milyen nehézségeket hoz a holnap. Meg kell próbálni kicsipegetni a jót a rossz közül és azokra koncentrálni. Meg kell tanulni hinni a jóban, magadban.
A Te életedben én nem azon gondolkodnék, hogy mit ír a karmám (ha nagyon foglalkoztat a kérdés, Tinendonak van egy ascendenses-karmás fóruma, kérdezd Őt - DE! ne vedd kérlek készpénznek, még ha igazolódni is látszik az "elméleted"). Inkább foglalkoznék azzal, hogy valamilyen módon megpróbáljam az életemből kihozni a legjobbat.
Az, hogy megrekedtél, még mindig bármi lehet. Mit értesz ezen? Kapcsolat? Hely? Anyagiak? MI? :) Én is megrekedtem. Nem mindenben, de van az életemnek olyan területe, ami stagnál. Ez van, lesz másképp is. Ettől még nem gyanakodok arra, hogy ez rossz karma. Szerintem nincs olyan ember, akinek ne lenne az életében ilyen. Sőt, igazából mindig megrekedsz valahol, csak mindig másban. Nem tudsz mindenre egyformán koncentrálni.
Olvastam ezt a könyvet kétszer is, lehet hogy megint előszedem.
Beteg is vagyok, meg keveset is keresek, de nem ez a baj, hanem hogy nem haladok előre. Egyhelyben toporgok. Az embernek vannak tervei, persze nem nagy dolgokra gondolok, de valahogy én megrekedtem. Annyi mindig adatik, hogy élni tudjunk valahogy, de éppen csakhogy. MIntha ez lenne a sorsunk, de akkor mit strapálom magam. Itt jöhetne az, hogy akkor éljünk a mának, miért töprengek én, hogy hogyan élhetnék jobban holnap, ha úgyis mindegy. Lehet, hogy jobban beletudnék törődni a sorsomba, ha tudnám, hogy ennek így kell lenni, és nem lehet másképp, bár nem örülnék neki, meg értelme sem lenne. Zavaros az egész!
Egy teljesen más témában már szóba került egy könyv: Éld az életed (Louise L. Hay írta). Igazán tanulságos lehet, a Te eseted kapcsán is.
Mitől vagy szerencsétlen? Beteg vagy? Rossz állásod van? Miért "tengeted" az életedet?