Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Aki kiválóra megír egy írásbelit, azért olyan nagyon lassú nem lehet. :)

Szerintem (félévnyi tapasztalat alapján) a Radnótiban (és gondolom, a többi hasonszőrű iskolában is) az a legfontosabb, hogy tudjon figyelni az órán. Akinek ez (még) nincs meg, nehéz dolga van.

Most érkezett a KIFIR-től e-mail, hogy a tanulói adatlap megérkezett.

A középfokú felvételi dokumentum feldolgozásra került és a lap alján a "Feldolgozva" státusz látható.

Csak úgy leírtam ezt most, mert mikor megláttam a KIFIR-t feladóként, elsőre azt hittem valami gond van.

Kissé paranoiássá teszi az embert ez a felvételi buli.

Tehát no para, ha megjelenik egy KIFIR-es e-mail a telótokon.

Nagyon köszönöm az elemezgetést-elmélkedést a témában, szinte naponta tanulok újat magunkról, a sulikról, olyan szemmel tudom nézni a gyereket, hogy ez neki jó lesz-e vagy sem, ez nagy segítség. Majd lehet, hogy még írok a témában később, hogy mire jutottam, vagy hogy hol tartok/tartunk, de most egy konkrét kérdésem lenne.

A lányom kissé lassúbb tempójú a kortársaihoz képest, az a fajta aki inkább 120%-osan precízen végzi el a feladatát, és hát jó munkához idő kell. Inkább olyan elmélkedős-olvasgatós-elmélyedős típus, nem az a pörgős fajta. Ezt a jelenlegi tanárai tudják és tolerálják, mert tudják, hogy cserébe csak tökéletes munkát fognak visszakapni (ez nem az én maximalizmusom, tévedés ne essék!) Ezzel mennyi gondja lehet, ha bekerül gimibe? Tudják, tolerálják a tanárok, hogy ők még csak 10-11 évesek vagy nagyon nagy tempót diktálnak kezdettől fogva? Vagy felveszi majd a ritmust? Mi a tapasztalat?

Érdekesség: az Eötvös és az Apáczai is tiltakozik az új Nat. ellen:

[link]

[link]

Kiemelném az alábbit:

„A bevezetés időzítése abba a helyzetbe kényszerített minket, hogy meghirdetett képzéseinkre jelenleg is felvételiző diákjaink és szüleik a nekik korábban megígértekkel szemben nem tudják, hogy milyen könyvekből, milyen óraszámban, milyen tárgyakat, milyen tagozatokon fognak tanulni.”

Ez egy teljesen új dolog a Fazekasban. Bemutatkoznak a leendő osztályfőnökök. :)

[link]

Mi most két gyerekkel dilemmázunk. Mindkettőt bevontuk a döntésbe, sőt, nálunk a kicsi maga igyekszik nagyon - főleg a nagyhoz képest -, hogy felvegyék a vágyott helyre. Mi mindkettőnél elmondtuk, hogy melyik sulinak mi az elsőnye, mi a hátránya, miért lenne jó ide-vagy oda járni. A kisebbik közben többször meg is változtatta a preferenciáját, de hagytuk, hogy ő elemezgesse, én csak kérdezgettem.

Mindkettőnél volt olyan suli, ami nekünk nagyon tetszett, nekik meg kategórikusan nem, úgyhogy ezeket teljesen ki is hagytuk, a kevésbé kedvenceket pedig hátrébb soroltuk.

Igazából úgy vagyok vele, hogy több igazán jó iskola van, ahol jól érzik magukat majd. Egy-egy rossz élmény mindenütt lesz, erre fel vannak készülve. Ha olyan iskolába mennek, amit ők válaszanak, amit szívből szeretnének, akkor azt a pár negatív dolgot is sokkal jobban fogják kezelni. Ha motiváltan mennek oda, és azzal a szándékkal, hogy ez nekik tetszeni fog, akkor tényleg tetszeni fog nekik. Ha oda küldöm őket, amit nem éreznek magukénak, akkor csak a nyavalygás lesz (tudod, Hufnágel Pisti effektus :) ).

Szerencsére a vége az lett, hogy első és második helyen ugyanazt jelölik meg, mind a kettő szuper suli, és csak reménykedem benne, hogy legalább egy helyre veszik fel őket. Mindkettő úgy érzi, hogy ő döntött.

Engem úgy neveltek a szüleim és én magam is azt gondolom, hogy a gyereket a maga szintjén be kell vonni a család dolgaiba. Éppen ezért nálunk a felvételi is közös döntés volt, érvek és ellenérvek alapján. Az ő igénye szerint írtunk most csak egy iskolát. Nem tagadom, hogy az egész jó központi írásbeli eredménye után nem kaptam egy kicsit vérszemet, hogy talán más, nagyobb nevű sulit is megpróbáljon, beszéltünk is róla, de könnyen elengedtem a dolgot, mert objektíven szemlélve, a választott suli sokkal inkább passzol hozzá.

Olvasva a Radnóti és Eötvös programjait, elmondhatom, hogy a középmezőnybe tartozó Könyvesben is hasonlóan színes a diákélet :)

Sztem a legtöbb suli sejti, h a gyerek nem egy helyre adja be, így ha indokolsz is vagy elhiszik vagy nem. Ha akadekoskodni akarnak, indoklastól függetlenül tudnak.

Persze, gondolhatják h a másik suli fontosabb. Meg persze azt is, h az a másik nem olyan rugalmas, mint ők... Nézőpont kérdése attól függ, ki ül ott.

Amikor én hívtam Pl az Adyt, nem kérdezték, h miért akarok xy időpontot. Azt mondták, megnézik, mit tehetnek...sztem ezen ne izgulj:)

Totál kívülállóként rendszeresen megfordultam a Radnóti épületében, nekem a falakon lévő hirdetésekből, az jött le, hogy nagyon sok dolgot csinálnak és jelentős részét a diákok szervezik (nyilván kapnak tanári segítséget, ha szükséges).

A másik gimi - bár nem számít topnak, de azért a százon belül van - a II. Rákóczi Ferenc, ahová tavaly rendszeresen bejártam (British Council gyerek nyelvtanfolyamának székhelye). Az épület szinte kifogástalan, a diákok ott sem unatkoznak, ahogy a kiállításokat, hirdetéseket nézegettem. :) Az a benyomásom támadt, hogy kifejezetten színvonalas művészeti képzés folyik ott, rémlik mintha lenne dedikált rajztagozata.

Nagyon jókat írtok. Abban biztos vagyok, hogy ez a fórum ebben a tekintetben sem tipikus. Kicsit buborék-effektusban vagyunk.

Saját példánkban a mi (akkor harmadikos-negyedikes) gyerekünk az első pillanattól bele volt vonva a folyamatba, mondta, hogy szeretne felvételi előkészítőre járni (nem tudom, hogy ha tiltakozott volna, rábeszéljük-e), még abba is volt beleszólása, hogy az melyik legyen.

A felvételi folyamatban is végig ott volt, együtt adtuk fel a hivatalos leveleket, együtt mentünk nyílt napra, és a végén a beírakozáskor is ott volt. De igazából a döntést mindig mi hoztuk meg, csak nem az ő véleménye ellenében. És fogalmam sincs, magától eszébe jutott volna-e felvételizni (teljesen nem kizárt, hogy igen, mert nagyon korán téma volt az általánosában a gyerekek között).

(Bizonytalan voltam benne, hogy jó ötlet-e 676. privát üzenetként megköszönni, hogy elküldted az iskolákat, úgyhogy megteszem most itt: köszönöm szépen! :) )

Ez egy jó kérdés. 2 éve, akkor hatodikos lányom mondta itthon, hogy szeretne felvételizni, de csak 1 intézménybe. Azt én is sugalltam neki, hogy próbálja ki magát, ha úgy érzi, hogy bírja. Akkoriban voltak lelki problémái, iskolapszichológushoz is járt (én úgy éreztem jó szakemberhez került, ezért nem is vittük máshoz). Nem járt előkészítőre a fent említett okok miatt. Itthon oldott meg időre 6-7 teljes feladatsort és ennyi. Akkor volt a könnyű matekos hatodikos felvételi, ő országosan a legjobb 20%-ban volt, nem is vették fel. Nem bánta, addigra én már annyira sem, mert nem éreztem úgy, hogy neki kisgimisnek kellene lennie. Az általánosunk jó, szóval nem volt para. Lányom utána elmondta, hogy azért volt jó ez a "pofon" neki, mert legalább megtudta, hogy nyolcadikban jobban oda kell tennie magát. Eljött az idei tanév eleje. Ő kérte, együtt válasszunk sulikat, mert ő egyedül nem tud dönteni. Egy rokon megkérdezte, hogy ahova szeretne felvételizni, abból mennyi a lányom döntése, és mennyi amit én szeretnék, esetleges meg nem valósult álmaim miatt. Én (illetve mi a férjemmel) egy iskolára sem beszéltük rá vagy iskoláról le, mert nekünk nem szimpatikus. Pedig van olyan iskola ami nekem nem szimpatikus lányomnak igen, de azért reménykedem, hogy nem oda fog kerülni. Amikor most ki kellett tölteni a jelentkezési lapot, akkor megkérdeztem lányomat, hogy melyik sulik maradjanak, mi az amit inkább mégsem szeretne. Szóval most már ő döntött. Neki határozott elképzelése volt, hogy pesti oldalon, régi épület legyen és hogy az angol mellett/után olaszt vagy spanyolt tanulhasson. Énekkaros 7 éve, hangszeres zenét tanul 5 éve, már hatodikban is az olaszt favorizálta, tehát nem múló hóbort ez nála. Volt aki mondta, hogy németet kellene második nyelvnek, mert "azzal ér valamit", de én megfogadtam, hogy a második idegen nyelvet ő választja. Legalább nem engem fog szidni, hogy miért én mondtam meg, hogy mit tanuljon. :)

Az, hogy maradnia kellett az általánosban, nagyon jól alakult, mert elmélyült az amúgy is szoros barátságuk néhány lánnyal, sőt még csatlakozott hozzájuk egy lány, aki hetedikben érkezett az osztályba.

Most országosan a legjobb 7%-ban van az írásbelijével, ami a legnagyobb álomiskolájához talán kevés lesz (nem max. pontot visz), de természetesen azt írtuk első helyre, hátha... A többi is tetszik neki ezért vagy azért. Persze a szóbelik után biztos változik majd a véleménye.

Én amennyire tudom, az osztálytársait is hagyják szabadon dönteni, vagy közösen döntenek iskolaválasztást illetően, bár van akinél beírtak olyan sulit, ahova a gyerek nem annyira vágyik, de pl. az egyik szülő oda járt.

Mindenkitől elnézést kérek, hogy hosszú voltam, de gondoltam, hátha az utánunk jövőknek szolgálhatok jótanáccsal vagy ötlettel. :)

2 év múlva pedig újra felvételi a majd akkor nyolcadikos fiammal. :)

Nehéz kérdést tettél fel. Én csak azt tudom, hogy nagyon jót tett a saját családomban a szülő/gyerek kapcsolatnak, hogy a 12 évesünknek teljesen szabad döntése volt abban, hogy megy-e gimibe vagy sem. Potyogtak a könnyei miközben saját kezűleg jelölte be, hogy nem kíván beíratkozni. 10 évesen talán mi sem bíztuk volna rá a döntést. De akkor nem is volt döntési helyzet. Senki sem lépett le az akkori osztályból. Jó iskola jó köszössége=nagy szerencse.

De ez csak egy eset a sok közül.

Vajon a 14 évesek mekkora része kapja meg a döntés jogát? Szerencsés esetben legalább vele együtt döntenek a szülők, de szerintem még ez is a kisebbség. Illetve hát elég sok nyolcadikost teljes mértékben érdektelen is a kérdésben.

Sok-sok éve a szüleim "legyen szakma is a kezedben!" műszaki szakközépbe írattak, pedig én (már befolyásolva) inkább vegyipariba mentem volna, bár annyira nem érdekelt a dolog, hogy harcoljak érte, Igazából egyik sem lett volna jó, bár talán az enyém lett volna a kisebbik rossz választás. Kár, hogy senki nem volt a környezetemben, aki megmondta volna, hogy egyértelműen gimnáziumba kellene mennem.

Kicsit off, de sztem idekívánkozik:

Az Apáczai és az Eötvös József Gimnázium tanárai is tiltakoznak a NAT ellen:

[link]

Nem tudom, pontosan mit hiányoltatok, rengeteg programot szerveznek, főleg az ifik. Volt olyan időszak karácsony előtt, amikor minden héten több esemény is volt, de mostanában is van heti átlag egy. Holnap Valentin-napi bál lesz, hétvégére korcsolyázást szerveztek... Emellett hétfőtől csütörtökig minden nap van két választható szakkör (illetve lehet, hogy csütörtökön csak egy) a robotikától a táncon át a médiáig.

Lehet, hogy az E5 übereli ezt, de nekünk ez elég színes.

Minden iskoláról lehet rossz történeteket találni. A Levia által terjesztett vélemények között is van ilyen is, olyan is szinte minden iskoláról, az E5-ről is. Pedig szerintem az Eötvös tényleg nagyon jó iskola. Az emberi faktor, a gyerekek, a szülők, a tanárok mind különbözőek, és néha halálos kombinációkat tudnak létrehozni. Bárhol.

De az a gyerek aki az E5-be, a Radnótiba, Fazekasba stb. szívesen megy, és nem a szülők erőltetik be, nagy kockázatot nem vállal.