Melyik könnyebb? Egy vagy két gyerekkel? (beszélgetés)
A kérdés fars és szomorú.Akik több gyermeket nevelnek,soha nem bánták meg ,hogy több gyermekük van.Számomra a több gyermekes család az igazi,mert a testvér sokat jelent,de igaz,azon is "dolgozni" kell,de a családért is kell tenni.Az örömet ,bánatot és a gondokat közösen kell viselni,megoldani./optimális esetben persze/Aki feltette a kérdést,valószinüleg már eldöntötte ,hogy számára mi a "jobb",akkor tegye azt.Régen természetes volt a sok gyermek,pedig szegénységben éltek.üdv.
Régen is nehéz volt gyermeket nevelni, de talán egyszerűbb volt a világ. Most inkább a pénz hajszolása fontos, hogy a gyerek meg kapjon mindent ami erőnkből telik, mert a mai rohanó világban kiközösítik. Pedig most is fontos az odafigyelés és a törődés, szeretet és az a biztonságérzés, hogy van családja nincs egyedül.
Nehogy fèlre èrtsetek.Nekünk a szülői hàznàl fürdőszoba se volt ès wc is csak kinti.Àtjàròhàz,ami kb abbòl àllt,hogy belèptèl a konyhàba,oldalt volt egy tàrolò,aztàn 1szoba,s màsik...mèg baràtokat is szègyeltem àthìvni,plusz apàm àllandòan rèszeg volt.Lassan 30èves fejjel mai napig sokszor felemèszt ez a fajta gyerekkor.Sokszor anyàmnak nem volt pènze arra,hogy betètet vegyen amikor megjött stb.
Màra önerőből sajàt nagy hàzunk van a pàrommal,illetve a 2ik baba ùton.Magambòl kiindùlva èn ùgy gondolom,hogy egy egèsz èletre rànyomja a bèlyegèt a gyerekkori nèlkülözès.
Ez jövedelem függő. Egy gyereknek azt hiszem azèrt jót tesz hogy falun nő fel. Más az èrtèk rendje. Lányom egyik barátnője azt hitte az a normális ami náluk van. Apjáè a fèl falu cègekkel mindennel. Lányom felvilágosította hogy nem egèszen.
Na, ezzel sem értek egyet. A vidéki rokonaim sokkal jobban állnak, mint mi...
Falun talán könnyebb. De ha elmegy egyetemre baromi nehèz a bejárás. De megoldjuk, hogy jobb legyen neki.
Annyiban nehezebb ma, hogy régen mindenki nagyjából egyformán csóró volt, tehetősebb ritka.
Ma nehéz egyszerűnek nevelni gyereket, ha mindenki más megkapja a javakat, rossz ezt látnia.
Kevesebb figyelmet kapnak. De ez a mi hibánk, nem az övèk. Amikor többen összejövünk előkerül egy egy társas. Mennyivel jobb, mint a neten idegenekkel ugyanazt játszani. Kicsit nehèz neki állni, de amikor elkezdődik már jó. Jó hogy egymásra figyelünk, nevetünk, oldottak vagyunk. Nem is a játèk, ès hogy ki nyer a fontos. Hanem a hangulat.
De ha megfeszülünk is megadjuk, mert nehezebb nemet mondani.
Inkább úgy mondanám, hogy megbecsülöm, amim van, hülyeségekre nem költök, mert ezt láttam. Nem várok segélyre, állam bácsi támogatására, mert az sosem jő el, saját bőrön könnyen megjegyezhető.
Igen erről beszèlek aki szegènyebb annak is lehet gyereke. Csak Nem kapja meg azt amit egy olajsejk fia. Olyan èrtèkrendet kell kialakítani a gyerekeinkben ami reálisan kivitelezhető. Így is mindig többet ad egy jó szülő.
Bizony! Nekem soha nem volt saját ruhám, cipőm, de játékom se. Karácsonyra sem kaptam soha semmit gyerekkênt. Nyaralni sem mentünk. Irigykedve figyeltem a többieket, és kínos volt szeptemberben arról írni, kinek milyen élményben volt része. Hát nekem semmiben így azt írtam le, ami az unokatestvéremmel történt.
És ennek ellenére nem érzed magad elhanyagoltnak, nem? És ennek ellenére valószínű, hogy több figyelmet kaptál, mint a mai gyerekek, nem?
Mert én így gondolom.
Mi hárman voltunk testvérek, 3 db társasjátékkal, 1 labdával, 1 rollerrel, 1 bicajjal. A ruhákról nem beszélek, mert az is sokkal kevesebb volt, stb., még is azt mondom, hogy a mi gyerekkorunk biztos tartalmasabb volt a mai gyerekekénél...
Így van, de ezt nem hangoztathatod, mert leharapják a fejed. Hiszen minden, ami jó, az "jár, alap".
Nekünk anno még annyit sem tudtak adni, mint maiaknak. Olyan szegénységben nőttünk fel, mai szemmel megfelelne a segélyezett rétegnek. Egymásról kinőtt ruhát hordtunk, osztálykirándulásra váltott évben mentem, mert anyu kettőt nem tudott kifizetni. Regényt írhatnék régi falusi nyomorúságról. Mindenért keményen meg kellett dolgozni akkor is.
A mai ember rettenetesen el van kènyelmesedve. S èszre sem veszi hogy a saját kènyelme rabszolgája. Sokkal nagyobbak az igènyek is mint règen.
Hát nem tudom....
Ha arra gondolok, hogy milyenek a mai szülők, akkor nekik egy gyerekkel is borzasztó nehéz.
Régebben ez nem volt nehéz, ha több gyerek volt, akkor könnyebb volt, mert együtt is eljátszottak, azaz több idejük volt másra, pl. mosni a keverőtárcsás hajdúval, stb.
Én ezt úgy mondom, hogy mi hárman voltunk testvérek, és sosem láttam a szüleimen, hogy nem bírnak velünk. Pedig, ők reggeltől estig dolgoztak, azaz pl. engem és a bátyámat már reggel 6-ra bevittek az oviba, és este 6 előtt tuti nem értünk haza.
Persze, hozzátartozik, hogy ők nem nyomkodták egész nap a telefont, nem neteztek, stb.
Volt idejük játszani velünk, tanulni, mesét olvasni (nem a TV előtt bambultak)....
Itt nem megnèlyegzèsről beszèlünk. De nem adhatunk minden gyerek segge alá ferrarit, mert Dubaiban azzal járnak iskolába.
Èn nem bèlyegeznèm meg a gyerekem azzal,hogy nèlkülözve kelljen felnőnie.Mindenki màskèpp vèlekedik erről,ezzel sincs problèma.
A tevékenységgel kapcsolatosan biztos hogy nem könnyebb.
Ha felelősen gondolkodsz, akkor de.
A Jóisten sem a régi màr, nem ad alapból legelőt is a bárány mellé.
Ez így van. De akkor csórókènt nem lehet gyereke?
Nem az anyagiakra gondolok,hanem alap jàtszàs a 2gyerekkel,otthoni tevèkenysègek stb.
Aki gyereket akar,màr meg se haragudj,de ne akadjon fel az anyagiakon...
Miért is lenne könnyebb? Több energia,pénz,figyelem,és ha különneműek nem is sorolom.
Nekem sosem esett nehezemre odafigyelni a gyerekeimre. Pedig szinte mindig hulla fáradt voltam este hogy megadhassak mindent erőn felül is ha kellett nekik. Persze a nőknek nehezebb, főleg mikor még kicsik. A pasik meg szerintem sokkal lazábban kezelik. Mint mikor a lányom egyszer, nem többször berúgott, és haza hoztam. Én nevettem rajta, az anyja meg tiszta pánikban volt. A végén már ő is nevetett. :D
Egy gyerekkel sem egyszerü nem hogy kettövel.
nem, minden gyerek kiköveteli magának a figyelmet, energiát, ketten kétszer annyit
Hát a háromhoz képest biztosan. Ha egyneműek sok mindent megörökölhet a kisebb. Ettől függetlenül költségesebb mindenképp a kettő. S minél nagyobbak annál többe kerül. Főleg ha sokáig tanul tovább. fősuli egyetem. A második az könnyebb, mert van tapasztalat az első után.
További ajánlott fórumok: