Néhány gondolat a féltékenységről

A féltékenység, mely általános és erőteljes érzelem hirtelen, gyakran figyelmeztetés nélkül tör elő, szétzúzva a szeretet és a bizalom érzelmeit. Hatása traumatikus lehet mind arra nézve, aki átéli, mind arra, akire irányul. A féltékenység erőteljes érzelmei, melyek gyakran rejtve maradnak, mielőtt nagy erővel feltörnének, megrázkódtatást jelenthetnek az elme és a test számára is. A féltékenységet alapvetően romboló erejűnek tekinthetjük, gondoljunk csak arra bomlasztó hatásra, amelyet a kapcsolatokra mér, így épp azt az elhagyást és megcsalást idézi elő, amitől félünk.

Nemi különbségek és hatásuk a féltékenységben

A nők jellemzően inkább az érzelmi hűtlenség lehetőségére féltékenyek, míg a férfiak sokkal erőseben reagálnak arra a gondolatra, hogy partnerük egy másik férfival szeretkezik. Ez a nemek közötti jelentős különbség abból származik, hogy a férfi számára a női partner hűtlensége folytán fennáll a veszélye, hogy tudatán kívül olyan utódnak viseli gondját, amely nem hordozza az ő génjeit. Ezzel szemben a nő nem szenved el reproduktív veszteséget, ha a férfi egy másik nővel szeretkezik, de az a veszély fenyegeti, hogy elveszti annak őfelé és gyermekei felé irányuló gondoskodását és védelmét, ha a férfi érzelmi kötődése egy vetélytárs felé fordul.

Valószínűsíthető, hogy az evolúció folyamán a nőknél kifejlődhetett egy hajlam a szexuális hűtlenségre, míg a férfiaknál a hűtlenségi stratégiák megakadályozására alakult ki hajlam. Ezt a vélekedést igazolják azok az empirikus kutatások is, kultúrától függetlenül, hogy a férfiak a nőknél erősebb féltékenységi reakciókat adnak a szexuális hűtlenségre, addig a nők inkább az érzelmi hűtlenségre reagálnak.

A féltékenység kiváltó okai: a gyengeség és a birtoklási vágy

A pszichológiai iskolák egyetértenek abban, hogy a féltékenység a gyengeség és a birtoklási vágy jeleinek tekinthető. A férfiaknál a birtoklási vágyból fakadó féltékenység a domináns, addig a nőknél inkább a gyengeség érzése lehet kiváltója a féltékenységnek. A féltékeny félben keletkező féltékenységi fájdalom a szégyen érzésével fog együtt járni. Így kijelenthető, hogy a féltékenység és a szégyen két, egymással erősen összefüggő, nem elválasztható érzés. A féltékenység és a szégyen mozgatórugója az emberben leginkább az a tudattalan a gondolat, hogy „a másikhoz képest alkalmatlan és kevés vagyok”.

A férfi, aki féltékenységet él meg, látván, hogy partnere szexuálisan hűtlen volt vagy potenciálisan az lehet, szégyentől fog szenvedni. E szenvedés két kiváltója a sikertelenség a szexuális versengésben, illetve a félelem a társadalmi ranglétrán való lecsúszástól. A férfi megpróbálhatja elkerülni a szégyenérzést, ami azt eredményezheti, hogy erőszakkal tartja távol a vetélytársat és megkísérli irányítani a nő viselkedését (birtoklási vágy). Ez a fajta reakció azonban újabb szégyent vált ki benne, amiért nem a modern társadalmi értékekhez illendően viselkedett.

A nő ezzel szemben a gyengeség érzésével fog szembesülni, amely abbéli félelméből fakad, hogy a férfi (az erőforrás és a védelem) elhagyja őt egy másikért, vagyis ha a kapcsolat és a kötődés fenyegetett.