Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Két vetélés és annyi év sikertelenség után, vágyom egy babára fórum

Két vetélés és annyi év sikertelenség után, vágyom egy babára (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Két vetélés és annyi év sikertelenség után, vágyom egy babára

1 2 3 4
46. Bojsza (válaszként erre: 45. - PAnncsika)
2009. szept. 23. 08:29

Szia! Hát.... a dokik nem nagyon hisznek a népi gyógymódokban (tisztelet a kivételnek), de persze azért kérdezz rá. Én a cickafark teát már a műtét után elkezdtem inni és köv. hónapban meg is jött a mensim, ami sokaknál csak hónapokra rendeződik. Én a Mária Treben (remélem jól írtam) könyvéből néztem ki ezeket a teákat.

Remélem hamarosan jó híreket olvasok majd rólad! Szorítok neked nagyon!

45. PAnncsika (válaszként erre: 43. - Bojsza)
2009. szept. 20. 19:00

Köszi Bojsza a tippeket! Minden tanács jól jön, mert nem lehet tudni éppen melyik segít majd.

Most úgy érzem, h. a napokban meg fog jönni a mensim, ezért mennem kell majd a dokihoz és megkérdezem a véleményét az általad említett dolgokról. A teákról én is hallottam, csak állítólag nem mindegy, h. mikor issza az ember.

Ártani biztosan nem árt. Ha a doki rábólint ki is próbálok mindent.

Mégegyszer köszi.

2009. szept. 19. 12:52

Kedves leendő anyuka!!!!


Ha engeded, hogy segízsek, megbízol bennem, hamarosan teljesülhet a vágyad! Ez nem kábítás, több olyan gyermek szaladgál az országban, akiknek szüleit többszöri megtermékenyítés után elbocsátottak azzal, hogy nem lehet gyermekük. Az egyikük egy ikerpár boldog szülője!

Ha többet szeretnél tudni, szánsz rá időt és energiát, hogy végigcsináld,/ kb fél év/, hívj fel a 06/30/222 000 8-as telefonon! Személyes találkozót hozok össze Neked két boldog anyukával!!!!

43. Bojsza
2009. szept. 16. 13:32
Ja és 35 éves voltam, nem vagy elkésve!
42. Bojsza
2009. szept. 16. 13:31

Szívembe markoltak a soraid! SAjnos tudom, hogy mit éltél át,igaz én "csak" egy angyalka anyukája vagyok. DE itt szuszog már mellettem az egy éves csemetém! NE ADD FEL!! Az angyalkáid segítenek majd neked!

Még nem olvastam el a hozzászólásokat, ha esetleg már írta valaki az alábbiakat, akkor ne haragudj. Csak gondoltam leírom,hogy én miket szedtem. 2007.Aug.5-én volt a műtétem, dec. 31.-én pozitív volt a tesztem..

Szóval: cickafark tea, palástfű tea, fehér fagyöngy kapszula, Aole Vera Berry Nektár. Folyamatosan szedtem a magzatvédőt és plusz folsavat. És egy injekció kúrát is végigcsináltam a neve Ginevac. Hát ahogy leírtam, látom, hogy ez rengeteg minden, de valamelyik használt!

Szorítok neked! Kitartás!

41. PAnncsika (válaszként erre: 40. - Russodebby)
2009. szept. 15. 20:01
Ha bármi történne, azt természeresen megírom.
2009. szept. 14. 07:34
Szia! Nagyon sajnálom a történteket! Végig könnyeztem az egészet. Sok erőt és kitartást kívánok nektek! A fodrászodat meg cseréld le szerintem. Ha van valami fejlemény írj!
2009. szept. 13. 15:03
Nagyon szomorú a történeted, de bizakodni kell! Sikerülni fog! Mi is éveket vártunk babára, de csak összejött.
38. PAnncsika (válaszként erre: 37. - Misz)
2009. szept. 12. 16:56

Szia Misz!

Őszintén sajnálom,hogy át kellett élned ezeket. Amikor (2. babánál) a 8. hetes ultrahangon néztem, ahogy ott feküdt szegény élettelenül a méhemben.... Szó nincs rá mennyire fájt.

Én is attól félek, hogy hiába lesz a sok vizsgálat, eredmény nem lesz semmi. De a remény hal meg utoljára - szokták mondani.

37. misz
2009. szept. 11. 21:55
Javítok. 12 hetes uh-n voltunk.
36. misz
2009. szept. 11. 21:54

Olvastam a naplódat. Átérzem a fájdalmadat.

Nekem is két angyalkám van.

A kislányom születése után szerettünk volna kistesót. Az ég azonnal megadta. Minden rendben volt, boldogan vonultunk be a férjemmel és a kislányommal a 1 hetes UH-ra. A doki ahogy rámtette a gépet kiküldte őket. Értetlenül néztem rá. Aztán közölte, nagyon sajnálja, de kb. 3 hete meghalt a baba. Azt hittem én is meghalok abban a pillanatban. Hetekig csak sírtam és sírtam. Legszívesebben addig sírtam volna, míg meg nem halok.

Aztán ahogy lehetett újra próbálkoztunk. Egyből sikerült. Sajnos ez a baba 6 hetesen hagyott el. Belebetegedtem. 20 kg-ot fogytam 2 hónap alatt.

De ott volt a kislányom, és fel kellett állnom. Úgy döntöttünk a férjemmel, 1 gyermekkel is boldog család leszünk. Aztán a Jóisten megint másként döntött. Tavaly novemberben nem jött meg a mensim. Nem akartam hinni a szememnek, ahogy a 2 csíkot néztem a teszten. Végigrettegtem az első 12 hetet, mert folyton pecsételtem. Ráadásul 8 hetesen elgázolt egy motoros a zebrán. De az én Kisfiam nagyon maradni akart. Idén július 3-án született teljesen egészségesen.


Pancsika! Ne add fel! Vannak csodák. A 2 vetélés után kivizsgáltak mindenre, semmit nem találtak. Nincs magyarázat.

Az a csaj, meg nem a barátod, ha így viselkedik! Mond meg neki, hogy fájdalmat okoz a gonoszkodásával. és ha nem fogja fel, nem szabad foglalkoznod vele.


Minden nagyon szépet és jót kívánok Neked! Remélem hamarosan teljesülhet a vágyad! Szívből kívánom!

35. misz (válaszként erre: 33. - PAnncsika)
2009. szept. 11. 21:37
A Leiden mutáció egy genetikai eredetű véralvadási zavar. A lényeg, hogy gyorsabban alvad a vér a kelleténél, nagyobb a vérrögképződés előfordulása és a vetélés sajnos. Folyamatos terápia mellett karban tartható, és ami a lényeg lehet Baba!
2009. szept. 11. 20:07
Ó de bamba vagyok! Köszönöm Tompi, hogy gondoltál rám!
2009. szept. 11. 19:28

Sziasztok Lányok!

Voltam a dokinál. Vannak fejlemények, a naplómban leírtam.

DE!!! Lenne egy kérdésem, hátha tudja vki a választ.

Mi az a Leiden mutáció? Kezeltek már vkit ilyennel?

32. Tompi32 (válaszként erre: 31. - PAnncsika)
2009. szept. 8. 22:10
Szorítok, és az nap gondolok rád, hát ha valahogy el jut hozzád egy kis pozitív energia, és jó híreket hozz neked a sors..
2009. szept. 8. 19:40

Sziasztok Lányok!

Drukkoljatok nekem csütörtökön, mert megyek megint az ÚJ DOKIHOZ. Írt fel Duphastont, de mivel megjött a mensim, így vissza kell mennem hozzá. Bárcsak mondana vmi jó hírt is. Már rám férne. Pénteken megírom mi történt.

Addig is nagyon köszönök mindenkinek mindent.

30. lina66
2009. szept. 8. 09:24

Szia!

Szomorú lettem,mikor elolvastam a cikket,a szivem hasadt meg!De sose szabad feladni,én csak azt tudom neked mondani,hogy igyál kamilla,körömvirágteát és szedjél barátcserje kapszulát,ezek erősitik a méhet és tisztitják a szervezetet.Ha összejön a baba,akkor mindenképpen ird meg!És nem ártana elmenned legalább évente 2x egy kénes gyógyfürdőbe sem,ahol is a gyógyvizben való tartózkodás jótékonyan fejti ki hatását!Én 8 évig vártam a 4.gyermekemre és erről a fürdőről nem tudtam,pusztán véletlenül jutottam ilyen helyre és csoda történt,rá egy hónapjára megfogant az én kicsikém!Hát csak vigasztalásul ennyi jut az eszembe!Sok sikert és szerencsét kivánok neked!

2009. szept. 7. 08:05
Üdv! Sajnos én is két vetélés (10-12 hét) után estem teherbe 22-23 évesen, aztán a harmadikra sikerült szülnöm egy közel 5 kilós Manót, aki ma már 16 éves és 190 cm magas. Úgy gondoltuk, hogy nem szeretnénk több gyermeket, de 30 éves korom után el kezdtem fűzni a párom, meg a fiam. A fiam volt a könnyebb, hamar mellém állt, a páromnak kellett egy pár év... Aztán 35 évesen estem teherbe, nagy volt az öröm, de nem sokáig tartott, 12 hétig. Nagyon-nagyon megviselt, egész más volt ennyi idősen megélni a vetélést, mint fiatal korban. Hónapok kellettek mire sírás nélkül tudtam kisbabára nézni,folyton bőgtem, mint a záporeső. Hála az égnek a párom és a fiam mellettem voltak! Ez segített át rajta! Aztán ismét terhes lettem 36 évesen, persze végigjártuk a genetikát, nagyon rossz volt az AFP eredmény, ezért magzatvíz vizsgálatra is sor került. Sokat cívódtam magammal, mivel vetélési kockázata van a vizsgálatnak, hogy mitévő legyek. De aztán bevállaltam, és semmi gond nem volt, jó egy hét múlva jött az eredmény, hogy nincs baj és lesz még egy fiúnk. Meg is született 2006. dec.30-án erős 4 kilóval. Így lettünk igazi család... Csak azt tudom írni, hogy erős legyél, ne add fel!!! Nagyon átérzem a bánatotokat, de kitartás, hidd el lesz Nektek is babátok, csak bízzatok benne! Margó
2009. szept. 6. 22:54

sziasztok

hasonló cipőben járok mint ti, nekem is majdnem lett egy babám de 6. héten elment, a doki azt mondta hogy van baba 3 tesztem pozitív lett, de egyszer csak megjött és jött a válasz hogy nem maradt meg, mi már 15 hónapja próbálkozunk sikertelenül, sárgatesthormon hiányom van és ez okozza a sikertelenséget és azt hogyha mégis sikerül akkor nem marad meg,most már 3 hónapja szedem a gyógyszert de úgy látszik, hogy még mindig nem elég magas a hormonszintem.

szeretnék mindenkinek sok sok kitartást kívánni, és remélem hogy egyszer mindannyiónkat megajándékoz az élet egy babával, azért hogy boldoggá tegyen minket és hogy mi is boldoggá tegyük a férjeinket egy csodaszép és egészséges babával

2009. szept. 6. 21:51

Könnyen teherbe estem,

15 évig nevelgettem,majd elvesztettem....

..de teljes döbbenet,mert mióta "HOXÁS" vagyok,látom mennyien küzdötök babaáldási problémával...

"Ember tervez,Isten végez"

2009. szept. 6. 21:19

Amikor ilyen írásokat olvasok vagy ilyenről hallok, mindig azon gondolkodok, mi van ha velem is ez fog történni. Engem nagyon megérintenek lelkileg az ilyen dolgok és mélységesen fel tudok háborodni olyan történeteken, amikor azt hallani, hogy az anya eldobta az újszülött gyerekét. Én az ilyen embert nem tartom embernek.

Nekünk van 2 daran fehér patkányunk, lányok. Már elértek egy olyan korba, amikor havonta pár napig rájuk jön, hogy anyák szeretnének lenni. Eddig még egyiknek se volt "gyereke" hiszen nem tudnánk annyi kispateszt nevelni, így nem is vittük fiuhoz őket. Amikor azokon a napokon elnézem ahogyan összehordják a fészket és ülnek benne... megszakad a szivem és sírok, hogy egy ilyen kis lény mennyire akar anya lenni.

Megtudom érteni a helyzetedet, áttudom érezni azt a fájdalmat, de mindenképpen azt tudom tanácsolni, hogy ne csüggedjetek, higgyétek el, hogy csodák vannak és kívánom, hogy egy kis csoda lakozzon a Te pocakodban és aztán az életetekben is.

2009. szept. 6. 19:51

Szia! Én ugyan még fiatalabb vagyok, de már nagyon vágyom a babára, de úgy érzem, hogy a férjem még nem akarja igazán annak ellenére, hogy már 7 éve együtt élünk és három éves házasok voltunk a nyáron. Pedig tudom, hogy ha a kezében fogná mégis nagyon boldog lenne. Lehet hogy a történeted hatására nem tartok igényt a következő három havi adag bogyóra. Nem gondolkodom tovább a gyermekvállaláson!


Nekem erőt adtál. Őszintén kívánom, hogy sikerüljön és babázzatok!

2009. szept. 6. 19:26

Nagyon sajnálom:(

Velem egyster történt meg, de félek, hogy legközelebb mi lesz. Kitartás. Sikerülni fog

2009. szept. 6. 18:57

Szió! ...megsírattam az írásodat ... nem is olyan rég ugyanebben a cipőben jártam ... 2 elhalt terhesség után, számomra is hihetetlen ma egy édes 4 hónapos tündér boldog anyukája vagyok :)))

Jól tetted, hogy orvost váltottál, nálunk is ez hozta meg a régen várt boldogságot. Kitartás, hiszem, hogy akkor fog megérkezni, amikor eljön az ideje :))

2009. szept. 6. 18:23
PAnncsika!Fel a fejjel, biztos sikerülni fog, csak hát neked rögösebb addig az út mint másnak.Nekem 19 éves volt a nagy fiam,mikor 8 vetélés után 41 évesen sikerült egy teljesen egészséges fiút szülnöm.Most 13 éves, és valamelyest feledteti velem azt a rengeteg könnyet, amit az elhalt babáim miatt hullattam.Mindegyik baba elvesztésébe én is belehaltam egy kicsit.Mindenesetre az vigasztaljon, hogy talán annyival könnyebb a helyzeted, hogy te teherbe tudsz esni.Egész biztos oka volt, hogy a babák nem maradtak meg.Az egyik terhességem nekem is ikrek voltak.Ne add fel a reményt,mi itt mindannyian veled vagyunk, és drukkolunk neked.Puszi,cikicakk!
21. ice kuszi (válaszként erre: 20. - PAnncsika)
2009. szept. 6. 17:18

Szia! Épp ezt akartam írni, hogy gyanús, hogy mindkettő terhességednek már a legelején vége lett, nem értem, hogy a dokid miért nem kért hormonvizsgálatot??? Szóval én is a progira gyanakszom!

Remélem, hogy csak ez a baj, és nemsokára Anyuka lehetsz! Szívből kívánom! Minden szépet és jót!

2009. szept. 6. 17:11

Kicsit össze kellett szedni magam, mert elpityeredtem a sok kedves írás után. Tényleg jól esett, h. Ti nem csak úgy csináltok, mintha együtt éreznétek az ember lányával. Minden szó szívből jön és ez erőt ad, mikor valaki (jelen esetben én ) összeroppani készül(ök).

Mostanában új történet kezdödött nálunk. Kimaradt a mensim (majd 40 napig negatív tesztek mellett ) és elmentem egy mindenki által nagyon dícsért dokihoz. Szimpatikus volt. Megvizsgált, meghallgatott és szerinte alacsony a progeszterin színtem. Írt fel Duphastont. Abban maradtunk, ha megjön a mensim (amit Ő kb. 3 hét múlva várt) visszamegyek és csinál hormonvizsgálatot....stb. Nos a mensim rá pár napra jelentkezett. Holnap fogok kérni időpontot a dokinál.

Komolyan hiszem, h. segít rajtam. Most ez hajt előre. Valamiben úgy is kapaszkodnom kell!

19. Tompi32 (válaszként erre: 18. - PAnncsika)
2009. szept. 6. 16:45
Távolból is szorítok, neked...
2009. szept. 6. 16:43

Köszönöm mindenkinek a jókívánságokat!

Most új dokihoz mentem el és megint bízom! Hátha meghálálja a bizalmamat.

2009. szept. 6. 16:21
Igen ez a legrosszabb érzés. Én most pénteken voltam a kis műtétemen a 8 hétben halt el a babácska, de már hetek óta arra vártam, hogy jó hírt kapjunk.. Sajnos kb a 4 héten le állt a fejlődés és nem fejlődött tovább.. Most a várakozási idő van.. Remélem 6 hónap múlva sikerül. De már előre félek.. Igaz van már 2 gyerekem, de nagyon szeretnék még egyet..
1 2 3 4

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook