Kertben járva. (beszélgetős fórum)
A kicsi gyerekeket ugyanmá' miért engednék az forgalmas utak mentén rohangászni ?:))
Én is léptem már kutyaszarba amikor nem volt kutyám ,szentségeltem is ,aztán kipucoltam a cipőmet ,mert régen olyan természetes volt ,hogy a városokba is élhetnek ,és üríthetnek az állatok anélkül ,hogy felháborodnánk rajta.
-lehet
:o))
És mi van a kicsi gyerekekkel, akik szeretnek összevissza szaladgálni, nem csak logikusan a járdán, hanem a fűben is? Én mint nem kutyás, de gyerekes, határozottan emlékszem, milyen felemelő dolog volt napi szinten pucolni a cipőjüket, mert a házak közti füves részen mindig sikerült belelépniük az ott hagyott kutyagumiba. Nem beszélve arról, hogy egy-egy eső után micsoda büdös volt tőle mindenfelé. Természetesen az üvegszilánkok, a söröskupakok, egyéb szemét szintén ez a kategória. Mostanra a városokban is rengeteg kutya van, amivel nincs bajom, lehet, de speciel én örülök annak, hogy mindenhonnan fel kell szedni utánunk a végterméket, hisz összességében nem 1-2 halmocskáról van szó, hanem rengeteg kisebb-nagyobb kupacról.
:o))
Szia Kertember!
Végre előkerültek a gépemben rejtőzködő képeim, igy most már a naplómban van a 'füvem'...
Hogyan-tovább?
Ha, lesz kiadós eső, akkor jól átgereblyézem mert elég tömör- cserepes lett a földje, gondolom a sok locsolástól is. Ami nem odavaló, azokat gyérítem...s ezután mikor vessek pótlólag fűmagot, mikor műtrágyázzak? Valami jó kis földdel is me kelle szórnom, ami javítaná a talaj szerkezetét...komposztom az tele van elfekvő magokkal, azért nem merem erre használni...
Nagyon hálás lennék, ha lépésről-lépesre leírnád, hogy mi a teendőm.
Köszönöm.
Félreértettél.Én nem a parkokra értettem ,meg ligetekre amiket írtam ,hanem olyan közterületekre ,ahol nem járnak emberek ,mert félre esik ,vagy ott van mellette a járda .De a törvény ezekre a területekre is szól sajnos .
Azt hiszem a parkokba ,játszóterekre,ligetekre tilos is kutyákat bevinni tudtommal ,ami teljesen jogos.
A városok kb 80 százaléka betonnal burkolt ,utak,járdák,terek ,házak .Én azt gondolom legyen elég az embereknek az a 80 % ,ahol közlekedhetnek ,és élhetnek ,és ne tiporják össze a füves területeket is ,mert mondjuk lusták arrébb menni két métert a járdáig ,és még nekik áll feljebb ha kutyaszarba lépnek .
Az én kutyám terrier,kicsi ,kb egy nap 60 deka ürüléket képez,amit ha bezacskóznék akkor 365 zacskót,és 219 kilogramm szemetet gyártanék ,ami nem porlad el egyhamar a zacsiba .És ez csak egy kis terrier,utána lehet számolni hány kutya él a városokba ,és mennyi lenne az annyi,ahelyett ,hogy a természetre bíznánk a dolgot.
Teljesen jogos.
Mondjuk én összeszedem nem járdáról is, ha olyan helyen kakil, ahol emberek járnak. De legszívesebben úgy csinálnám ahogy te.
Még mindig nagyon hiányoljuk az esőt!
Vannak esővíz-gyűjtőim mindenfelé a telken...üresen tátognak.
Most, még a komposztálóm is csak 'félig' van tele...:)-nincs mit hozzátennem.
Szárazság a köbön...és az ivóvízzel locsolok, pedig duplán fizetem ki az elfogyott m3-ket ez ügyben is...
Már
-nincs tavam, mert annyira leapadt,
- nincs fürdés, csak délután zuhanyzás kint a természet ölében,
-...stb...
/s a spórolás jegyében írtam meg+le ezt/
:))
Mondhatod .Én nem vagyok hajlandó bezacskózni ,csak ha a járdára kakil .
Nem fogok hermetikusan lezárni ,és szemétté tenni egy amúgy kb 1 hét alatt elporladó anyagot .
Szóltak is már miatta,de én elmondtam nekik,hogy azért van agyam ,hogy használjam ,és gondolkozzak vele,és ne tartsak be idióta szabályokat.
A városban -járva-kelve az elmúlt napokban- nem azért akadtam ki annyira, mert sok a 'kutyaszar' és 'csikk', hanem a sok müanyag és az üvegek miatt...
DDDD
Sajnos nem hasonlítható össze M.ország ,más fejlettebb országokkal .
Ott már évtizedekkel hamarabb kezdték kiépíteni a szelektív gyűjtési rendszert ,és jóval hamarabb kezdték el tanítani ,vagy felhívni a figyelmet ennek a fontosságára .Mi még ebben gyerekcipőben járunk ,sajnos.
Ez az egyik dolog .A Másik ,hogy hiába lennél környezettudatos ember ,ha egyszerűen képtelen vagy szelektálni a szemetet,mert nincs kályhád ,amiben elégeted amit lehet,nincs komposztálód ,mert mondjuk 50-60 nm-ben élsz a városban.Nincs helyed a szelektáláshoz szükséges tárolóedényeknek ,mert nem fér el a konyhában.Nincsenek a közeledben szelektív edények ,csak több száz méterre mondjuk....és még sorolhatnám mennyi sebből vérzik ez a dolog itt nálunk .
Az utolsó bekezdésen viszont kicsit felkaptam a vizet .Nem értem miért az emberekre kell terhelni a sok szemét költségét ??
A gyártócégeket kellene sújtani a túlzott csomagolások miatt ,nem azokat ,akik kénytelenek megvenni .Nem az emberek hibája ,például ,hogy manapság már nincs visszaváltható műanyag palack ,csak eldobható ,sem az ,hogy lassan az üvegeket sem váltják vissza ,és a szemétben landolnak.
És az sem ,hogy pl a nestlé a bogyóit zacsiba ,plusz nagy dobozba csomagolja ...és sorolhatnám ...a gyártó cégeket kellene büntetni ezekért a dolgokért ,nem azt aki kénytelen megvenni ,és akkor talán leszoknának a puccos ,értelmetlen csomagolásról .
Elolvastam blogodban is...egyből elküldtem a lánykámnak...
Tavaly elvitték, az 1-kivételével a leandereimet... s állandóan tanácsot kérnek hetente tőlem...de, amikor a metszést magyaráztam, oda se figyeltek()-majd átmegyek, mondták.
DDD
Szívesen-szívből olvaslak...
A leander népszerűsége töretlen hazánkban. Régebben a módosabb magánkertekben, ma már szinte minden kertben, sőt egyre több közterületen is találkozhatunk vele. Nagyobb városok bátran felvállalják gondozásukat, dacolnak az utca emberének gyűjtő szenvedélyével és akár egész utcákat, vagy nagyobb tereket népesítenek be leanderrel.
A leander metszés nélkül is szépen fejlődik, idősebb korára hatalmas bokorrá, fává növi ki magát, virággal telt hajtásai erősen visszahajolnak. Nálunk nem könnyű nagy méretűvé növelni, ami annak köszönhető, hogy a klímánk alatt kifagy, ezért telelő helyre kell vinnünk, és bizony komoly súlyt képez egy-egy idősebb tő. Növekedésének korlátja tehát az az edény, amelyet még mozgatni tudunk. Metszésére nálunk szükség van. Arra próbáljuk ösztönözni, hogy viszonylag kicsi mérete ellenére is bőséges virághozammal ajándékozzon meg bennünket. Metszéssel nevelhetünk belőle törzses fácskát is.
El kell dönteni, hogy miért metszünk. Ehhez szükség van a leander alapos tanulmányozására.
Pontokba szedem a metszési lehetőségeket:
· túl nagy a növény, kinőtte az edényt, a telelőt, súlya miatt nem tudjuk mozgatni, ekkor visszaifjítjuk, méretében csökkentjük,
· nagyon megnyúlt, virág nélküli leveles hajtásai olyan hosszúak, hogy a virág széthúzza a növényt, ekkor célunk a növény kompaktabbá tétele,
· elöregedett, egyre kevesebb hajtást fejleszt, virághozama csökken, formátlanná vált, ekkor ifjítjuk,
· alulról felkopaszodott, ekkor megújítjuk,
· sűrű, nehezen kezelhető, áttekinthetetlen, apró virágot fejleszt, ekkor ritkítjuk
· betegség hatalmasodott el rajta, vagy valamilyen sokk érte, ekkor védekezési célból metszük,
· törzses formára szeretnénk nevelni, ekkor alakítási célból metszük,
· nincs vele semmi gond, szeretnénk, ha formában tartaná magát a leander, ekkor fenntartó metszésben részesítjük,
Természetesen ritka az, amikor a fentiek közül csak az egyik miatt metszünk. A leggyakrabban több cél ötvözésére van szükségünk a metszés során.
Leggyakrabban fenntartó metszést végzünk. Aki rendszeresen metszi a leandert, annak valószínűleg tavasszal sem kell nagy beavatkozást végrehajtani, a nagyobb munkák 5-8 évenként jelentkeznek. A fenntartó metszéssel kisebb hibákat, enyhébb betegségeket, sűrű hajtásrendszert, megnyúlt ágakat is korrigálhatunk. Menjünk tehát lépésről lépésre.
Szerencsések azok, akiknek virágzás után is problémamentes marad a leanderük.
Milyen problémákra gondolok?
· A virágok jelentősen meghajlították a vesszőket.
· Dús virágzás miatt gyenge a hajtásnövekedés, képződés.
· Betegség, kártevő támadta meg a növényt.
· Fizikai sérülés érte, elsősorban szélre, és jégverésre gondolok.
· Gondozási hiányok miatt szenved a leander (talaj,- tápanyag,- vízhiány).
· Túlzott hajtásnövekedés. Többnyire akkor fordul elő, ha szakszerűtlen volt a tél végi metszés, vagy gyenge volt a virágzás.
Fenntartó metszéssel mindezeket korrigálhatjuk. Nekem több fajta és több méretű leanderem van. Nincs köztük két egyforma. Az egyik korán virágzik, a másik alacsony növekedésű, a harmadik érzékeny a betegségekre, a negyedik hajlamos a sűrű hajtásrendszer képzésére stb. A sok közül a fenti kettőt választottam, mert ők majdnem olyanok, mint az állatorvosi lovak, azaz produkálják az összes hibát. Annak ellenére gondolom ezt, hogy messziről nem néznek ki rosszul, sőt szépen is virágoztak. Apropó virágzás. Sokan azért nem állnak neki a leander nyári metszésének, mert még virágzik. Gondolván, hogy majd akkor, ha már elnyílt. Van számukra három rossz hírem.:
Ha valóban teljesen elnyílik a nyár vége felé, akkor valamit rosszul csináltak a gondozása során.
Sosem fog elnyílni teljesen, csak az egyes pont esetén, még a telelőben teljes sötétség mellet is képes virágozni.
Ha mégis meg akarják várni a virágzás végét, akkor kifutnak a metszés optimális idejéből, így jobb, ha neki sem állnak.
Adódik tehát a kérdés; Mikor van a nyári metszés optimális ideje?
Legjobban úgy tudnám megfogalmazni hogy:
akkor, amikor túl van a tömeges fővirágzáson,
virágot fejlesztő hajtásainak kevesebb, mint 1/3-án van már csak virág,
augusztus közepe-vége.
Van azonban egy eset, maikor nem szabad nyáron metszeni. Akkor, ha tavasszal erősen megmetszettük a leandert. Mért? Ebben az esetben a leander egész nyáron a hajtásfejlesztéssel van elfoglalva, pont augusztus elején ér el abba a stádiumba, maikor új hajtásai végén megjelennek a virágok, és egy pici virágzással ajándékoz meg bennünket. A nyári metszéssel pont ezeket a virágokat távolítanánk el és fosztanánk meg magunkat a kevéske virágdísztől is. A tavasszal erősen metszett leanderek a következő nyáron fognak erősen virágozni.
Mint látható a fenti képeken az egyik növényemen már alig akad virág, a másikon viszont még szép számmal találni, tehát érettek a metszésre.
A metszés során törekedjünk, azaz a metszés célja:
A túl sűrű növény ritkítása.
A beteg sérült hajtások visszavágása, esetenként maradék nélküli eltávolítása.
Az elnyílt virágok kimetszése, kivéve, ha magot szeretnénk fogni. De mért tennénk. Sokkal eredményesebben szaporítható dugványozással.
Túlzottan lehajló ágak visszavágása.
Elágazódások serkentése.
A leander stabilitásának megőrzése, fokozása.
Először a sérült, beteg hajtásokat távolítjuk el. A sérülés, károsítás mértékének megfelelően visszavágva, vagy súlyosabb esetben tőből eltávolítva.
Ezt követően kiritkítjuk a sűrű részeket. A lenti képen látni, hogy mennyire be tud sűrűsödni. Ez a dzsungel pedig a betegségek melegágya.
Ritkítás során először e leggyengébb ágat, majd az egy pontból indulók közül szintén a gyengébbet, vagy rossz pozícióban lévőt távolítjuk el. Mi minősül rossz pozíciónak? Ha:
túlságosan kifelé hajlik,
nagyon közel van egy erősebb hajtáshoz,
beszorul két erős hajtás közé,
megtartásával felborulna a leander viszonylagos szimmetriája, azaz egyoldalúvá válna.
Ilyenkor fel kell áldozni az erősebb hajtást a későbbi siker érdekében.
Gyakran előfordul, hogy egy erőteljes idősebb hajtás alsó 1/3-ból tör elő sok apró hajtás. Ezeket el kell távolítani.
Ritkítás utána túlzottan meghajlott hajtásokat kell visszavágni, oly mértékben, hogy az előtörő új hajtásoknak esélyük legyen függőleges fejlődni.
Következő lépésben a hosszúra nyúlt, felkopaszodott ágakat vágjuk vissza rövidre ezzel részben elágazódásra serkentjük a leandert, részben pedig biztosítjuk a stabilitását. A jövő évi virágtömeg kevésbé tudja meghajlítani a rövidebb fás ágakat.
Ezt követően a növény felső részében fakadó gyenge oldalhajtásokat ritkítjuk ki.
Majd pedig az elnyílt virágokat távolítjuk el.
De nem így.A képen látható, hogy ez a metszőolló robusztussága miatt alkalmatlan arra, hogy benyúljunk vele a szűk helyekre. Erre a finom munkára kisebb méretű virágollókat kell használni. A képen túl hosszú csonkot hagy a vágás, így nem tud időben és kellő mértékben begyógyulni a seb.
A metszés végén formás, szellős növényeket kapunk, melyek még idén új hajtásokat fejlesztenek. Ezek a hajtások a telelés során is érnek differenciálódnak, így tavasz végén, nyár elején már virágot bont a leander.
A cikkben nem foglalkoztam a betegségekkel, de mint a képeken látható, bizony van belőlük. Metszés után fontos teendő, hogy a leandert megszabadítsuk ezektől a károsítóktól, majd a növény földjét frissítsük, akár úgy hogy kivesszük, és egy kicsit a gyökereit is megkurtítjuk, vagy pedig csak egyszerűen rátöltünk az összeesett földre. A képen is látható, hogy mennyivel lejjebb van az edényben a föld szintje. Kapjon a leander friss tápanyagot, melyben megemelt dózisban jelenjen meg a kálium. foszfor. Nitrogénre már csökkent mennyiségben van szüksége, a kálium a telelésben segít a növénynek.
A metszés során nem kell kétségbe esni. A leander nagyon jól megújuló növény. Ha ejtünk is hibát, azt gyorsan ki fogja korrigálni.
Egyszer, még kisgyerek koromban azt mondta nagymamám: Katicám, neked olyan 'zöld' kezed van... Utána évekig nézegetem a kezemet, hogy tényleg zöld-e?
:)
Majd, tizen-húszon év mulva egy 'közelemben' sem élő ember, ugyanezt mondta nekem s rákérdeztem, hogy miért is?- ezt, válaszolta -mert, amit ledugok, elültetek az meg is ered...
(((és tényleg igy is van, csak már azok felnevelésével vannak gondjaim)))...DDD
Bizony, bizony. Sok olyan dolgot termelünk, amit szemétnek hívunk, holott nem az, de kényelmesebb a kukába tenni. Mi 2,5 kamasz gyerekkel (lányom nincs mindig velünk) kéthetente töltünk meg egy 110 literes kukát, tömködés nélkül. Papír, fém, üveg, műanyag és a szerves anyag hasznosításra kerül. Pontosabban csak a szerves anyagban vagyok biztos, mert azt magam komposztálom, a többit pedig gyűjtőhelyre viszem és csak reménykedem benne, hogy valóban újrahasznosítják.
Az a baj, hogy nincs érdekeltté téve a magyar a szelektív gyűjtésben. Akármit is teszel ugyanannyit kell fizetni. Más országokban ez nem így van, sőt ott kirívóan magas díjat alkalmaznak a sok szemetet termelőknél.
Köszönöm szépen.
Haláli ahogy írsz. Ugrálnak a gondolataid ide-oda, ember legyen a talpán, aki lépést tud tartani velük:) Nekem tetszik.
Az elütésekkel ne is foglalkozz. Nekem sincs időm átolvasni a hosszú szövegeket.
Az 'evolúció' az akkor is létezik, ha mi észre sem vesszük...vajon?-most miért is a gravitáció a kisérő gondolatom ez ügyben is...
DDD
Szia Kertember!...olvastam a blogodat is...szuper!!
Most, muszáj volt erre is felhívni a figyelmét a családomban s ezen kívül is mindenki másnak is,- s tudod-e, hogy miért?
Csupán csak azért, hogy ne tőlem várják el a csudát...mert, én mindent megteszek még ennek+ annak érdekében is, ha igénylik...
Felszántottam 'kézzel' az un. 'ős'gyepemet, ámbár felettünk meg már kiírtották az erdőt is...???
Most vettem először LAPTOKOT magamnak- s még a tanulás fázisában vagyok ez ügyben...a képekkel még az a gondom, hogy azt sem tudom mit-hová kellene bedugnom...:))előbb-utóbb/ kokskodom ...
DDD