Kedvenc idézetek (beszélgetés)

Miért rezeg a nyárfa, ha nem fúj a szél?

Miért komisz az ember, ha rossz útra tér?

Üldözi a sorsa, s az érzés kihal

Ne kutasd, ne keresd, mire jó e kicsi dal

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis mily nagydolog embernek lenni

Az ember egy porszem, nem látja senki

És mégis e porszem tud csak ember lenni

Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy

Csak ember légy mindig és ember maradj

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

Elsöpör az élet, a tengernyi gond

Mind a vizek árja az emberre ront

Mérkőzz meg a sorssal, és ne hagyd magad

S a dicső győzelem csakis a tiéd, marad

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

Az ember egy porszem, nem látja senki

És mégis e porszem tud csak ember lenni

Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy

Csak ember légy mindig és ember maradj

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

Gyermekkorom hajnalán:

sokszor virrasztott anyám,

ezért hálás vagyok én.

Szegény sok mindent megélt,

gyakran szívével mesélt,

ma is ő ad még reményt.

Mikor jött az éjszaka,

megérintett szép szava.

Vigyázta az életem

szeretett, mint senki sem,

Vele gyakran álmodom.

Mindig büszke volt reám,

ilyen volt az én anyám,

elfeledni nem fogom.

Mikor jött az éjszaka,

megérintett szép szava.

Refrén:

Kérve kérem, mikor fáj az életem,

igaz szívvel segítsen nekem!

Kérve kérem, biztasson ha kell,

hívjon a szava!

Lord-Anyám

ANYÁM

A bögrét két kezébe fogta,

úgy estefelé egy vasárnap

csöndesen elmosolyodott

s ült egy kicsit a félhomályban - -

Kis lábaskában hazahozta

kegyelmeséktől vacsoráját,

lefeküdtünk és eltünődtem,

hogy ők egész fazékkal esznek - -

Anyám volt, apró, korán meghalt,

mert a mosónők korán halnak,

a cipeléstől reszket lábuk

és fejük fáj a vasalástól - -

S mert hegyvidéknek ott a szennyes!

Idegnyugtató felhőjáték

a gőz s levegőváltozásul

a mosónőnek ott a padlás - -

Látom, megáll a vasalóval.

Törékeny termetét a tőke

megtörte, mindíg keskenyebb lett -

gondoljátok meg, proletárok - -

A mosástól kicsit meggörnyedt,

én nem tudtam, hogy ifjú asszony,

álmában tiszta kötényt hordott,

a postás olyankor köszönt néki - -

1931. január 6.

József Attla

Csernus Imre:

"Aki önmagával békében és jól van, az tiszteletben tartja a másik szabadságát is, ez pedig egyenlő a másik ember elfogadásával."

Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám,

hogy kenyeretek barna, e miatt?

Hisz meglehet: ha nincs idehaza,

tán fehérebb kenyérrel él fiad.

De semmi az! csak add elém, anyám,

bármilyen barna is az a kenyér.

Itthon sokkal jobb ízű énnekem

a fekete, mint máshol a fehér.

"A jó Isten egyszerűnek alkotta az eszemet,

Nincsen abban nagy modernség, csak szelídség, szeretet.."

-Karinthy Frigyes-

Miért rezeg a nyárfa, ha nem fúj a szél?

Miért komisz az ember, ha rossz útra tér?

Üldözi a sorsa, s az érzés kihal

Ne kutasd, ne keresd, mire jó e kicsi dal

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis mily nagydolog embernek lenni

Az ember egy porszem, nem látja senki

És mégis e porszem tud csak ember lenni

Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy

Csak ember légy mindig és ember maradj

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

Elsöpör az élet, a tengernyi gond

Mind a vizek árja az emberre ront

Mérkőzz meg a sorssal, és ne hagyd magad

S a dicső győzelem csakis a tiéd, marad

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

Az ember egy porszem, nem látja senki

És mégis e porszem tud csak ember lenni

Ha vérzik a szíved, s a fájdalmad nagy

Csak ember légy mindig és ember maradj

Az ember egy léha, egy könnyelmű senki

És mégis ma mily nehéz embernek lenni

forras internet

Aki méltó, - magában hordja

a szépet s az álmélkodást,

tulajdon visszfényét ragyogja,

magától kér feloldozást.

Aki méltatlan, ki e földi

lét törvényének rabja csak,

magában nem tud tündökölni,

s lerogy saját súlya alatt

Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag

"Öt napja, öt éje...Az orgona kezdte,

s azóta csupa fölszakadt

sajgás vagyok, álom és csupa zsenge

sóvárgás, néma indulat,

s az hangot követel, éneket,

zengőt, emberit, édeset,

mintha enélkül - így fenyeget -

nyomtalan halnék szét az egekbe,

ahogy a májusi orgonaszag."

Szeretettel jöttem hozzád,hogy elmondjam Neked

Mint barát hiszed vagy sem szeretlek téged,

hogy miképp azt elmondani vétek.

A barátságot nem mondani kell a szavak elszállnak azt érezni kell.

Nekem olyan vagy mint egy barát, mint egy testvér,

sőt 100-szor több ennél.

Ha nem is mondom hogy szeretlek téged csak néz a lelkembe

elárulja hogy már rég ott vagy a szívembe...

Talán úgy mint egy barát, talán úgy mint egy testvér

vagy mint egy olyan ember mint a ki 100-szor többet jelent nekem mindennél.

"Néha csak .. tegyél olyat, amit addig soha, mert azokra a pillanatokra fogsz emlékezni. Azokra, amikor kiléptél abból, amiben eddig voltál, és megmutattad, hogy jóval több van benned, mint a hétköznapjaidban. Onnantól, hogy ezt egyszer, legalább egyszer kipróbáltad, biztos lehetsz benne, hogy csak arra fogsz vágyni, hogy újra meg újra ilyen pillanataid legyenek. Akard is, tegyél értük, tedd az életed izgalmassá, olyanná, ami feltölt, erőssé tesz, és erőt ad a folytatáshoz. Hiszen néha észre sem veszed, hogy milyen láthatatlan falakat húzol magad köré, elzárva magad a teljes boldogságtól. Elhiszel egy sztorit, ami régen igaz volt, de most már nem az. Sőt, az sem biztos, hogy valaha is hozzád tartozott. Te csak egyszerűen magadra húztál valamit, és szépen cipeled egész életeden át, teljesen megbénítva magadat. Rakd le a fájdalmakat, búcsúzz el tőlük, ideje megszabadulnod a súlytól. A tehertől, attól, ami visszatart, ami bezár, ami nem engedi, hogy boldog legyél. Gúzsba köt, minden lépésedet nehezíti, mert úgy gondolod, hogy vannak dolgok, amik nem változhatnak, közben meg minden döntés kérdése. Építs egy életet, hagyd, hogy összetörjön, darabokra hulljon, aztán építs fel egy újat, egészen addig, amíg eljutsz oda, ahova mindig is vágytál. Oda, ahol jól érzed magad, ahol te is boldog vagy. Odáig nagyon sok világot kell felépíteni. Falakat húzni, téglákat pakolni, kudarcot vallani, nehézségeket leküzdeni, megoldásokra találni.. Erről szól az út, meg arról, hogy a régi házból mindig tudd, hogy mit viszel magaddal."

Oravecz Nóra

"Sose add fel! Amikor éppen feladnád, minden akkor készül jobbra fordulni.

Tarts ki! Csodás meglepetések várnak rád!"

A könnyebb utat mindig könnyebb választani, ezt hívják menekülésnek, de van egy rossz hírem: a könnyebb úton soha nem lehet olyan sikerélményeket szerezni, amelyek önbizalmat adnak.

Csernus Imre

Aki szeretni tud, annak mély meggyőződése, hogy van értelme az életnek. Aki nem tud szeretni, a jólét, a fogyasztás, a Mallorcán eltöltött szabadság, a zöldövezeti ház és a jacht ellenére boldogtalannak érzi magát.

Peter Lauster

A szeretet hangja muzsika: ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek. Ez a szó: szeretet - élettel teli valóság; segít feloldani és feloldódni; megérteni és megértetni; megtartani és elengedni.

Tatiosz

"A gyermektársaság gyógyír a lélekre."

(Dosztojevszkij)

Mielőtt depressziót diagnosztizálnál saját magadnál,győződj meg arról,hogy nem csak seggfejekkel vagy-e körülvéve.

Freud/