Kamasz nevelése (beszélgetős fórum)
Tigris, nem irigyellek. Bár nincs lányom, de vannak ismerőseim akik szintén ilyenekről mesélnek. :S Egyik barátnőm ő kompromisszumot kötött a lányával, hogy megengedte a sminket és a műkörmöt, de csak szolidan, ezek után ultimátumot adott, hogy vagy elfogadja ezt, vagy pedig megtiltja a keveset is. Nem tetszett neki, de elfogadta. Azt nem mondom, hogy teljes a béke, de nyugodtabb a légkör ;)
Sajnos a mai világ ilyen. Túl gyorsan "nőnek" fel a gyerekek.
Nekem még "csak" 7 éves a fiam, nem mondható, hogy kamaszodik, de úgy veszem észre, hogy elkezdett flegmáskodni, ellenkezni velem. Szeretném jól kezelni majd a kamaszkori lázadásokat. Szivesen olvasom a többi hozzászólót ki milyen gyakorlati lépéseket ajánl.
Az arany középutat szeretném megtartani, bár úgy érzem néha túl szigorú vagyok vele, félek később visszaüt. De ha még ráhagyom, attól tartok a fejemre nő. Ti hogyan találjátok meg a közöshangot?
Szia! Egyet értek veled! Mikor a hármasikreim tizenévesek lettek, az volt a család legviharosabb időszaka. Voltak olyan órák, napok, amikor annyira el voltam keseredve, hogy teljesen tehetetlennek éreztem magamat. Ha nem lett volna mellettem a férjem, akivel szorosan támogattuk egymást ez idő alatt, akkor talán nem tudtam volna megfelelni a kamaszkor kihívásainak. El kellett fogadnunk, hogy a serdülő gyermekeink már nem gyerekek, de még nem is felnőttek és a szereppróbálgatások korát élik. Rájöttünk, hogy nekünk is változnunk kell, mert ha csak folyamatosan irányítani akarjuk őket, akkor befolyásunk meggyengül és a kapcsolat megromlik. Nehéz volt elfogadnunk, hogy vannak titkaik, hogy egyszer érzékenyek, egyszer lobbanékonyak, hogy lázadnak, hogy a barátok fontosabbak a családnál, hogy már nem apa és anya a példakép, hogy egyre jobban szeretnek egyedül lenni, hogy értékrendszerűk szélsőséges lett, hogy szinte mindent ki akarnak próbálni a „jót” és a „rosszat” is… stb. Szerencsére gyorsan „lefutott” ez a kritikus időszak és helyreállt a rend. Nem könnyű, de bízni kell magunkban, hogy a megfelelő értékeket adtuk át a gyerekeknek és jó esély van arra, hogy az átmeneti időszak után ők is ezeket a normákat fogja követni.
Sokat segíthet a komoly beszélgetés (de nem a fejmosás), továbbá a humor. Fontos még, hogy tartsuk tiszteletben! Ne kutakodjunk a holmijaiban, ne ellenőrizgessük, ne zaklassuk felesleges kérdésekkel és ne fékezzük az önállósodásukat. Adódnak olyan helyzetek, amikor azonban kilátásba kell helyezni a következményeket, mert nem tartották be a család játékszabályait.
Nekem 13 éves fiam van. Igyekszem mindíg ésszerű és logikus magyarázatot adni arra,hogy miért nem szabad mindent megtennie amit akar.
Tegnap a cigi, a lopás, és a lányok volt a téma.
Jókat nevettünk beszélgetés közben.Szereti,ha a saját tapasztalataimat is elmondom.
Mint tudjuk "kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond". ahogy a mondás szól.
Szeretnék ilyen témákról is értekezni veletek. 3 kamasz gyerekem van. Idegörlő néha. Nem könnyű őket helyes útra terelni. Folyton csak a saját fejükre hallgatnak, még akkor is mikor bevallják, tudják, hogy igazam van.
Ki hogyan oldja ezt meg?