Írjátok meg negatív tapasztalataitokat a székesfehérvári szülészetről! (tudásbázis kérdés)

Sejtelmem sincs, valószínűleg semmit se ér, de ha meg se próbálom, akkor biztos, hogy nem történik semmi. Az osztályvezető egyébként tapasztalatom szerint (én egyetemi gyakorlatot is töltöttem az osztályon) érzékeny a betegjogokra, a pszichoszomatikus szemléletre, csak valószínűleg nagyon kevés a visszajelzés. Ezért gondolnám megpróbálni.

Egyébként szándékozom erről a fórumról idézni néhány történetet, idézetet a számára. Nem árt, ha az ember néha szembesül orvosként a páciensek moderálatlan véleményével.

Inkább lehet meg kéne neki ezt a fórumot mutatni:)

Szerinted lesz valami belőle ha írsz neki?

Kiváncsi lennék mit szól hozzá.

Én is ott születtem 24 éve, és én is élek, de nem sokon múlt...

Sőt az a doki vizsgált meg a 40. héten akinél születtem! Onnantól kezdve véreztem is és másnap beindult a szülés! Ezúton is szeretném megköszönni Illikmann doktorúrnak a kíméletes vizsgálatot:(

Sziasztok,

Én ott születtem 23 évvel ezelőtt. És még élek, csak a fülemet összetörték.. :) Ilyen bénán állnak a porcikák ott felül..

Öcsém is ott született, ő épp.

Volt aki besétált és kijelentette hogy nem érdekli ha szólnak a nővérek. Eszébe se jutott hogy nem a nővéreket zavarja. Meg hát minden látogató bekukkant az ajtón amikor megérkezik.

A vizit nálam is ennyi volt, hogy megkérdezték hogy vagyok. De igazából nem is bántam hogy nem akart senki odalent "matatni"

Amit utáltam a kórházban az az ágy volt amin még terhesen feküdtem az utolsó szobában. Iszonyatosan kényelmetlen volt! Komolyan gondolkodtam rajta hogy lefekszem inkább a földre.

jó az ötlet,az igazi megoldás az lenne,ha egy,max. 2 ágyas szobák lennének,és meg lenne határozva egy látogatási idő.szóval nem lenne olyan nagy forgalom.mert az elég zavaró.az anyukának olyankor pihenni kéne ,és a babájára hangolódni.és a szoptatás sem megy stresszmentesen,csak ellazulva.akkor jön ösztönösen magától,hogyan kell.nekem is itthon anyukám mutatta meg rendesen.

a nővérek hozzáállása is változó,de én legjobban a dokikon akadtam ki,hogy csak megkérdezték minden rendben van-e és ennyi volt a vizit.engem senki meg sem vizsgált,csak a 6 hetes kontrollon.

Hát a szülőszobai sztorit én is szerintem a fogadott orvosnak és szülésznőmnek köszönhetem..

Tudom mennyire gáz lehet ha nem mutatják meg, többedik babánál már megy, mint a karikacsapás..:)

Ne izgulj, nem voltál egyedül... én délután 6-7 körül kerültem a szülőszobából ki, és másnap reggel csodálkozva érdeklődtek, hogy "még nem szoptatta meg anyuka?". Hmmm szégyen ide szégyen oda, de ez nem jön automatikusan. Szerintem legalábbis. Aztán megmutatták egyszer és "próbálkozz". Borzalmasan éreztem magam, hogy kínlódtam én is, meg a gyerek is...

Az egész korházi ott tartozkodásban két dolog volt szimpatikus, hogy a babám velem lehetett egész nap, és hogy hamar hazajöhettem.

Nekem a szülőszobán megmutatták, illetve kérdezte a nővér, hogy kell-e segítség. Aztán megvárta amíg sikerült és csak azután hagyott minket magunkra. Ő nem tudom, hogy csecsemős volt-e, az tuti, hogy a tolófájásoknál már ott volt és várta a bébit. Ő fürdette..

Szoptatási tanácsadó volt, jól le is cseszett, mert meglátta a cumit.. aztán kérdeztem, hogy akarja-e megnézni a véres mellbimbóimat és a mellemet amiben egy ml. tej sem volt még. Aztán meghallgattam jó kislány módjára és megköszsöntem a tanácsokat amik egyébként homlokegyenest ütötték a cscsemős nővérek által elmondottakat. Ők azt mondták a 2 és fél 3 órát húzzam ki, ha nem bírja cumi... a szopi tanácsadó meg hüledezett, hogy ki mondta? Én meg, hogy nem az oviban vagyunk könyörgöm, beszéljék meg, engem meg hagyjanak békén..

Ez a szopiszoba szerintem se olyan jó ötlet!

Én is elborzadtam egy párszor, mikor NST-re vártam! Sőt igazából minden alkalommal azon rimánkodtam, hogy nehogy egy szobába kerüljek némelyikkel, miután megszületik a baba.

De nekem az nagyon hiányzott, hogy valaki megmutassa a szoptatást, mert hiába olvastam én utána, meg néztem képeket, akkor se ment úgy, ahogy kellett volna!

Nekem is második baba így nem volt gond a szopival, és én is 176.:) Tőlem az első nap megkérdezte a nővér, és a már említette idősebb szőke, aranyos is többször.

Én hol ülve, hol fekve szoptattam, de mindig elbarikádozva.:)

Én az ilyen szoptatós helyiséget nem hiszem, hohy kihasználnám, még rajtam kívül 4-5 anyukával. Örültem, hogy csak 1 szobatársam van..

Mert hát rengeteg olyan anyuka volt, akit még az utcán is elkerülnék, nemhogy kollektív szoptassak velük..