Hogy van valakinek mindenhonnan barátnője? (beszélgetős fórum)

Valamiért az ilyen embereket vonzod, rossz körökben mozogsz.

Sok idősebb embert ismerek, akire nem lehet azt mondani, hogy öregasszony, vénember.

Vannak olyan ismerőseim, akik sok fiatalt kenterbe vághatnak életfelfogásban. Sportolnak még 71-75 évesen. Utazgatnak, tanulnak.

Nálam nem jön be, hogy egy korosztályt, vagy nemet kiválasztok. Van 18-80 közötti nagyon jó társaságom, akivel nagyon jól ellehet beszélgetni. Nem csupán a párkeresésről, vagy széklet-vizeletről lehet beszélgetni.

Téged mi érdekel, mi kelti fel a figyelmed?

Szerintem meg kéne próbálnod egy-két alkalommal. Lehet, hogy ebben a társaságban találsz majd egy hasonlóan gondolkodó embert.

Ha nem is próbálsz ismerkedni, akkor nem is szerezhetsz majd barátokat. Lehet, hogy néhányuknál ez csak egy felszín.

"mert ezeknek az öregasszonyoknak egyetlen céljuk, hogy vég nélkül panaszkodhassanak, és bárkinek"

Eleve megítéled őket, pedig nem ismered őket egyenként és személyesen.

Lehet! De az is lehet, amit korábban máshol olvastam: a lélek dönti el, hogy életének egy-egy részében az életnek milyen aspektusát akarjuk megtapasztalni.

És ha a lélek (ennél a példánál maradva) a magányos élet milyenségét, előnyeit-hátrányait akarja megtapasztalni. Majd azokból levonja a saját útjának további részében hasznosítható, hasznosítandó tanulságokat és úgy folytatja útját. Mármint a lélek a saját tanulási útját. És hiába érzi az illető, hogy nem mindig jó neki az a helyzet, valami belső erő megakadályozza abban, hogy változtasson.

Nem tudhatjuk, hogy kinél-kinél mi az a körülmény, mi a valódi ok, amiért úgy él, azt az életet éli, ami más szemében esetleg helytelen. Nem biztos, hogy mindig mindent látunk, hallunk. Az ő élete, az ő öröme-bánata, az ő döntése.

Mi nem tehetünk mást, elfogadjuk olyannak, amilyen, vagy ha végképp nem tudjuk elfogadni, hát kerüljük el.

Nekem három barátom van jelenleg, akikkel az élet minden területéről kölcsönösen meg tudom osztani a gondolataimat, az életemet/életünket. + a húgom.

Megszámoltam, ha már ennyire erre van itt kihegyezve minden hozzászólás. Nem szoktam ilyesmin gondolkodni, hogy "igazi", mert bármikor elsodorhatja mellőlem őket az élet, majd vissza. A barátság nem egy eskü mellett fogadott kötelék.

Igazi barátságot fiatal korban lehet kötni :)

Új emberekkel tudok beszélgetni általános, mindennapi dolgokról... Ők az ismerősök... barátnőm 1 van évtizedek óta :)

A másik: egyszer valaki leírta, hogy az ember társas lény, és azóta erre hivatkozva ítélnek meg minden embert. Nem, nem mindenki társas lény. Sőt! Ha tovább gondoljuk, akkor senki sem az. Már aki öntudatra ébredt és felelősen gondol a saját életére.

Egyedül születünk, és egyedül halunk meg. Már ha értitek mire gondolok.

Minden más, egy történet.

Barátok, barátnők jönnek, mennek az életünkben. Tanulunk egymástól valamit.

Akinek pedig nincsenek barátai azok megrekedtek ebben. A történetének ezen lapjai üresek. Nem tud, nincs kitől tanulnia. Nagy valószínűséggel olyan a jelleme, a viselkedése, amivel nem vonz magához másokat.

Az nem baj, hogy nem értesz egyet. Nyilván te többekkel megosztod az életed legintimebb (nem csak a szexre gondoltam) részleteit is.Nagyon nagy az ismeretségi köröm, de csak haverok, kedves ismerősök, nem igaz barátok.

Én meg nem adom ki magam csak 1-2 ember tud rólam mindent, ők azok, akikben feltétlenül megbízok. Van, aki esetleg visszaélne vele.

Nem vagyunk egyformák.

Nyugodj meg, legjobb barátja ennyi nincs. Ezek haverok, hevernők.

Akinek sok barátja van, annak egy sincs! Ez lélektani törvény! A barátság bizalmi kérdés, úgy gondolom a lelkét nem önti ki valaki ennyi embernek normál esetben.