Hogy találtátok meg a hívatásotokat? (beszélgetős fórum)

Én sem értem miért vagy ennyire lekezelő. Tök normális, hogy egy fiatal lány nem hétvégén meg ez éjszakában akar dolgozni.

Soha nem mentem volna olyan helyre, még akkor se ha anyagi okai lettek volna. Akkor inkább vajaskenyér vízzel. Sokkal többet ér a szabadságom, mint egy hülye munka.

Példának okáért szerintem meg 2017-ben alapvető, hogy éjjel legyen ügyfélszolgálata a banknak meg a net szolgáltatónak.

Sok munkakör betölthető "normális" munkarendben. Csak nem ilyen képzettséggel, hozzáállással és nem jó pénzért. A pénz adott, a képzettség idővel megszerezhető, addig a munkarendből lehet engedni. Vagy persze lehet folytatni a "tanulok" és "keresem önmagam" címszó alatti lébecolást.

Nem tartozik a témához, csak megfordult a fejemben.

Hogy lehet 21 éves korra egy OKJ-s és 3 vendéglátós?

Mert akkor jó fejed van, menne az a diploma is.

De akkor minek jart vendeglatos suliba??

Eleg konnyu kikovetkeztetni, hogy a legtobb hely akkor van nyitva, amikor az emberek a szabadidejukben szorakoznak. Tehat este es hetvegen.

Igen.ismeros az érzés. Foleg a penz.hehehe :) de ugy vagyok vele hogy eleget bizonyitottam es tettem le az asztalra. Nagyon változatos melokban probaltam ki magam takarítás, szobalány, gyumolcsszedo,konyhaslany, gyari osszeszerelon at tolmácsolás,fordítás, szamlazason at Informatikaig minden megfordult. A közepe fele mar vilagos volt merrefelé kell tendálni hogy jo életem legyen. Es ugy érzem mindenhol megálltam a helyem.mindenhol sajnaltak hogy Elmegyek es nem tudtak hirtelen hogy potoljanak. Ezek mind tok jo érzések. Es ha ugy érzem melóban hogy tobb vagyok vagy tobb is lehetnek akkor ezekre a pillanatokra gondolok. Es hagyom a többieket érvényesülni :D Amugymeg hazamegyek es a privát kis celjaimnak élek. Sajnalom hogy nem lett a munka a hivatasom.de vegulis jobb igy mert az a csalad rovására menne ismerve magamat. En felnézek az összes emberre aki megtalálta a hivatását. En ugy érzem majd az anyaság lesz az de azt máshogy fizetik, halaljak meg.:) En igazabol azt varom es arra készülök :) a munka meg ott van.Bemegyek elvagyok aztán hazajövök :) nekem ez is eleg. Azota jol alszom hogy nem akarok vilagot megváltani :D es az egészség a legfontosabb :)

Valaki irta hogy meg kell talalni a motivációt a munkában. Ezt kiemelnem en is!! En a belső motivaciomat használva szórakoztatom magam melóban :)

Kedves forumindito.szerintem kezdj el dolgozni.barmit.es mellette tanulj. Hidd el ki fog kristalyosodni h mit szeretnél csinalni. Nekem is van ezer papirom de csak a port fogjak :D ha talpraesett vagy es ügyes akkor bárhol megallhatod a helyed. Szerezz tapasztalatot es dolgozz emberekkel. Hogy mire odahutsz h álmaid állásáig eljutsz mar legyen egy elképzelésed a munka vilagarol. Nehogy ugy járj mint itt az egyik forumozo hogy itt hisztizett hogy ufonak nezik a melóhelyen mert szervezkedik meg nagy a szája mikozben egy honapja dolgozott ott vagy ketto honapja :D

Sok sikert.

Szerintem teljesen normális, hogy nem akarsz hétvégén dolgozni. Én a délutános műszakot rühelltem. Éjszakás még soha nem voltam és remélem, nem is leszek, de biztos vagyok benne, hogy még az is sokkal jobb lehet, mint a délutános. A vendéglátás az ilyen szempontból egy pokol lenne neked.

Nekem se volt zökkenőmentes a pályaválasztás. Én is segítő munkás akartam lenni, el is indultam ezen az úton, el is végeztem egy iskolát, de a végére rájöttem, hogy nem ez az én utam. Nagyon nem. Utána elmentem egyetemre valami egészen mást tanulni. Szerettem, nagyon sokáig biztos voltam benne, hogy életem végéig ezzel akarok foglalkozni, de mire vége lett az egyetemnek, kiábrándultam. 26 voltam azt hiszem. És most olyan területen vagyok, ahol soha nem gondoltam volna, hogy egyszer leszek:D Nálam is ugyanez volt a kikötés, hogy 8-4-ig, semmi éjszakázás és legyen benne logisztika.

Az értékesítés még nem jutott eszedbe? Abban van emberekkel foglalkozás és a munkaidő is egész emberi. Nincs éjszakázás és műszakok. És még jól is lehet keresni vele, ha normális helyre mész.

Persze, csak egy ilyen "normális" világban nem lenne orvosi ügyelet, éjjeli hiba esetén reggelig világítás, közlekedés és semmilyen szolgáltatás délután 4-5 után. Szerintem az orvostól a portásig mindenki normális, aki a való világban él, és alkalmazkodik.

Nekem máshogy tűnik.

Olvasgatva itt. 21 évesen (ok én pont egyetemre is jártam, meg már a mostani melóm is csináltam. egyetemet amúgy nem fejeztem be végül) mindenfélét elvállaltam ami nem ütközött erkölcsbe, meg nem volt illegális :D tényleg mindent, az árupakolástól az irodai melóig.Bármi ami jött. A sok sok dolgon keresztül kristályosodott ki, mi az aminél maradok. Volt mondjuk amikor úgy kerestem melót, hogy az agyam ne nagyon kelljen, annak megvolt az az előnye, hogy a szabadidőmben sokkal pörgősebb voltam. volt amihez kellett az agyam, annak az a hátránya, hogy több alvás kell, és az még csak a meló...

nekem egy dolog lebegett 10 éves korom óta kb a szemem előtt hogy otthon akarok dolgozni majd, és reál vonal legyen. Nem volt hátszelem, így kettőt előre egyet hátra tyúklépésekkel alakítottam az életem.

szóval nem megtalálja az embert a hivatása, hanem sok sok dolgon keresztül igazából magunknak alakítjuk.

nemrég olvastam egy okosságot, hogy az a abj a hogy legyünk sikeresek okosságokban, hogy a szerencsét eladják úgy, mintha valamit előre tudtak volna. Holott előre nem tudja az ember. ezer dologgal próbálkozik, minden megpróbál a legjobb tudása szerint, és egyben sikeres lesz :) de a próbálkozás részsét nem lehet kikerülni. van akinek több van akinek kevesebb idő.

szóval menj dolgozni. ne alkalmit, hanem vállalj rendesen munkát, amihez a végzettséged elég. próbáld ki milyen folyamatosan dolgozni. élj, és légy kicsit maximalista bármit csinálsz. és majd meglátod így mi az ami tényleg könnyedébben megy, és érdemes elindulni a vonalon.

tanulni amúgy simán lehet, fuss neki az emelt érettségiknek, és tök mindegy milyen volt előtte a matekjegyed. Mondjuk ha nem mész felsőoktatásba, akkor is bármilyen területen akarsz sikeres lenni és boldogulni vele, a tanulás kikerülhetetlen. Nincs olyan amit egyszer megtanulsz, és halálodig ugyanúgy elvagy vele. ilyen sose volt.

"Heti két teljes napot meg minden hétköznap estét a paliddal hetyegve akarsz tölteni, és ehhez igazítanád a munkád. Nem tudom, mi más ez, ha nem kényelem."

Bocs, de ez kiforgatása a dolgoknak. Szerintem is ez lenne a normális, hogy az ember hétfőtől péntekig dolgozik, hétvégén meg otthon van a családdal. Ez nem hetyegés, hanem normális igény. Más kérdés, hogy megfelelő végzettség nélkül irreális.

Egyébként miért kell nekifejelni egy 21 éves kérdezőnek, miért nem lehet normális hangnemben felvilágosítani, hogy ez, amit szeretne, manapság nem működik? Nekem egyáltalán nem úgy tűnik, hogy lustálkodni szeretne, hanem tájékozódni, erre egy csomóan leosztják, hogy mit képzel.

Egyébként a tanulás nem feltétlenül képesség kérdése. A gimnáziumi osztályomban a legjobb, kitűnő tanuló messze nem a legokosabb gyerek volt. A legokosabb kirázott mindent a kisujjából, de időnként laza volt és beszedett egy négyest, a legjobb tanuló meg hatalmas elszántsággal tanult, és mikor négy év alatt egyszer négyest kapott, egy emberként hördült fel az egész osztály, olyan lehetetlennek tűnt a dolog :) A nyelvtanulás is elszántság kérdése, akinek van nyelvtehetsége (aminek a nagy része az érdeklődés), annak könnyebben megy, de anélkül is meg lehet tanulni. Szóval, kedves fórumkiíró, gondold át, nem akarsz-e mégis tanulni. Megéri a fáradságot. Azt vettem észre, hogy minél ritkább dologhoz értesz, annál többet engedhetsz meg magadnak, mert szükség van rád, különben meg robotolhatsz reggeltől éjszakáig, hétfőtől vasárnapig. Amit te szeretnél, ahhoz tanulni kellene, akkor lenne esélyed, hogy normális mennyiségű időt tölts otthon.

Heti két teljes napot meg minden hétköznap estét a paliddal hetyegve akarsz tölteni, és ehhez igazítanád a munkád. Nem tudom, mi más ez, ha nem kényelem. Szerelemből nem lehet megélni. Van 4 papírod, amivel nem akarsz vagy nem tudsz elhelyezkedni, vagyis gyakorlatilag nincs szakmád, és munkatapasztalatod. Nyelvet nem beszélsz, a helyesírásod csapnivaló. Ha hozzáér a segged a hideg falhoz, akkor azon kapod magad, hogy nem válogathatsz, hanem azt kell keresned, hogy hova vesznek fel. Biztos nagyon jó egy ezoterikus masszában a tűzoltóságtól a vadakat terelő juhászig lebegni, de ezzel nem jutsz előbbre. Le kellene szállnod a felhőkről, és az igényeid a lehetőségeiddel összehangolni.

A nyelvtudás (vagy bármi más) fejlesztésére már feltalálták a módszert, tanulásnak hívják. Az alkalmi melók mellett erre bőven lenne időd, és ha póthajra futja, nyilván anyagi korlátod sincs, hogy akár tanárhoz járj. Na, igen, ez már nem puszta kényelem, hanem lustaság.

Én régebben arra orientálódtam, amit szerettem. Szerencsére kézzelfoghatóbb volt, mint a spiritualitás. Aztán elegem lett belőle. Pár váltás után a mostanit úgy találtam, hogy kinyitottam az újságot. Nem hivatás, de hivatást nem is keresek.

És még valami: senki nem születik arra, hogy véresre dolgozza a lábát, az ilyesmit megfelelő cipővel meg lehet előzni.

Sajnálom!

A most 6 éves lányom állatgondozó szeretne lenni állatkertben.Kíváncsi leszek mit hoz neki a jövő.

Jó unokázást!

Hiányzik a kihívás, a megoldandó

feladatok és a sikerélmény.

Mert az nincs most. Eddig sem volt.

Nem tettem érte semmit. Tény.

Hamar meguntam a munkahelyeimet.

Mostanra (32vagyok) érzem úgy, tudnék

magamnak mit kezdeni. 😊

6 evesen mar nagyon szerettem volna valamit, de a korulmenyek miatt esely sem volt ra.

40 evvel kesobb pedig nem tudtam mar behozni a lemaradast.

De volt mas munkam, amiben volt sok oromom, pedig nem volt konnyu.

Aztan eluszott.

Ma mar elvezem a nagymamasag minden percet.