Hogy találtátok meg a hívatásotokat? (beszélgetős fórum)

Nem olvastam a hozzászólásokat,csak a nyitót.

Az éjszakázás nem az ördögtől való,sőt!!Én imádom!

Nincs főnök,csend van,nyugalom van!

Oké,együtt akarsz lenni éjjel a pároddal.

Ez,most még szép és jó,de majd ha családotok lesz,akkor bizony felváltva kell,hogy melózzatok a gyerek miatt.

A hivatas es az atlagos munkavegzes ket kulonbozo dolog.

Vannak tenyleg olyan "foglalkozasok", amik rengeteg munkat, kitartast, szorgalmat, elszantsagot, lemondast kovetel.

Minek kell hivatás? Nem elég ledolgozni a napi 8 óránkat és utána élni az életet??

Nyilván ne utáljunk bejárni a munkahelyre, de ne az legyen az életünk. ;)

Ne akarj semmit sem görcsösen, ne ragaszkodj semmihez sem mereven, bízd magad a sorsra, járj nyitott szemmel, és figyeld, hogy az élet milyen lehetőségeket, milyen jeleket, dolgokat hoz eléd.

Fogadd el a legelső adandó lehetőséget, ragadd meg, mert nagyon meglehet, hogy az csak egy ugródeszka lesz életed következő lépcsőjéhez, a következő lehetőséghez...

Nagyon ritka ma már az, hogy valaki eldönti, hogy ez + az lesz, és élete első percétől kezdve rá is talált a tutira.

Nem akarok megmondóember lenni.... :DDDD, de ne akarj spirituális segítő lenni, amikor magad sem tudod, hogy ki vagy, magadtól mit szeretnél.

Nem hiszek a négy szakmában, nekem ez kb. a Mekk Mester szintje. Kicsit mindenhez ért, de igazán semmihez. Ha jó masszőr akarsz lenni, úgy kell ismerned az anatómiát, mit a legjobb orvosoknak. Tudom, tudom, pár hónap, jó esetben két év alatt képzett masszőr lehet valaki. De az nem azt jelenti, hogy meg is tanulsz mindent ez idő alatt. A többit neked kell hozzátenned.

Telesen mindegy, hogy mi leszel, csak szeresd csinálni. 21 évesen ne nyávogj, hogy nem erősséged az angol, tanuld meg. Egyetemre viszont tök hiába is mennél, ha fogalmad sincs, mit akarsz. Elpazarolsz 5-6 évet és nem tudod mi lesz a vége.

S hogy találtam meg a hivatásom? Nyelveket tanultam, elvégeztem a közgázt, aztán kerestem egy területet magamnak banki szférában, amihez viszonylag kevesen konyítanak. Illetve ma már ez sem igaz, de amikor kezdtem, még az volt.

Olyan eleted lesz, amilyet teremtesz magadnak.

Nem tanulni, nem hetvegezni, csak nappal reggel 9-tol du. 5-ig, de sok penzt keresni?

Ilyet meg egy profeszor sem mond.

Tanulni szeretnék de mint,írtam kevés a pontom,hogy felvegyenek.

Igaz még csak interneten számolgattam a pontjaim, 3-4-5ösök keverékei viszont a matek mindig távolt állt tőlem így az 2es volt. Így nem tudom milyen mód van arra,hogy bekerüljek valahová

Hasonlóképpen voltam. Nagyon nem találtam magam, pedig nekem még volt is valamennyire irányvonal, mit szeretek csinálni. Úgyhogy elkezdtem dolgozni, ami adódott, abból a megfontolásból, hogy gondolkodni munka közben is lehet, és közben legalább pénzt is keresek. És munka közben kezdett kialakulni, mi is érdekel igazán, mi az, amit nem tudnék egy életen át végezni, és végül megtaláltam az utamat.

Ha nagyon szereted az idősek otthona stb. munkát, kezdheted ott is. Lehet, hogy nem keresel sokat, de annál biztos, hogy többet, mintha egyáltalán nem lenne munkád. És közben valószínűleg letisztul, mi az, amit pontosan szeretnél csinálni. Bár nekem pl. egy sima irodai munka alatt dőlt el - nem az volt az álmom, mégis ott értettem meg sok mindent magammal kapcsolatban.

Sok sikert!

Ha teljes szívedből szeretnél segíteni, akkor ahhoz viszont diploma kell. Tanulni meg nem szeretnél.

Akkor hogyan?

Türelmetlen vagy, de hidd el, másnak is meg kell járni a lépcsőfokokat (tanulás, vizsgák, kemény meló akár hétvégezéssel is, lemondások), semmi sem hullik senkinek az ölébe csak úgy hirtelen.

Az idős otthonban is lehetsz pl főnővér hétfőtől péntekig, de majd csak 10-15 év múlva. Addig meló van ezerrel.

Mikor elkezdtem kitanulni a vendéglátós szakmát még nem éltem együtt a párommal.

Aztán később megbeszéltük,hogy hétvégén együtt vagyunk mert hétköznap dolgozik és normális módon nekem is kellene így szinte csak lefekvéskor lennénk együtt. Mint sokan másoknál így nálunk is fontos,hogy a hétvége a miénk és a családunké

Sose érdekelt, hogy élvezzem a munkám. Legyek ott 8-4ig, hó végén kapjam meg a fizetésem, oszt csókolom. ;)

Baromira tök mindegy mit melózol, neked az az elved, hogy hétvégén nem, akkor keress olyat. Már napi 3-4 órában bárkit felvesznek telemarketingre. Kezd azzal, aztán majd kialakul. ;)

Bár azt kicsit furcsállom, hogy vendéglátót tanultál és mégsem akarsz hétvégén meg este melózni....hmmm..ez a szakma épp hogy akkor pezseg.

Nem is azt mondtam,hogy most vállnék segítővé csak azt,hogy ezt teljes szívemből szeretném.

Igen mindenbe belekapok még nagyon fiatal vagyok, próbálgatom a "szárnyaimat"

Az utolsó hsz-re üzenem így is alkalmi munkákat vállalok tehát nem tartatom el magam.

15éves koromtól 20 évig suli melett végig dolgoztam és letettem a jogsim kifizettem három fizetős szakmát is.

Tehát nem vagyok élettelen.

Egyszerűen csak még ismerkedem magammal.

Szóval kevés munka, sok lóvéval.

Én a helyedben ha ilyen tehetségtelen lennék, nem válogatnék. Egyelőre. Gondolom addig is míg megtalálod magad, eltartanak vagy simán megélsz szerelemből is. Sok sikert.

Nem foglalkozhatsz addig mások lelki segítésével, amíg önmagaddal szemben ennyire bizonytalan vagy.

(Illetve sokan csinálják úgy sajnos, de nekik már nincs más választási lehetőségük, egyszer majd kikopnak)

Görcsösen kiagyalni nem lehet, mi lesz az utad.

Azt vagy érzed, magától értetődően, belülről fakadva, mintegy vágyként, vagy nem.

Amíg nem, addig sajnos marad a pincér, pizzás, futárszolgálatos, ilyesmik. Ja, de ezek mind hétvégi melók is.

Ha 21 éves korban nem akarsz már tanulni, akkor sajnos meg kell alkudnod. Azt kell csinálni, ami jön.

Bocsi az őszinteségért, de ez van.

En megtanultam 2 nyelvet nagyon jo szinten, es elmentem egy multihoz, ahol ezt megfizetik.

Kicsit azt erzem az inditodon, hogy mindenbe belekapsz, aztan nem fejezed be vagy kifogasokat keresel...

21 éves vagyok de már most minden nap azon stresszelek milyen életem is lesz.

Négy szakmát szereztem van egy okj- gyógymasszőr szakmám és három vendéglátós.

Azthiszem nagyon elkanyarodtam.

Szeretek emberekkel foglaékozni, érdekelnek a spirituális témák is. Elképzeltem már magam lelki segitőnek is. Viszont nagyon bizonytalan vagyok nem találom meg önmagam, minden amit valaki elkezd tanulni vagy abban dolgozik elkezd engem is érdekelni akartam már lenni rendőr,ápoló,pincér,pedagógus,óvónő stb... mint az ovisok.. nagyon rossz dolog ez.

Más útjait akarom én is járni ideig óráig aztán rájövök,hogy pl nem tudnék azzal foglalkozni.

Nem értem magam.

Nem találok állást mert nem akartam a hétvégén dolgozni sem éjszakázni( Ezt megfogadtuk a párommal,hogy olyankor csak együtt vagyunk)

Így nem találok állást és kezdek depis lenni.

Nincs motivációm, görcsösen rá akarok jönni mi az én utam.

Gyakorlatoztam még a szakmámmal idősek otthonában és kórházakban és egyszerűen imádtam.

Viszont a pénz nagyon kevés és ez elszomorít, az is fontos lenne,hogy megtudjak vele élni.

Egyetemre nem tudok menni mert tanulni nem tanultam a legjobban inkább közepes voltam és kevés a pontom, az angol sem az erősségem így nem tudnék le nyelvvizsgázni:(

Teljesen kilátástalan minden:(

Nektek,hogy sikerült szerető munkát találni?